Legújabb MNB-fogások

Megosztás Tetszik

Az MNB 25 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a budapesti HANIFA Szolgáltató Kft.-re és azonnali hatállyal megtiltotta, hogy engedély nélkül üzletszerű pénzváltási tevékenységet végezzen. Az ügy kapcsán az MNB már tavaly figyelmeztette a fogyasztókat és büntetőfeljelentést is tett. Egy másik ügyben az MNB azonnali hatállyal megtiltotta K. László magánszemélynek, hogy az MNB engedélye vagy regisztrációja nélkül pénzügyi szolgáltatási – különösen jelzáloghitel közvetítői és függő ügynöki – tevékenységet végezzen. A jegybank a feltárt jogosulatlan tevékenységek miatt összesen 7,8 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a magánszemélyre – írja az mnb.hu.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalból piacfelügyeleti eljárást folytatott a budapesti székhelyű HANIFA Szolgáltató Kft. (HANIFA) tevékenységének áttekintésére. A vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy a társaság végzett-e üzletszerűen – a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerint jegybanki engedélyhez kötött – pénzváltási kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet.

A HANIFA korábban egy szövetkezeti hitelintézet kiemelt közvetítőjeként rendelkezett engedéllyel pénzváltási tevékenység végzésére, ám az azzal kötött megbízási jogviszonya megszűnt. A társaság ennek ellenére 2019. június 1-jétől, azaz engedélyének megszűnése napjától is folytatta pénzváltási tevékenységét.

Az MNB megállapította, hogy a társaság vizsgált tevékenysége kimerítette az üzletszerű pénzváltási tevékenységet, hiszen a HANIFA rendszeresen, nyereség és vagyonszerzési céllal végezte – a nyilvánosság számára hirdetett – pénzváltási tevékenységét. A jegybank munkatársai a Budapesti Rendőr-főkapitányság munkatársaival közös akció keretében a vizsgálat során leplezett próbaügyletkötést hajtottak végre, helyszíni ellenőrzést tartottak a társaságnál, ahol közel 170 millió forint értékben mintegy harmincféle valutát – többek között a népszerű valuták mellett albán leket, grúz larit, makedón dínárt, maláj ringit és thai bátot – leltek fel.

Mindezek miatt a jegybank határozatában 25 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a HANIFA-ra, és azonnali hatállyal megtiltotta, hogy engedély nélkül üzletszerű pénzváltási tevékenységet végezzen. Az MNB súlyosító körülményként értékelte, hogy a – felügyeleti nyilvántartásában korábban szereplő – HANIFA tisztában volt azzal, hogy a pénzváltási tevékenység végzéséhez engedély szükséges. A társaság irodahelyisége ráadásul Budapest belvárosában volt, s ennek is köszönhetően jelentős forgalmat érhetett el. A jegybank ugyanakkor enyhítő körülményként értékelte, hogy a társaság az eljárás során együttműködött az MNB-vel, és magatartásával a tényállás feltárását segítette.

Mint emlékezetes, az MNB az eljárás során beszerzett bizonyítékok alapján még korábban, a helyszíni ellenőrzést követően ideiglenes intézkedés keretében eltiltotta a társaságot a jogsértő magatartás folytatásától és büntetőfeljelentést is tett az ügyészségen. Emellett – eddigi gyakorlatával összhangban – közzétette a HANIFA-ra vonatkozóan az ügyfeleknek szóló felhívását honlapjának Figyelmeztetések menüpontjában.

Az ügyfeleknek célszerű egy-egy pénzügyi szolgáltatás, termék igénybevétele előtt előzetesen ellenőrizni, hogy az adott szolgáltató rendelkezik-e az annak végzéséhez szükséges engedéllyel vagy regisztrációval, s így szerepel-e a jegybank Piaci szereplőket felsoroló nyilvántartásában. Az MNB ügyfélszolgálata, vidéki Pénzügyi Navigátor tanácsadó irodái, illetve honlapja minden szükséges tájékoztatást megadnak ennek kapcsán a szerződésük megkötése előtt érdeklődőknek.

A másik ügyben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) piacfelügyeleti eljárása keretében megállapította, hogy K. László mintegy három esztendőn keresztül bejelentés hiányában függő ügynöki tevékenységet végzett, ezen időszakon belül a jegybank engedélye nélkül háromnegyed éven át üzletszerűen jelzáloghitel közvetítői tevékenységet folytatott.

A vizsgált időszakban egy, az MNB által felügyelt pénzügyi intézmény részére dolgozott közvetítőként, amely során számos alkalommal segítette elő a pénzügyi intézmény pénzkölcsönnyújtási tevékenységét. A magát „hitelügyintézőként” feltüntető magánszemély munkájáért közvetítői díjazásban részesült.

Az üzletszerűen végzett függő ügynöki tevékenység kizárólag az MNB-hez tett bejelentést követően, jelzáloghitel közvetítése pedig jegybanki engedéllyel gyakorolható. Tekintettel arra, hogy a felügyelt társaság közvetítőjeként az MNB függő ügynökökről vezetett nyilvántartásban K. László nem szerepel(t), s jelzáloghitel közvetítői engedéllyel sem rendelkezett, így nem volt – és jelenleg sem – jogosult pénzügyi szolgáltatás közvetítésére.

Az MNB így eljárása során megállapította, hogy K. László tevékenységeit az arra vonatkozó jogosultság nélkül végezte, ezzel pedig megsértette a hitelintézeti törvény rendelkezéseit. A magánszemély jogosulatlan tevékenysége alkalmas volt arra, hogy károkat okozzon mind a vele kapcsolatba kerülő adósoknak, mind a felügyelt intézménynek, illetve, hogy veszélyeztesse a pénzügyi rendszerbe vetett közbizalmat. Az engedély nélküli pénzügyi szolgáltatási – így különösen a jelzáloghitel közvetítői – tevékenység bűncselekménynek is minősül, ezért az MNB jogosulatlan pénzügyi tevékenység gyanúja miatt feljelentést tesz az ügyészségen.

Mindezek nyomán a jegybank határozatában K. László magánszemélyt 7,8 millió forint piacfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte jogosulatlan jelzáloghitel közvetítői és függő ügynöki tevékenysége miatt, s azonnali hatállyal megtiltotta ezek folytatását.

A jogsértést súlyosbította többek között, hogy a magánszemély egy másik felügyelt intézmény bejelentett közvetítői alvállalkozójaként, azaz a jegybanki nyilvántartásban szereplő személyként folytatta tevékenységét. Így az adósokban azt a téves elképzelést kelthette, hogy jelen határozatban értékelt tevékenységét továbbra is engedélyezett/bejelentett módon és megbízhatóan végzi. Működését ráadásul huzamosabb ideig folytatta, mely révén a felügyelt intézmény jelentős összegű jelzáloghitelt, illetve pénzkölcsönt nyújtott az adósok részére. Az MNB enyhítő körülményként értékelte, hogy K. László közreműködése révén, illetőleg nyilatkozataival segítette az eljárás lefolytatását – olvasható az mnb.hu-n.