Nagy a várakozás, de nem mindenkinek jutnak EU-s források

Megosztás Tetszik

Újraindul idén nyáron a 2021-2027-es EU költségvetéshez kapcsolódó pályázati idény, hiszen 2023 év végén az Európai Bizottság jelentős, 10,4 milliárd euró összegű forrást szabadított fel Magyarország számára. Ennek eredményeként több, a gazdasági szereplők által is már nagyon várt operatív program pályázatai nyílhatnak meg. A kohéziós források mellett energetikai fejlesztések támogatására szolgáló pályázatok kiírására lehet számítani még az idén – tájékoztatnak közleményben a Niveus Consulting Group pályázatírási és tanácsadási üzletágának szakértői.

Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group partnere ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a kohéziós alapokból várhatóan érkező, folyó árfolyamon 4000 milliárd forintos keretnek csak a kisebb része, 776,5 milliárd forint folyhat be a gazdasági szereplőkhöz. Ennek több oka van:

• A források egy jelentős része az állami szektorban kerül felhasználásra területfejlesztésre, infrastruktúra fejlesztésre akár a központi költségvetés szervei, akár az önkormányzatok fejlesztései által. Ez ugyanakkor nem újdonság, minden eddigi fejlesztési ciklusban ez így volt.
• A gazdasági szereplők rendelkezésére álló források egy részét már korábban lekötötte a kormányzat és ezen pályázati programok támogatási költségeit megelőlegezte a központi költségvetés, így a ténylegesen új pályázatokra fordítható keretek ezzel automatikusan csökkennek. Ez is egy több száz milliárdos keret.
• Az olyan gazdasági szereplők fejlesztéseinek finanszírozására fordítható programok esetében, mint a GINOP PLUSZ, DIMOP Plusz, EFOP PLUSZ vagy az RRF program a jelenleg ismert kormányzati programok alapján a rendelkezésre álló támogatási keret jelentős részét olyan programokra fordítja a kormányzat, amelyek nem közvetlenül a gazdasági szereplők számára biztosít forrásokat.

A vállalkozásoknak a következő időszakban rendelkezésre álló támogatási keret

Az alábbi táblázatból kiderül, hogy a vállalkozások szempontjából releváns négy nagy program teljes keretének 23,2 százalékára pályázhatnak a vállalkozások – emelte ki Bagdi Lajos. Ennek kétharmada vissza nem térintendő támogatás, mindegy 776,5 milliárd forint értékben.

A főbb várható támogatási területek:

– zöld gazdaságra való áttéréshez kapcsolódó fejlesztések 332,4 milliárd forint
– innováció 262 milliárd forint
– digitalizáció 154,6 milliárd forint,
– energiahatékonysági fejlesztések 154,2 milliárd forint
– a speciális célterületeket lefedő energetikai fejlesztések 105,1 milliárd forint.

Jól látszik, hogy a korábban nagyon népszerű technológiai fejlesztéshez mindösszesen 130 milliárd forintnyi pénzügyi eszközzel tervez hozzájárulni a kormányzat, amely azt vetíti előre, hogy nagyon korán fel kell készülnie a gazdasági szereplőknek.

A fejlesztési források több mint felét a kormányzat a kiemelt eljárásrendű pályázatok keretei között tervezi felhasználni, amely a gyakorlatban egy állami pályázó kijelölését jelenti, amely egyedül nyújthat be pályázatot a pályázati felhívásban meghatározott projekt, program végrehajtására. Természetesen a projektek megvalósítása során ezekbe is bekapcsolódhatnak vállalkozások, de a célokat nem az üzleti szereplők határozzák meg.

A Niveus Consulting Group hangsúlyozza, hogy a fenti adatok azokat a támogatási programokat tartalmazzák, amelyek jellegüknél, tartalmuknál fogva alkalmasak a vállalkozások támogatására. Talán nem véletlen, hogy éppen ezért járult hozzá az Európai Bizottság ezen programok finanszírozásához – véli Bagdi Lajos, aki a Niveus Consulting Group pályázatírási és tanácsadási üzletágának szakértőivel már folyamatosan egyeztet az ügyfelekkel, hogy mielőbb körvonalazzák a potenciális projekteket és előkészítsék a pályázati anyagokat.