hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Olcsóbb a hamisítvány – ezért veszik a fiatalok

  • adozona.hu

A megkérdezett magyar fiatalok kevesebb mint fele vásárolt hamisított terméket az elmúlt egy évben, de egyharmaduk ezt egy vagy több alkalommal is megtette. Világosan látszik, hogy az árnak domináns szerepe van a döntéseikben, több mint 90 százalékuk megvenné az eredeti terméket, ha az olcsóbb lenne, derült ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a TÁRKI közös kutatásából.

A Strand Fesztivál látogatóival készített idei felmérés a hamis termékekkel kapcsolatos attitűdöket és ismereteket térképezte fel. Az eredmények alapján a válaszolók több mint fele (55,2%) nem vásárolt hamisított terméket az elmúlt egy évben, de egyharmaduk (33,5%) ezt egy vagy több alkalommal is megtette, közülük kétharmad arányban (67,8%) vannak a többször vásárlók. Az elmúlt évek tendenciáit figyelembe véve az sem okoz különösebb meglepetést, hogy a fogyasztók több mint kétharmada (68,1%) idén leginkább online felületen keresztül szerezte be a hamis termékeket, míg a vásárlók egyötöde (20,3%) a boltok, áruházak polcairól vette meg a hamis, vagy illegálisan forgalmazott árucikkeket. 

A korábbi évekhez hasonlóan az idei felmérésből is egyértelműen az látszik, hogy az árnak domináns szerepe van a vásárlásban: a hamis terméket fogyasztók több mint egyharmadának döntését (37,7%) – a minőségtől függetlenül – egyedül a termék ára befolyásolja. Az ő körükben a válaszadók 93%-a azt állította, hogy amennyiben az eredeti termék nem lenne sokkal drágább, akkor azt vásárolta volna meg.

Érdemes ugyanakkor azt is figyelembe venni, hogy a hamis, illetve ellenőrizetlen forrásból származó termékek megvásárlásától elriasztó legfőbb tényezőt azok rossz minősége jelenti: a nem vásárlók 71,2%-a, a vásárlók közel 60%-a jelölte meg ezt a válaszlehetőséget. A második legerősebb visszatartó erő a vásárlók között a termék egészségre való ártalmassága, a nem vásárlók körében pedig a garancia, illetve jótállás elvesztése.

„Az idei és a tavalyi eredményeket összevetve nem történt jelentős változás a visszatartó tényezők tekintetében. Optimizmusra adhat okot, hogy a fiatalok túlnyomó többsége alapvetően tisztában van a hamis, illetve ellenőrizetlen forrásból származó termékek gyengébb minőségével, ezért különösen fontos, hogy minél erőteljesebben felhívjuk a figyelmet az ezzel járó egészségügyi és anyagi kockázatokra” hangsúlyozta dr. Németh Mónika, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület titkára.

A HENT és a TÁRKI közös kutatása arra is kíváncsi volt, hogy a hamis, illetve illegális kereskedelem kapcsán a válaszadók kit tartanak igazán károsultnak: a válaszadók 59%-a az eredeti termék gyártóit vagy szerzőit, közel 30%-a pedig a fogyasztókat tartja leginkább a hamisítás kárvallottjainak. Érdemes megemlíteni, hogy a válaszadók minden évben az eredeti termék előállítóját, másodsorban pedig a fogyasztót tartják a hamisítás legnagyobb károsultjának, míg az egyéb gazdasági és társadalmi károknak jellemzően nem tulajdonítanak nagy jelentőséget.

A felmérés a fiatalok étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos attitűdjeire is rákérdezett: a válaszadók több mint háromnegyede (76,5%) tisztában van azzal, hogy az étrend-kiegészítők a hagyományos étrend kiegészítését szolgálják (például vitaminokkal, ásványi anyagokkal), ami közel tíz százalékpontos emelkedést jelent a tavalyi eredményhez képest. A kutatásból az is kiderül, hogy válaszadók több mint fele (54,4%) már szedett életében legalább egyszer étrend-kiegészítőt, ami a tavalyi 47%-hoz viszonyítva kézzelfogható emelkedést mutat. 

„Ez a javuló tendencia azt bizonyítja, hogy a fiatalok körében emelkedik a fogyasztói tudatosság, ami az egészséges életvitel szempontjából sem mellékes, ugyanakkor továbbra is fontosnak tartjuk a tájékozottságuk növelését” – emelte ki Horányi Tamás, a Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesületének (MÉKISZ) alelnöke.

A demográfiai változókat is figyelembe véve azt látjuk, hogy a nők nagyobb arányban (59,4%) válaszoltak igennel arra a kérdésre, hogy fogyasztottak-e étrend-kiegészítőt az elmúlt évben, mint a férfiak (49%). Érdekes továbbá az is, hogy általában az életkor, valamint az iskolai végzettség előrehaladtával párhuzamosan az étrend-kiegészítőt fogyasztók aránya is emelkedik. Az előbbi, demográfiai kategóriánál ráadásul egy emelkedő tendenciáról beszélhetünk az elmúlt évben: a 18-22 évesek 46,7%-a, a 23-30 évesek 60%-a, míg a 31 évesnél idősebb korcsoport 65,4%-a szedett már életében legalább egyszer étrend-kiegészítőt. Ez a legfiatalabbaknál több mint 15, az utánuk levőnél 8, míg az idősebbeknél 2 százalékpontos emelkedést jelent tavaly óta.   

A különböző iskolai végzettségűek vizsgálatakor az látható, hogy legnagyobb arányban idén is az egyetemi, vagy főiskolai végzettséggel rendelkezők azok, akik szedtek már étrend-kiegészítőt (62,7%), ami egyébként két százalékpontos emelkedést jelent 2018-hoz képest. A középfokú vagy alapfokú végzettséggel rendelkezőknél az ilyen terméket szedők aránya alacsonyabb: 51% és 39%. Az előbbi korcsoportnál ez 18 pontos ugrást, utóbbinál viszont közel hatpontos csökkenést jelent tavalyhoz viszonyítva.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Zöldszüret támogatása II.

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Családi gazdaság

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Műemléképület felújítása fordított vagy egyenes áfa?

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

2019 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1
hirdetés

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X