MNB-alapítványok: az ÁSZ vizsgálatot ígér, az ellenzék ennél többet vár

Megosztás Tetszik

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) megkezdte a jegybanki alapítványok gazdálkodása ellenőrzésének előkészítését – közölte az ÁSZ kedden az MTI-vel. Az ellenzéki pártok ügyészségi vizsgálatot és intézkedéscsomagot sürgetnek az alapítványi költések felderítésére.

A közleményben felidézték, hogy az Országgyűlés elfogadta a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítását, mely lehetővé teszi, hogy az Állami Számvevőszék ellenőrizze az MNB által alapított alapítványok gazdálkodását.

Hozzáteszik: az Állami Számvevőszék általános hatáskörrel végzi a közpénzekkel és az állami és önkormányzati vagyonnal felelős gazdálkodás ellenőrzését.

Leszögezik: ÁSZ ellenőrzéseit előre meghatározott és nyilvános féléves ellenőrzési terv alapján, utólagosan végzi. Az ellenőrzések megállapításait, javaslatait pedig az ellenőrzések lezárását követően jelentésben hozza nyilvánosságra.

Az MSZP hatpontos intézkedéscsomag végrehajtását javasolja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványainak költései miatt – közölte az ellenzéki párt parlamenti frakcióvezető-helyettese kedden Budapesten sajtótájékoztatón.

Tóth Bertalan közölte: kezdeményezik, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ne csak az alapítványok, hanem az azok által alapított gazdasági társaságok gazdálkodását is ellenőrizze. Országgyűlési határozati javaslatot nyújtanak be, hogy az ÁSZ kezdje meg a vizsgálatot.

Az ellenzéki politikus kezdeményezte az Országgyűlés költségvetési bizottságának vizsgálatát is a tiltott monetáris finanszírozás miatt. Emlékeztetett arra, hogy az alapítványok több százmilliárd forint értékben állampapírt vásároltak, amely az MSZP álláspontja szerint uniós szabályokkal ütközik, tiltott monetáris finanszírozásnak minősülhet.

Indítványozta, az ügyészség ellenőrizze az alapítványok törvényes működését, derüljön ki, miért nem tartották be az alapítványok a közbeszerzési törvényt, hogyan juthatott el rokonokhoz barátokhoz ez a rengeteg pénz.

Tóth Bertalan elmondta, közérdekű bejelentést fog tenni a közbeszerzési döntőbizottságnál annak érdekében, hogy vizsgálja meg milyen következményekkel jár a közbeszerzési szabályok megsértése.

Az MSZP-s képviselő közölte, kezdeményezik egy parlamenti vizsgálóbizottság felállítását, amely amellett, hogy vizsgálná, hogyan vált a közvagyon magánvagyonná, azt is áttekintené, milyen lépéseket tehet az Országgyűlés a közbeszerzési törvény megszegése miatt az alapítványokkal szemben.

Felszólította az alapítványokat, hogy az eddig ki nem adott iratokat a bírósági ítéleteknek megfelelően adják ki. Derüljön ki, hogy ötmillió forint alatt, milyen támogatási szerződéseket kötöttek az alapítványok, kik azok a magánszemélyek, akik pénzt kaptak – mondta. Megjegyezte, a személyes adatok közlése nélkül a neveket nyilvánosságra lehet hozni.

Ha ezt nem teszik meg az alapítványok, nem lesz más választása, mint feljelentést tenni közérdekű adattal való visszaélés miatt - közölte a frakcióvezető-helyettes. Hozzátette: sok-sok minden van még, amit titkolnak, például a kuratóriumi ülések jegyzőkönyvében is sok a kitakarás.

Tóth Bertalan úgy fogalmazott: Matolcsy György jegybankelnök, Orbán Viktor jobbkeze lebukott; az államalapító Szent István király idején a tolvajok kezét levágták. Hozzátette: az alapítványok barátoknak, haveroknak juttattak tíz-százmillió forintot törvénysértések sorozatával.

Burány Sándor, az Országgyűlés költségvetési bizottságának szocialista elnöke elmondta, ő is pert nyert az MNB-vel szemben, így megkapta azokat az iratokat, amelyek az ingatlanvásárlásokra és a hatmilliárd forintos médiaszerződésre vonatkoznak. Jelezte, gondoskodnak a dokumentumok nyilvánosságra hozásáról.

Hozzátette: az iratokból kiderül, az alapítványok működése nem volt független a jegybanktól. Ezt bizonyítja azt is – folytatta –, hogy a kuratóriumokban részt vesznek a nemzeti bank vezetői is.

Úgy értékelte: az Orbán-kormány átértelmezte a hatalmi ágak megosztását, úgy gondolja, a hatalmi ágakat „klánon belül” kell szétosztani.

Burány Sándor közölte, levélben fordult a Költségvetési Tanács és az ÁSZ elnökéhez, vizsgálják meg, az alapítványok állampapír-vásárlása kimeríti-e a tiltott monetáris finanszírozás fogalmát.

A politikusokat kérdezték arról, mi a véleményük arról, hogy Medgyessy Péter volt miniszterelnök cége 600 ezer eurót kapott az Alstomtól. Tóth Bertalan közölte, az ügy részleteit nem ismeri, de a Fidesz vizsgálatot kezdeményezett, és reméli, Matolcsy György alapítványainak „lopássorozatát” is hasonló vehemenciával vizsgálja majd a kormány. Meglátják, mi lesz a vizsgálatok eredménye – közölte.

A Demokratikus Koalíció alelnöke felszólította Polt Péter legfőbb ügyészt, hogy indítson törvényességi felügyeleti eljárást azok ellen a jegybanki alapítványok ellen, amelyekben felesége felügyelőbizottsági elnök illetve felügyelőbizottsági tag.

Varju László keddi, budapesti sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: napok óta tudott, hogy Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke Mészáros Lőrinc felcsúti polgármesternek és saját családjának „osztogatott pénzeket”. Hétfőn az is kiderült, hogy az ügyben Polt Péter legfőbb ügyész felesége közvetlenül érintett – tette hozzá.

A független képviselő kijelentette, hogy miután Polt Péter felesége a Pallas Athéné Domus Scientiae és a Pallas Athéné Domus Mentis jegybanki alapítványokban felügyelőbizottsági elnök illetve fb-tag ezért tudnia kellett az MNB-s „közvagyon családon belüli osztogatásáról”, de nem tett semmit. Varju László szerint ez azt is jelenti, hogy a legfőbb ügyésznek is tudni kellett arról, mi történik a jegybank alapítványainál.

A Demokratikus Koalíció szerint a legfőbb ügyésznek akkor is meg kell indítania a törvényességi felügyeleti eljárást, ha az saját felesége ellen indul majd – közölte.