hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Minimálbér- és járulékváltozások hatása a kisvállalkozásokra

  • Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló

Ki jár jól, kinek okoz majd fejfájást a kormány és az érdekképviseleti szervezetek között múlt héten kötött béralku? Beszéljenek a számok!

A közelmúlt bértárgyalásainak eredményeként jövőre a minimálbér 15, a garantált bérminimum pedig 25 százalékkal nő, 2018-ban pedig az emelés 8, illetve 12 százalékos lesz. Emellett a munkaadóknak jövőre 5 százalékpontos járulékcsökkentést adnak, 2018-ban pedig további 2 százalékponttal csökkennek a járulékok. Ha 2017 első 9 hónapjában a bruttó átlagbér növekedése meghaladja a 11 százalékot, akkor a kormány kezdeményezni fogja, hogy 2018. január elsejével további 0,5 százalékponttal csökkenjenek a munkáltatói járulékok, s így 2018-ban 2,5 százalékos lehet a mérséklődés. Ehhez jött hozzá még az a kormányzati vállalás, jövőre a társasági nyereségadó egységesen 9 százalékra csökken az eddigi 19 és 10 százalékról.

Először is érdemes megnézni, hogy a fenti politikai alkunak mi a számszerű hatása. Ezt szerepelteti a következő táblázat, (egyelőre a 2018. évi külön növekedési klauzulával nem számolva):

Minimálbér esetén (forintban)

Évek

Bruttó

Nettó

Vállalati összköltség

Nettó béremelés

Vállalati költségemelés

2016

111 000

73 815

142 635

 

 

2017

127 650

84 887

157 648

11 072

15 013

2018

137 862

91 678

167 502

6 791

9 855

Garantált bérminimumnál (forintban):

Évek

Bruttó

Nettó

Vállalati összköltség

Nettó béremelés

Vállalati költségemelés

2016

129 000

85 785

165 765

 

 

2017

161 250

107 231

199 144

21 446

33 379

2018

180 600

120 099

219 429

12 868

20 285

Az előzőekből látszik, hogy az állami költségvetés az egyezséggel nem járhat rosszul, mivel a vállalati költségek jobban emelkednek, mint a munkavállalók nettó bérei, és a különbözetet a tömegében megnövekedett adók teszik ki. Ránézésre a dolgozók is jobban járnak, ha az egyéb hatásoktól (például áremelő tényezőtől, foglalkoztatottságtól) eltekintünk. Akinél a kitermelendő forrásigény jelentkezik, az egyértelműen a vállalkozói kör. Ezen belül sem beszélhetünk azonban egyneműen érintett rétegről és körről.

Bár Magyarország a „millió vállalkozás országa”, a regisztrált körből több mint egymillió-egyszázezer önálló vállalkozó (ennek is csak a harmada a főfoglalkozású) és ötszázhatvanezer társas vállalkozó, de 99,7 százalékuk
kisvállalkozónak számít a statisztika szerint, (ebből is 97,9 százalék mikrovállalkozó), a középvállalkozások aránya 0,3 százalék volt, míg a nagyvállalkozásoké az egy ezreléket sem érte el.

A meghirdetett két éves egyezség kimondottan előnyös azokra nézve, akinél nem jelentkezik a minimálbér-növelés miatti gazdasági kényszer, viszont igénybe vehetik a jelentős adócsökkenéseket, azaz azon vállalati körnél, ahol már most is jelentősen a minimálbér felett, illetve a garantált minimálbér felett foglalkoztatják a dolgozóikat. Ebbe a körbe tartoznak döntően, s így az előnyös oldalon állnak a nagyvállalkozások, és a kiemelkedő nyereséggel működő kis- és középvállalkozások is. Ez azonban sajnos a számosság szempontjából a kisebbségnek tekintendő jelenleg, és a dolgozók többsége nem itt található.

Az intézkedés vesztesei azok a kkv szektorba tartozók, akik kényszervállalkozók, illetve kisebb nyereségességgel, vagy veszteségesen működnek, és a minimálbérre vonatkozó előírások „csak” egy adminisztratív szabályt jelentenek a minimális adóterhek vonatkozásában. Ilyenek lehetnek például a kisüzemi mezőgazdaságban, a kiskereskedelemben, a betanított munkát alkalmazó szolgáltatásoknál, vendéglátásban, turizmusban stb., s az előzőeknek külön regionális, területi érintettjei is kimutathatók.

Az előző intézkedés nyomán várható, hogy az egyes vállalkozások közötti különbségek még inkább erősödnek. Egyrészt megjelenik a növekvő költségek miatt egy árfeszítő hatás, amit az adott piacon csak egyesek tudnak érvényesíteni. A jobb piaccal, előnyösebb területi elhelyezkedéssel, kedvezőbb szakmával rendelkező kkv réteg szűkebb köre innovációval fel tud zárkózni a nyertes nagyvállalkozások mellé. Ugyanakkor a hátrányosan érintettek – például a kisebb képzettséget igénylő, nagy élő munkaigényű – munkahelyek bezárásra kényszerülhetnek, vagy „ügyeskedni” próbálnak: például részmunkaidőre jelentik be az alkalmazottat, s ezzel próbálják csökkenteni a járulékokat, ami persze azzal is jár, hogy az érintetteknek szerényebb nyugdíja lesz. Ugyancsak kérdéses, hogy hogyan hat azokra a munkavállalókra, akik után jelenleg a munkáltatójuk szociális hozzájárulási adókedvezményt kap, azaz ebben a körben továbbra is fennmarad-e a relatíve előnyös helyzetük (jelenleg az érintettek száma meghaladja a 900 ezer főt).

Ha az előző rétegezési problémáktól eltekintünk, akkor azt is látni érdemes, hogy az elmúlt 10 évben a régiós versenytársak jelentősen „elhúztak” Magyarországtól, egyedül Romániában alacsonyabb a minimálbér, így ebben a kontextusban annak emelése indokolt. Másrészt az egységnyi munkabérre jutó adó- és járulék-teher (az úgynevezett adóék) terén az OECD országok élmezőnyébe tartozunk (49 százalék körül), és ennek csökkentése szintén indokolt lehet, aminek az egyik megoldása a szociális hozzájárulási adó mérséklése. A kettős intézkedés közötti kapcsolatot és esetünkben a feszültséget az adja, hogy a minimálbér kényszerű emelésének forrását a szociális hozzájárulási adó csökkentése nem tudja kompenzálni, és így azt az érintett vállalkozónak kell kitermelnie, amire egyesek kevéssé, vagy egyáltalán nem képesek. Ez pedig kiélezheti a magyar munkaerő-piaci és versenyképességi problémákat, amit sajnos a nemzetközi statisztika azzal minősít, hogy Magyarország a 47. helyről a 69. helyre került az elmúlt tíz évben a magyar vállalatok hatékonysági, versenyképességi megítélése terén.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Alanyi mentes katás külföldi szolgáltatásnyújtása

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Fordított áfa, EU

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Bérkiegészítés (háziorvosi szakdolgozó) II.

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 február
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 1
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close