adozona.hu
Ők nyögték a legnagyobb bírságot
//adozona.hu/altalanos/Ok_nyogtek_a_legnagyobb_birsagot_PHRT92
Ők nyögték a legnagyobb bírságot
Az idén, augusztus végéig, hetven ügyben kezdett vizsgálatot a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). Ötvenhét versenyfelügyeleti eljárást lezártak; ezek közül huszonhat esetben állapítottak meg jogsértést és szabtak ki bírságot. A fogyasztók megtévesztőit, a versenykorlátozó megállapodást kötőket, és az erőfölénnyel visszaélőket összesen 3,556 milliárd forintra büntette a GVH. A legnagyobb összegű bírsággal (2,790 milliárd forint) a traszportbetongyártók és a katódsugárcső-előállítók (303 millió forint) kartelljét sújtották tájékoztat a feketelista.hu portál.
Leleplezés tíz év után
A statisztika csak az ügyek számát és a bírságok nagyságát rögzíti, az eljárásokat ugyanis gyakran évekre visszamenően kell lefolytatni, és így megesik, hogy több, nagy értékre elkövetett jogsértésért jóval később büntet a hatóság. Ez történt a fenti két esetben is. A nyolc transzportbetongyártó 2005 és 2007 között előre meghatározott kvóta alapján, és közösen megállapított áron értékesítette a betont, de a hosszadalmas felderítés után csak az idén sikerült ezt rájuk bizonyítani. Több tévégyártó 1997 és 2004 között a színes televíziós képcsövek árát rögzítette, és felosztotta egymás között a piacot. Az eljárást ugyan 2008-ban megindította a GVH, de csak az elmúlt hetekben sikerült lezárni. A feltárt ügyek évenkénti nagy különbségét mutatja, hogy a feketelista.hu összesítése szerint például 2012-ben 49 ügyet, összesen 1,836 milliárd forint, 2013-ban pedig 56 eljárást, 11,177 milliárd forint bírság kiszabásával zárt le a versenyhivatal. Az eddigi legnagyobb összegű bírságot (9,488 milliárd forint) a bankkartell tizenegy tagjára szabták ki „a végtörlesztés korlátozására irányuló összehangolt magatartásuk miatt.”
Engedékenység a „megtérőkkel”
A versenytörvény többszöri módosításával próbálják „megtérésre” késztetni az erőfölénnyel visszaélőket és a kartellezőket. A versenykorlátozó megállapodások feltárása és visszaszorítása érdekében alkalmazzák az úgynevezett engedékenységi politikát, amelynek lényege: ha a kartellben részt vevő vállalkozás együttműködik a hatósággal a jogsértés feltárásában, a kiszabható büntetés egy részétől, esetleg annak teljes összegétől mentesül. A kartellben részt vevő vállalkozás azonban csak akkor folyamodhat a bírság összegének teljes elengedéséért, ha elsőként olyan érdemi információkat szolgáltat a versenyhatóság számára a még ismeretlen kartellről, amelynek alapján a hivatal vizsgálatot tud indítani. A tapasztalatok szerint újabban mind több vállalkozás választja ezt a menekülési utat; az idén már három kartell leleplezéséhez járultak hozzá.
Bankok és építőipari cégek a bírságolás „élmezőnyében”
A bírságok összegét tekintve behozhatatlanul két bank és három építőipari társaság „vezeti” az elmúlt öt évről készített százas listát a feketelista.hu összesítése szerint. Az OTP Nyrt. (4,44 milliárd forint) és az Erste Bank Hungary Zrt. (1,83 milliárd forint büntetéssel) toronymagasan „vezet” a bankok között, pedig az első húsz között még hat másik bank is található. A gazdasági verseny megsértéséért a Szentesi Vasútépítő Kft.-t 3,4 milliárd, a Mávépcell Mély-Magas és Vasútépítő Kft.-t 2,1 milliárd, a Colas Dunántúli Út- és Vasútépítő Zrt.-t pedig 1,5 milliárd forint bírsággal büntette a GVH. Az első húsz legnagyobb bírsággal sújtott társaság között a nagy bankok mellett szerepel még a MÁV Zrt. (700 millió forint), CEMEX Hungária Kft. (643 millió forint), az International Business Machines Corporation Magyarország Kft. (620 milli ó forint), a SAP Hungary Kft. (620 millió forint), és a Gyárt-Ker Termelő és Kereskedelmi Kft. (600 millió forint). A negyedmilliárd forint fölött bírságoltak között találjuk még a Magyar Telekomot, a Vodafone Magyarország Zrt.-t, vagy a Duna-Dráva Cement Kft.-t. Még a századik helyre sorolt társaság pénzbírsága is 10 millió forintra rúg.
A feketelista.hu portálon a versenyhivatal döntésein kívül további tizenhárom, más állami nyilvántartás érhető el. Ellenőrizhető például a kiválasztott cég adótartozása, megtudható, nem áll-e felszámolás vagy végelszámolás alatt, sőt az is, hogy nála milyenek a munkaügyi és munkavédelmi körülmények. Ezek az információk hasznos, eligazító támpontot adhatnak üzletkötés, partnerválasztás előtt a cégvezetőnek. Tájékozódásával sok kellemetlenséget, súlyos veszteségeket előzhet meg, kommentálja a felsorolt adatokat Iklódi András, a portál főszerkesztője.
Hozzászólások (0)