A magáncsődeljárással kapcsolatos adózási tudnivalók

Megosztás Tetszik

A természetes személyek adósságrendezési eljárásával (a magáncsődeljárással) kapcsolatos adózási tudnivalókat tett közzé honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szeptember 4-én.

A magáncsődeljárás lényege, hogy az adósnak (belföldi illetőségű magánszemélyek, egyéni vállalkozók, őstermelők) jogi keretet biztosít a tartozásai rendezésére, a hitelezőivel történő megállapodásra [a 2015. szeptember 1-jével hatályba lépett, a devizahiteles adósok megsegítését célzó, a természetes személyek adósságrendezéséről (magáncsődeljárás) szóló 2015. évi CV. törvény (Magáncsőd tv.)] – írja tájékoztatójában a NAV.

A természetes személyek adósságrendezési eljárásával kapcsolatban részletes általános tájékoztatás található a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjának (www.mnb.hu/fogyasztóvédelem) honlapján. A tájékoztató anyagok a Döntenem kell/Hitel, lízing/Adósságrendezés menüpont alatt érhetők el. Az általános tájékoztató közvetlen elérésére az alábbi link szolgál: https://www.mnb.hu/letoltes/magancsod.pdf.

1. Az adóhatóság a magáncsődeljárásban

A NAV a magáncsődeljárásban csak hitelezőként vesz részt. Jogai megegyeznek a többi hitelező jogaival. Az eljárás felügyeletében, irányításában nincs szerepe, abban hatósági szerepkört nem gyakorol. Az eljárás lebonyolítása a főhitelező (a hitelező pénzintézet), a családi vagyonfelügyelő, illetve az illetékes bíróság feladata.

2. A magáncsődeljárás megindításával kapcsolatos adózási tudnivalók

A magáncsődeljárás csak abban az esetben indítható meg, ha az eljárást kérelmező adósnak, adóstársnak nincs adó- vagy más köztartozása, bírságtartozása (a továbbiakban: tartozás) vagy az alábbiak szerint fizetési könnyítésben részesült. Az adós, adóstárs tartozása fennállásának hiányát – az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet alapján kiadott – úgynevezett együttes adó-, jövedelem- és illetőségigazolással tudja igazolni. Az igazolás igényelhető az adós, adóstárs lakhelyétől függetlenül bármelyik megyei/fővárosi adó- és vámigazgatóság ügyfélszolgálatától.

Az igazolást csatolni kell a magáncsődeljárást kezdeményező kérelemhez.

Az igazolás kiadásával kapcsolatos további részletes tudnivalókat a NAV honlapján szintén elérhető, az „Adóhatósági igazolások” című, 22. sz. információs füzet tartalmazza.

Ha az adósnak, adóstársnak van tartozása, akkor magáncsődeljárás sikerrel nem indítható, kivéve, ha annak kiegyenlítésére fizetési könnyítésben részesült. Az adós, adóstárs részletfizetés vagy fizetési halasztás (együtt: fizetési könnyítés) iránti kérelmet terjeszthet elő a magáncsődeljárás megindításának szándékára hivatkozással.

Fizetési könnyítés iránti kérelem benyújtásakor a magáncsődeljárás megindításának szándékát igazolni kell:

• a hitel- vagy kölcsönszerződés, pénzügyi lízingszerződés felmondásáról szóló értesítés, illetve

• az adós tartozásáért helytállni köteles adóstárs esetében a fizetési felszólítás,

• ha pedig a pénzügyi intézmény vagy a felügyeleti és fogyasztóvédelmi jogkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank polgári peres eljárást indított, az eljárásban hozott jogerős bírósági határozat

csatolásával.

A magáncsődeljárás szándékára tekintettel a NAV részletfizetést legfeljebb egy éves futamidőre engedélyezhet, a törlesztőrészletek havi összege nem haladhatja meg a 200 000 forint összeget. Így tehát maximálisan 2 400 000 forint összegű tartozásra engedélyezhető részletfizetési kedvezmény.

További lehetőség, ha az adós, adóstárs fizetési halasztást kér a tartozás megfizetésére. A kedvezmény futamideje ez esetben is legfeljebb 12 hónap lehet, de a fizetési halasztásra nem érvényesül a tartozás maximális összegére vonatkozó korlátozás. (Figyelemmel kell lenni azonban arra, hogy a Magáncsőd tv. értelmében magáncsődeljárást – az adós, adóstárs tartozásait együtt számítva – nem lehet 80 millió forintot meghaladó összegre kezdeményezni. Tehát ezt meghaladó tartozásra nem adható fizetési halasztás a magáncsődeljárás megindítására hivatkozással.)

A fentieken túl a fizetési könnyítés iránti kérelem előterjesztésekor annak igazolása is szükséges, hogy az adós és a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók rendszeres jövedelemmel rendelkeznek.

A magáncsődeljárást kezdeményező kérelemhez csatolni kell a fizetési könnyítést (részletfizetést vagy halasztást) engedélyező jogerős adóhatósági határozatot.

3. Kötelezettségek a magáncsődeljárás alatt

Az adózónak nincs speciális adókötelezettsége a magáncsődeljárás megindításakor, illetve az eljárás alatt. Bevallásait ugyanúgy kell benyújtania, mint az eljárást megelőzően.

Bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásban a tartozás teljesítésére az alábbiak irányadók:

• Az adósságrendezési eljárás első szakaszában a hitelezőkkel megállapodás köthető bírósági eljáráson kívül.

• Az adósnak, adóstársnak folyamatosan teljesítenie kell a magáncsődeljárás kezdeményezésétől a megállapodás megkötéséig az időközben újonnan keletkező tartozásokat.

• Teljesítenie kell a megállapodásban szereplő – hitelezői igényként bejelentett tartozásokat – a megállapodásban foglaltak szerint.

• Szintén folyamatosan fizetnie kell a megállapodás megkötését követően keletkező tartozásokat.

• Ha az adósnak, adóstársnak az adósságrendezési eljárás kezdeményezésének érdekében fizetési könnyítést kellett kérnie, az azzal érintett tartozásokat a fizetési könnyítést engedélyező határozatban foglaltak szerint köteles teljesíteni.

• Ha az adós, adóstárs a folyó fizetési kötelezettségeinek – felszólítás ellenére – nem tesz eleget, továbbá ha a fizetési könnyítést engedélyező határozatban foglaltakat nem teljesíti, az adóhatóság ezt közli a Családi Csődvédelmi Szolgálattal, aki ennek következményeként megállapítja a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás sikertelenségét.

Bírósági adósságrendezési eljárásban a tartozás teljesítésére az alábbiak irányadók:

• A bírósági adósságrendezési eljárás az adós és hitelezők közötti egyezségkötésre irányul, de már a családi vagyonfelügyelő szakmai segítsége mellett.

• A természetes személyek bírósági adósságrendezési eljárása kezdeményezésének illetéke 30 000 forint, amely magában foglalja az egyezségkötési eljárás és a mentesítési eljárás illetékét is.

• A bírósági adósságrendezési eljárás elrendelésétől az egyezség megkötéséig az adósnak, adóstársnak folyamatosan teljesítenie kell az időközben keletkező adófizetési kötelezettségeit.

• Az egyezségben szereplő hitelezői igényként bejelentett tartozásokat az egyezségben foglaltak szerint kell teljesítenie.

• Az egyezség megkötését követően keletkező tartozásokat szintén folyamatosan fizetnie kell.

• Ha az egyezség végrehajtásának tartama alatt az adósnak, az adóstársnak – késedelmi pótlék és adóbírság nélkül számítva – összesen 300 000 forintot meghaladó tartozása keletkezett, és a késedelem mértéke a 90 napot meghaladja, akkor a NAV hitelezőként kezdeményezi a bírósági adósságrendezési eljárás megszüntetését, kivéve, ha az adós, adóstárs kérelmére a NAV részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyezett. Ezért, ha az adós, adóstárs ezen összegre fizetési kedvezmény iránti kérelmet terjesztene elő, azt olyan időben kell megtennie, hogy a 90 napos késedelmi időben elbírálható legyen. A kérelem elbírálása során a NAV vizsgálja az adós és a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók havi jövedelmének és kiadásainak összegét, vagyoni helyzetét.

• Ha az adós, adóstárs az egyezség megkötését követően keletkező folyó fizetési kötelezettségeinek nem tesz eleget, továbbá ha a fizetési könnyítést engedélyező határozatban, vagy az egyezségben foglaltakat nem teljesíti a NAV hitelezőként kezdeményezi az adósságtörlesztési eljárás megindítását a Családi Csődvédelmi Szolgálatnál.

Bírósági adósságtörlesztési eljárásban a tartozás teljesítésére az alábbiak irányadók:

– Bírósági adósságtörlesztési eljárás megindul a bírósági adósságrendezési eljárásban történő egyezségkötés hiányában vagy az adós nem teljesítése folytán.

– Az adósságtörlesztési eljárás elrendelésétől az adósságtörlesztés jóváhagyásáig az adósnak, adóstársnak az időközben keletkező tartozásokat folyamatosan teljesítenie kell.

– A jogerős végzéssel jóváhagyott adósságtörlesztési tervben szereplő hitelezői igényként bejelentett tartozásokat a végzésben foglaltak szerint kell teljesítenie.

– Az adósságtörlesztési terv jogerős jóváhagyását követően keletkező tartozásokat kötelezettségeket szintén folyamatosan teljesítenie kell.

– Ha az adósnak, adóstársnak az adósságtörlesztés időszaka alatt a tartozásainak összege – késedelmi pótlék és adóbírság nélkül számítva – összesen a 300 000 forintot meghaladó tartozása keletkezett, és a késedelem mértéke a 90 napot meghaladja, akkor a NAV hitelezőként kezdeményezi az adósságtörlesztési eljárás megszüntetését, kivéve ha az adós, adóstárs kérelmére részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyezett. Ezért, ha az adós, adóstárs ezen összegre fizetési kedvezmény (részlet, halasztás, mérséklés) iránti kérelmet terjesztene elő, azt olyan időben kell megtennie, hogy az a 90 napos késedelmi időben elbírálható legyen. A kérelem elbírálása során a NAV vizsgálja az adós és a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók havi jövedelmének és kiadásainak összegét, vagyoni helyzetét.

4. További adózási tudnivalók a természetes személyek adósságrendezési eljárásával kapcsolatban

Az adózásról szóló jogszabályok alapján az adózó számos könnyítésben részesülhet adófizetési kötelezettségeinek teljesítésével kapcsolatban. Ezek az alábbiak:

Ha az adósságrendezési eljárás során az adós értékesíti a vagyontárgyait, akkor nem kell jövedelmet megállapítani

• az ingó vagyontárgyak átruházására,

• az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházására tekintettel

megszerzett bevétel után, ha azt az adózó – a természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvényben szabályozott bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás, bírósági adósságrendezési egyezség vagy adósságtörlesztési határozat alapján – teljes egészében a tartozásai megfizetésére fordítja.

Ha a bevételt a magánszemély csak részben fordítja a tartozásai megfizetésére, akkor azt a jövedelemrészt kell megállapítani, amely a tartozások megfizetésére fordított bevétel és a teljes bevétel különbözete alapján meghatározható.

Emellett adómentes bevételnek számít a természetes személyek adósságrendezési eljárásában:

• az adóssal, adóstárssal a bíróságon kívüli adósságrendezés során kötött megállapodásban vagy a bírósági adósságrendezési eljárásban kötött egyezségkötés, valamint az egyezség módosítása során elengedett követelés,

• az a követelés, amelyet az adósnak a bírósági adósságrendezési eljárásban az adósságtörlesztési határozat, az adósságtörlesztési határozat módosítása, valamint a mentesítő határozat alapján nem kell megfizetnie,

• a hitelezőkkel kötött megállapodásban, egyezségben, a bíróság által hozott adósságtörlesztési határozatban az adós számára meghatározott adósságrendezési kötelezettség teljesítése érdekében települési önkormányzattól, munkáltatótól, közhasznú szervezettől vagy egyházi jogi személytől kapott támogatás vagy adomány, ha annak egy naptári évben egy adományozótól juttatott összege havi átlagban nem éri el a szociális vetítési alap legkisebb összegének másfélszeresét (a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII törvény adósságrendezési eljárással kapcsolatos rendelkezései) alapján.

Ha a magánszemély vagyonszerző bíróságon kívüli vagy bírósági adósságrendezést kezdeményezett (a természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvény rendelkezései szerint) és az említett eljárások időszaka alatt olyan lakóház építésére alkalmas telektulajdont értékesít, amelyet öröklés vagy visszterhes vagyonátruházás során szerzett és amellyel kapcsolatban a beépítés vállalása miatt az illeték megfizetését felfüggesztették, mentesül az eredeti esedékességtől számított késedelmi pótlék megfizetése alól. Továbbá – ha a telektulajdont megszerző vevő nyilatkozik arról, hogy a megszerzett telek után a mentességet igénybe kívánja venni vagy a telektulajdont megszerzőnek a telekre elővásárlási joga van – az említett eljárások alá vont magánszemélynek a felfüggesztett illetéket sem kell megfizetni.

Mentes az ajándékozási illeték alól összeghatárra tekintet nélkül a természetes személyek bíróságon kívüli vagy bírósági adósságrendezési eljárásában a hitelezők által adós javára elengedett követelés, továbbá az adósságtörlesztési határozatban és a mentesítési határozatban az az összeg, amit nem kell az adósnak a hitelezők számára megfizetnie (az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény adósságrendezési eljárással kapcsolatos rendelkezései alapján).

Magánszemély vagy egyéni vállalkozó esetében fizetési könnyítés engedélyezhető adósságrendezési eljárás során abban az esetben is, ha fizetési nehézség az adózónak felróható vagy annak elkerülése érdekében nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben elkerülhető.

Az általános szabályokkal ellentétben engedélyezhető továbbá a fizetési könnyítés:

• a magánszemélyek jövedelemadójának előlegére és a levont jövedelemadóra,

• a beszedett helyi adóra,

• a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra is.

Emellett, ha az adóhatóság a fizetési könnyítést adósságrendezési eljárás miatt engedélyezte, a pótlékok kiszabása is mellőzhető (az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény adósságrendezéssel kapcsolatos rendelkezései alapján).

A természetes személyek adósságrendezési eljárásában 30 000 forint illetéket kell fizetni:

• a bírósági adósságrendezési eljárás kezdeményezésének illetékeként, amely magában foglalja az egyezségkötési eljárás és a mentesítési eljárás illetékét is,

• bírósági adósságrendezési eljárásában az adós vagy a hitelező által az eljárás megszüntetése iránti kérelem illetékeként,

• bírósági adósságrendezési eljárásában a mentesítő határozat hatályon kívül helyezése iránti kérelem illetékeként,

• bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás hatálya megszűnésének megállapítására irányuló kérelem, valamint a bírósági adósságrendezési egyezség hatálya megszűnésének megállapítására irányuló kérelem illetékeként,

• bírósági adósságrendezési eljárásában az ügy érdemében hozott végzés elleni fellebbezés illetékeként,

• természetes személyek adósságrendezési eljárásaiban hozott végzés elleni felülvizsgálat, illetve perújítás illetékeként.

15 000 forint illetéket kell fizetni:

• bírósági adósságrendezési eljárásában az egyezségmódosítás, valamint az adósságtörlesztési határozat módosítása kezdeményezésének illetékeként,

• bírósági adósságrendezési eljárásában az adós örököse (örökösei) jogutódként történő bevonása iránti kérelem illetékeként,

• bírósági adósságrendezési eljárása során benyújtott kifogás illetékeként.

10 000 forint az illeték:

• az adósságrendezési nyilvántartásba történő bejegyzések törlésére irányuló kérelem illetékeként (az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény) – olvasható a nav.gov.hu-n.