További témák
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Mi lesz a britekkel? Ezt gondolja a Brexitről az OECD

  • MTI

Jót tenne a brit gazdaságnak, ha az Egyesült Királyság mégsem lépne ki az Európai Unióból – olvasható a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) ma Londonban ismertetett éves országjelentésében. A brit kormány visszautasította a felvetést.

A fejlett ipari gazdaságok alkotta szervezet 57 oldalas jelentése úgy fogalmaz, hogy ha a Brexitről, a brit EU-tagság megszűnéséről szóló döntést "politikai határozattal", például egy újabb népszavazás eredményeként vissza lehetne fordítani, az nagyon kedvező hatást gyakorolna a brit gazdaság növekedési kilátásaira.

A brit EU-tagságról tavaly júniusban tartott népszavazáson a résztvevők szűk, 51,9 százalékos többsége a kilépésre voksolt.

Az OECD jelentésére – amelyet a szervezet főtitkára, Angel Gurría mutatott be ma Londonban – azonnal elutasítóan reagált a Downing Street. A brit miniszterelnöki hivatal szóvivője kijelentette: az Egyesült Királyság távozik az EU-ból, és erről a kérdésről nem lesz újabb népszavazás. Hozzátette: a brit kormány célja a legjobb megállapodás elérése az Európai Unióval a brit munkahelyek védelme érdekében.

Néhány napja Theresa May brit miniszterelnök is leszögezte egy rádióinterjúban, hogy nem lesz újabb referendum a brit EU-tagságról. "Végrehajtjuk azt, amire a brit nép szavazott, végrehajtjuk a Brexitet és 2019. március 29-én kilépünk az Európai Unióból" – közölte May a leghallgatottabb londoni kereskedelmi rádió, az LBC múlt heti interjúműsorában.

Theresa May idén március 29-én jelentette be a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválását. Ez a cikkely szabályozza – és aktiválásának bejelentése el is indította – a Brexit-folyamatot.

Az 50. cikkely alapján a brit EU-tagság alapesetben a távozási szándék bejelentése után két évvel szűnik meg, hacsak nem születik olyan kilépési szerződés, amely ennél előbb életbe lép, vagy ha a felek nem egyeznek meg a tárgyalási folyamat meghosszabbításáról.

Az OECD-jelentés szerint, ha az Egyesült Királyság valóban kilép az EU-ból, akkor is a lehető legszorosabb kereskedelmi kapcsolatrendszert kell fenntartania az unióval, ellenkező esetben a brit gazdaságnak súlyos növekedési kockázatokkal kellene szembenéznie.

Az OECD modellszámításai szerint, ha Londonnak 2019-ig nem sikerül szabadkereskedelmi megállapodást kötnie az EU-val, és emiatt az unióval folytatott brit kereskedelemre a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályrendszere lép érvénybe – amely vámjellegű és egyéb akadályok megjelenésével járna a kétoldalú kereskedelemben –, az a brit gazdaság növekedési ütemét már abban az évben 1,5 százalékponttal lassítaná.

Ez akár recessziót is jelenthetne, mivel vannak olyan távlati előrejelzések, amelyek 2019-re 1,5 százaléknál lassabb növekedést valószínűsítenek a brit gazdaságban.

A brit üzleti vállalkozások érdekképviseletét ellátó Brit Kereskedelmi Kamarák legutóbbi, felülvizsgált előrejelzésében közölte, hogy jövőre 1,2 százalékos, 2019-ben 1,4 százalékos növekedést vár a brit gazdaságban. Az üzleti szervezet a 2018-ra és 2019-re szóló GDP-növekedési becslést egyaránt rontotta: előző előrejelzésében erre a két évre 1,3 százalékos, illetve 1,5 százalékos növekedési várakozás szerepelt.

Az OECD által felvetett növekedési kockázatra nagy londoni elemzőházak is felhívták a figyelmet. A Moody's Investors Service nemzetközi hitelminősítő Londonban bemutatott legutóbbi átfogó szektorelemzése szerint a brit gazdaság több ágazatát súlyosan érintené, ha a brit EU-tagság megszűnéséig London nem tudna átfogó megállapodásra jutni az Európai Unióval a további kereskedelmi kapcsolatrendszerről.  A Moody's szerint ebben az esetben nem lehet kizárni a recesszió lehetőségét sem.

Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőközpont, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) nemrégiben összeállított helyzetértékelésében közölte: megítélése szerint a brit gazdaság növekedési üteme a következő hónapokban meredek ívben tovább lassul, és csak az erőteljes külkereskedelem miatt lesz elkerülhető a recesszió.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Áfatörvény 85. § (1) pont n) alpont

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Általános forgalmi adó

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Székhely bejelentése

dr. Nagy András Zoltán

ügyvéd

Dr. Nagy András Zoltán Ügyvédi Iroda

2019 július
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X