Mi lesz a britekkel? Ezt gondolja a Brexitről az OECD

Megosztás Tetszik

Jót tenne a brit gazdaságnak, ha az Egyesült Királyság mégsem lépne ki az Európai Unióból – olvasható a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) ma Londonban ismertetett éves országjelentésében. A brit kormány visszautasította a felvetést.

A fejlett ipari gazdaságok alkotta szervezet 57 oldalas jelentése úgy fogalmaz, hogy ha a Brexitről, a brit EU-tagság megszűnéséről szóló döntést "politikai határozattal", például egy újabb népszavazás eredményeként vissza lehetne fordítani, az nagyon kedvező hatást gyakorolna a brit gazdaság növekedési kilátásaira.

A brit EU-tagságról tavaly júniusban tartott népszavazáson a résztvevők szűk, 51,9 százalékos többsége a kilépésre voksolt.

Az OECD jelentésére – amelyet a szervezet főtitkára, Angel Gurría mutatott be ma Londonban – azonnal elutasítóan reagált a Downing Street. A brit miniszterelnöki hivatal szóvivője kijelentette: az Egyesült Királyság távozik az EU-ból, és erről a kérdésről nem lesz újabb népszavazás. Hozzátette: a brit kormány célja a legjobb megállapodás elérése az Európai Unióval a brit munkahelyek védelme érdekében.

Néhány napja Theresa May brit miniszterelnök is leszögezte egy rádióinterjúban, hogy nem lesz újabb referendum a brit EU-tagságról. "Végrehajtjuk azt, amire a brit nép szavazott, végrehajtjuk a Brexitet és 2019. március 29-én kilépünk az Európai Unióból" – közölte May a leghallgatottabb londoni kereskedelmi rádió, az LBC múlt heti interjúműsorában.

Theresa May idén március 29-én jelentette be a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválását. Ez a cikkely szabályozza – és aktiválásának bejelentése el is indította – a Brexit-folyamatot.

Az 50. cikkely alapján a brit EU-tagság alapesetben a távozási szándék bejelentése után két évvel szűnik meg, hacsak nem születik olyan kilépési szerződés, amely ennél előbb életbe lép, vagy ha a felek nem egyeznek meg a tárgyalási folyamat meghosszabbításáról.

Az OECD-jelentés szerint, ha az Egyesült Királyság valóban kilép az EU-ból, akkor is a lehető legszorosabb kereskedelmi kapcsolatrendszert kell fenntartania az unióval, ellenkező esetben a brit gazdaságnak súlyos növekedési kockázatokkal kellene szembenéznie.

Az OECD modellszámításai szerint, ha Londonnak 2019-ig nem sikerül szabadkereskedelmi megállapodást kötnie az EU-val, és emiatt az unióval folytatott brit kereskedelemre a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályrendszere lép érvénybe – amely vámjellegű és egyéb akadályok megjelenésével járna a kétoldalú kereskedelemben –, az a brit gazdaság növekedési ütemét már abban az évben 1,5 százalékponttal lassítaná.

Ez akár recessziót is jelenthetne, mivel vannak olyan távlati előrejelzések, amelyek 2019-re 1,5 százaléknál lassabb növekedést valószínűsítenek a brit gazdaságban.

A brit üzleti vállalkozások érdekképviseletét ellátó Brit Kereskedelmi Kamarák legutóbbi, felülvizsgált előrejelzésében közölte, hogy jövőre 1,2 százalékos, 2019-ben 1,4 százalékos növekedést vár a brit gazdaságban. Az üzleti szervezet a 2018-ra és 2019-re szóló GDP-növekedési becslést egyaránt rontotta: előző előrejelzésében erre a két évre 1,3 százalékos, illetve 1,5 százalékos növekedési várakozás szerepelt.

Az OECD által felvetett növekedési kockázatra nagy londoni elemzőházak is felhívták a figyelmet. A Moody's Investors Service nemzetközi hitelminősítő Londonban bemutatott legutóbbi átfogó szektorelemzése szerint a brit gazdaság több ágazatát súlyosan érintené, ha a brit EU-tagság megszűnéséig London nem tudna átfogó megállapodásra jutni az Európai Unióval a további kereskedelmi kapcsolatrendszerről.  A Moody's szerint ebben az esetben nem lehet kizárni a recesszió lehetőségét sem.

Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőközpont, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) nemrégiben összeállított helyzetértékelésében közölte: megítélése szerint a brit gazdaság növekedési üteme a következő hónapokban meredek ívben tovább lassul, és csak az erőteljes külkereskedelem miatt lesz elkerülhető a recesszió.