adozona.hu
Milliárdokba kerül, hogy megtudhassuk, mi lesz a befizetett adóforintjainkkal
//adozona.hu/altalanos/Milliardokba_kerul_hogy_megtudhassuk_mi_les_MIVVII
Milliárdokba kerül, hogy megtudhassuk, mi lesz a befizetett adóforintjainkkal
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium adatai szerint az adózást valamilyen módon érintő tavaly befejezett vagy megkezdett informatikai fejlesztések értéke mintegy 18 milliárd forint volt, a tervezett projekteké pedig durván 11 milliárd forint. Mire volt és lehet elég ez a sok-sok milliárd?
A tavaly elkezdett vagy befejezett kormányzati informatikai projektekre összesen 31,64 milliárd forintot különítettek el. A tervbe vett programok értéke pedig összesen 54,78 milliárd forint. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium adatai szerint e több mint 87 milliárd forint összértékű informatikai fejlesztésből nem egészen 30 milliárd forint értékű projektnek van valamilyen köze az adózáshoz vagy a járandóságokhoz.
A folyamatban levő és lezárult projektek
A legnagyobb kiadással a „Költségvetés gazdálkodási rendszer (KGR)” létrehozása járt. A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) által felügyelt projektre 11,83 milliárd forint állt rendelkezésre. A projekt érinti az előirányzat-gazdálkodással, a kötelezettségvállalással, a könyveléssel, számlák vezetésével és a napi likviditásmenedzseléssel kapcsolatos területeket. A Magyar Államkincstárban (MÁK) és az intézményrendszerben központosított, online, integrált rendszert vezetnek be, amely egységesen kezeli a folyamatokat.
Az „Adóalany centrikus adatszolgáltatási modell megvalósítása (ACM)” nevű projekt gazdája szintén a KIFÜ, amely 1,30 milliárd forintból gazdálkodhatott. A cél a bevallás – kontroll és egyéb adóügyi adatok adóalany központú, történeti adattárolásra képes – egységes fogalmi modellen alapuló rendszerbe való átvezetése és tárolása, amelyre szolgáltató e-hivatali és üzleti intelligencia rendszereket építenek, s ezzel új problémamegoldó képességeket nyernek.
Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság „Betekintési jog gyakorlása magánszemélyek számára a nyugdíjbiztosításnál nyilvántartott adatokba” címen futó projektjére 1,02 milliárd forintot költhet. Olyan elektronikus ügyintézési rendszert alakítanak ki, amely lehetővé teszi az ügyfeleknek a nyugdíjbiztosítási ágazat központi elektronikus nyilvántartási rendszerében rájuk vonatkozó adatok megtekintését, az adathibák és adathiányok jelzését.
Több intézmény – KIFÜ, Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH), Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), MÁK – közös projektje a „Központi elektronikus fizetési megoldás (e-Fiz)”, amely 4,01 milliárd forintból olyan központi elektronikus fizetési szolgáltatást és a kapcsolódó elszámolási rendszert hozott létre, amely pontos, intézményhez köthető adatokat ad a központi gazdálkodási rendszer számára, láthatóvá teszi a fizetési rendszer működésének költségeit.
Tervezett projektek
Nemzeti Adó- és Vámhivatal „Ügyfélkapcsolat-fejlesztés kiemelt projektje” 2 milliárd forintból alakíthat ki olyan új ügyfélkapcsolati megoldást, amely lehetővé teszi az ügyfelek hatékonyabb kiszolgálását, jelentősen csökkenti adminisztratív terheiket (beleértve a befizetési kötelezettségeik megismerésével és teljesítésével kapcsolatos elfoglaltságukat), továbbá az új szervezet – a NAV – számára a korábbi „részszervezetek” és „részfunkciók” helyett egységes, hatékony működét tesz lehetővé.
A NAV „Háttér konszolidáció kiemelt projektjére” szintén 2 milliárd forintot irányoztak elő. Ebben egy úgynevezett garantált rendelkezésre állású, folytonos (az év minden napján, 24 órán keresztüli) üzemviteli működéshez szükséges informatikai szolgáltatási háttér jön létre, beleértve a jelenleg nem megfelelő szinten támogatott ügyintézési helyek felfejlesztését. A Közép-magyarországi régióban a NAV továbbfejleszti a HR-rendszerét, valamint gazdálkodási rendszerének informatikai hátterét. A projekt részeként egyes folyamatoknál lehetővé válik a dokumentumok elektronikus kezelése (így az elektronikus kiadmányozás), a papíralapú dokumentumok esetében pedig lehetőség lesz az ügyintézők számára az egységes elérésre és kezelésre.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) és a NAV újabb 2 milliárdos projektje a „Központi HR rendszer továbbfejlesztése”. A kormányzatban már megvan bizonyos know-how, amelynek felhasználásával – a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató Rendszerből (KSZSZR) rendszerből és annak fenntartásával, VPOP, APEH korábbi rendszereiből – és a felhasználói kör kiterjesztésével továbbfejleszti a központi HR rendszert. Az önálló hardver környezetről a szolgáltató-központ jellegű háttérre való áttérés is része a fejlesztésnek.
A NAV 1 milliárdot költhet az „Adózói életúttal kapcsolatos információk elérhetővé tételére”. Az ügyfelek számára ugyanis elérhetővé kell tenni adózói életútjuk megtekintését, és elektronikus úton való követését. Az adózók jobb támogatása (az elvárt adózási kényelem növelése, például tényadatok automatikus felkínálása) és a hibák csökkentése (mélyebb ellenőrzések lehetővé tétele) érdekében új szolgáltatási felületet is kialakítanak a tervek szerint.
A MÁK és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság a „Sajátszámlás nyugdíjjárulék kezelés ügyfélkapcsolati fejlesztésére” 1,30 milliárd forintot fordíthat. Olyan sajátszámlás befizetés nyilvántartási rendszert kell létrehozniuk, amely a kormányzatnak az elemzésekhez, az ügyfeleknek pedig a konkrét helyzetük megismeréséhez nyújt felületet és azon keresztül adatszolgáltatást. A projekt befejezése után az ügyfelek rendszeres értesítést, tájékoztatást kérhetnek (elektronikusan vagy papír alapon) a befizetési adatokról.
A NAV és a KEKKH együtt munkálkodik a ”Teljeskörű ügyfél-azonosítás” projekten, amire 1,3 milliárd forintot lehet fordítani a tervek szerint. A rendszer kiépítésének célja, hogy alapvetően a személyek (természetes személyek, és külön az egyéb ügyfelek) hiteles nyilvántartása egészüljön ki olyan új elemekkel, amelyek az azonosítás, elektronikus kapcsolattartás és ügyintézés hatékonyabb és olcsóbb megoldásait nyújtják magasabb garanciális szintek mellett.
Ennek egyik fontos eleme a rendelkezés nyilvántartás (és szolgáltatás) kialakítása, amelyben az érintett (személy) az azonosítására, a vele való kapcsolattartásra, adatkezelésére megszorító (például magasabb biztonsági szintű azonosítás megkövetelése), illetve megengedő (például normál e-mail kapcsolat igénylése) rendelkezést tehet. A jogbiztonság garantálásához kialakítják (a szűken vett belső állami feladatkörre) az állami hitelesítés szolgáltatást. Ez egyrészt az állam nevében történő gépi hitelesítésekhez szükséges igazolásokat (tanúsítványokat) adja ki, másrészt a kézi kiadmányozási feladatokhoz megfelelő biztonsági szintű aláírási lehetőséget tesz lehetővé. A projekt keretében megteremtik az azonosítók közti átjárhatóságot, s ezzel a magasabb kényelmi szintű azonosítási szolgáltatásokhoz szükséges összerendelési szolgáltatásokat is, amely az interoperabilitás (a különféle informatikai rendszerek együttműködésének) egy olcsó, hatékony megoldása.
A NAV az „Adóigazgatási szakrendszerek integrációjára” 1,5 milliárdot fordíthat. A projekt az adóigazgatás rendszereinek integrációját, hatékonyságának növelését veszi célba. Ennek keretében a végrehajtási rendszer korszerűsítése, valamint az ellenőrzési rendszer megújítása, korszerűsítése történik meg. Az adóigazgatási tevékenység kritikus eleme az államháztartás működésének, emiatt a projekteknél a kockázat minimalizálásra törekszenek, így az integrációnak először a KMR régióban lévő (a kincstár által működtetett monitoring rendszer alá eső) intézményekben kell megvalósulnia, majd a tapasztalatok alapján az integráció országosan kiterjeszthető. Az országos kiterjesztés nem része ennek a projektnek.
Hozzászólások (0)