Óriásira nőtt a szakadék a jövedelmek és az ingatlanárak között Budapesten

Megosztás Tetszik

Duplájára nőtt az új építésű lakások négyzetméterára a budapesti ingatlanpiacon 2013 és 2020 között , ezzel a főváros – Prágával holtversenyben – a leggyorsabb drágulást érte el – derül ki a KPMG felméréséből. A vizsgált 8 évben a magyar árak elhagyták a varsói, a pozsonyi és a zágrábi szinteket, de még mindig messze vannak a bécsi, berlini vagy prágai négyzetméteráraktól.

A budapesti 2013-as 1195 eurós négyzetméterár 2020-ra 2679 euróra nőtt. Prágában 2717 euróról 6209 euróra nőtt az új lakások négyzetméterára ugyanebben az időszakban, a bécsieké 4833 euróról 8814 euróra, a berlini átlagárak pedig 2478 euróról 5251 euróra emelkedtek az adataik szerint.

Megvizsgálták azt is, hogyan változtak a lakásárak a nettó jövedelemhez viszonyítva. Ezt a lakásárindex és a nettó jövedelem hányadosa mutatja meg, hogy hány százalékkal nőttek a lakásárak az egy főre jutó nettó jövedelemhez képest.

A KPMG közölte, hogy ez a hányados Magyarország esetében 1,7. Ez azt jelenti, hogy míg a vizsgált időszakban a fizetés átlagosan 32 százalékkal nőtt, addig a négyzetméterárak 124 százalékkal lettek magasabbak, azaz a jövedelmi viszonyok és a lakásárak közötti olló jelentősen szétnyílt. A magyarországi 1,7-szeres mutatónál csak Németországban regisztráltak nagyobb változást (1,78-szeres), míg a többi ország átlaga 1,43-szoros.