Makro-riasztás Magyarországra is

Megosztás Tetszik

Magyarország (és 15 másik tagállam) esetében továbbra is indokoltnak tartja a makrogazdasági egyensúlyi problémák és azok kijavításának szoros nyomon követését az Európai Bizottság, amely pénteken tette közzé a 2015-ös európai szemeszter nyitányának számító „makro-riasztási jelentését”. A testület szerint az államadósságot gyorsabb ütemben kellene lefaragni ahhoz, hogy csökkenjen az ország külső sokkhatásokkal szembeni sebezhetősége – írja a bruxinfo.hu.

Az előző évekhez hasonlóan Magyarország is azon uniós tagállamok között lesz, amelyekről a kialakult rendnek megfelelően jövő márciusban mélyreható elemzés készül a Bizottság által beazonosított makro-egyensúlyi hiányok miatt.

A testület pénteken közzétett éves jelentésében aktualizálta a tagállamokban korábban beazonosított, potenciálisan veszélyes makrogazdasági egyensúlyi problémákat, és Magyarország esetében arra a következtetésre jutott, hogy az egyes területeken érezhető folyamatos javulás ellenére a helyzet továbbra is erős odafigyelést indokol.

Konkrétan a 14 különböző makrogazdasági indikátor közül akárcsak márciusban, novemberben is négy esetben jelzett a bizottsági „makro-riasztó”. Az ország nettó nemzetközi pénzügyi pozíciója, exportpiacokból való részesedésének térvesztése, az államadósság mértéke és a munkanélküliség az a négy makrogazdasági terület, ahol hazánk átlépte azt a határértéket, amelyen túl már makro-egyensúlyi problémákról lehet beszélni.

Magyarország esetében a Bizottság ugyan nem állapított meg márciusban túlzott mértékű makrogazdasági egyensúlyi hiányt (ilyet csak Horvátországnál, Olaszországnál és Szlovéniánál azonosítottak be), ám 11 másik ország társaságában azok közé sorolta, akiktől határozott politikai választ várnak el a problémák megszüntetése érdekében.

A márciusi listán már szereplő 14 tagállamról ezért mélyreható elemzés készül majd jövő márciusban, és a Bizottság annak függvényében tesz majd javaslatot esetleges további lépésekre többek között, de nem kizárólag az országspecifikus ajánlások formájában. A 14 ország mellett a támogatási programból idén kilépett Portugáliáról, és némileg rendhagyó módon az elővigyázatossági pénzügyi támogatási program alá tartozó Romániáról készül még hasonló jelentés.

A pénteki jelentésből kiderül, hogy hazánkat a makro-egyensúlyi kihívások és a kockázatok szempontjából a Bizottság Írországgal, Spanyolországgal és Franciaországgal együtt a második veszélyességi kategóriába sorolja. Ezért az ő esetükben a márciusi mélyreható elemzés az egyensúlyi problémák tartósságával kapcsolatos kockázatokat fogja kielemezni. Belgium, Bulgária, Németország, Hollandia, Finnország, Svédország és Nagy-Britannia esetében pedig a Bizottság márciusi dolgozata annak felmérésére fókuszál majd, hogy a korábban beazonosított egyensúlyi problémák még léteznek-e, vagy sikerült-e azokat kiküszöbölni.

A most közzétett jelentés (angolul Alert Mechanism Report) hazánkról szóló része rámutat, hogy a folyó fizetési mérleg többletek 2010 óta biztosították a nettó nemzetközi pénzügyi hiány (NIIP) tartós csökkenését, ám az továbbra is rendkívül magas (a 2013-as évről szóló táblázat szerint a GDP 84,4 százaléka). Arra is felhívja a figyelmet az elemzés, hogy a folyó fizetési mérleg javulása mögött mostanáig elsősorban a gyenge belső kereslet húzódott meg, és az exportteljesítmény alapjában véve lanyha volt, ami a piaci részesedés jelentős mértékű csökkenését eredményezte (5 éves átlagban majdnem 20 százalékkal csökkent a magyar exportpiaci részesedés).

2013 közepe óta az államilag támogatott hitelprogramoknak és a növekedés beindulásának köszönhetően lelassult a magánszektor kiigazításának (adósságleépítésének) az üteme. A jelentés aláhúzza, hogy folytatódott az államadósság fokozatos csökkentése, de nem eléggé gyors ütemben ahhoz, hogy az ország az esetleges külső sokkhatásoktól védve legyen . „A gazdaság lefojtott növekedési potenciálja és az árfolyamváltozásoknak való kitettsége között olyan negatív visszacsatolás jöhet létre, ami felerősítheti az ország sebezhetőségét” – írja jelentésében a Bizottság.

A szöveg arra is kitér, hogy a munkanélküliségi mutató (hároméves átlaga 2013-ban 10,7 százalék volt) éppen csak átlépte a küszöbértéket, elsősorban a megnövekedett munkaerőpiaci részvételi ráta miatt, és várakozások szerint tovább javul majd. Miközben a fiatalok munkaerő-piaci helyzete javult, a hosszú távú (strukturális) munkanélküliség változatlanul magas szinten van.

A foglalkoztatási szint is növekedésnek indult, de még így is az egyik legalacsonyabb az EU-ban. A jelentés ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a válság kezdete óta valamennyi szegénységi mutató jelentős mértékben romlott, és ez a trend egyelőre folytatódik – írja a bruxinfo.hu.