Lakáspiac: felhajtja az árakat a Csok Plusz, nő az eladósodottság

Megosztás Tetszik

Újabb csúcsra jutott a lakosság fennálló lakáshitel-állománya és az állomány bővülése is. A következő hónapokban felgyorsíthatja a hitelállomány növekedését az alacsony kamatozás mellett elérhető akár 50 millió forintos Csok Plusz által hajtott hitelkereslet-bővülés, valamint az ingatlanárakban prognosztizálható emelkedés – vetíti előre Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Ugyanakkor – figyelmeztet Gergely Péter – a hitelfelvételi kedv még nem tért vissza az inflációs sokkal és a megugró hitelkamatokkal jellemezhető 2023-as év előtti szintekhez. Az idei év első három hónapjában a hitelszerződések száma nem érte el a 17 400-at, miközben 2017 és 2022 között az év első három hónapjában rendre 22 000-25 000 szerződést kötöttek ügyfeleikkel a bankok.

Csúcson a hitelállomány

A fentiek ellenére a hitelállomány bővülése csúcsot döntött: az év első három hónapjában 88 milliárd forinttal emelkedett az ügyfelek fennálló lakáshitel-állománya. Az első negyedévi adatatokban eddig a csúcsot 2021 jelentette, amikor három hónap alatt 75,4 milliárd forinttal több új hitelt folyósítottak a bankok, mint amennyit rendes és rendkívüli törlesztéssel az ügyfelek visszafizettek lakáshiteleikből.

A lakáshitel-kihelyezések mellett ugyanakkor a visszafizetések összege is emelkedik. Az év első három hónapjában 177 milliárd forintnyi adósságtól szabadultak meg az ügyfelek. Ennél magasabb összegű törlesztést a devizahitelek forintosítása óta csak 2020-ban és 2022-ben vállaltak magukra a családok az első negyedévben.

Mérsékelt a hitelfelvételi hajlandóság

Magyarországon a lakosság meglehetősen visszafogott hitelfelvevőnek számít európai összehasonlításban. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hitelezési folyamatok jelentése alapján a magyar háztartási szektor összesített hitelállománya nem éri el a magyar bruttó nemzeti termék (GDP) 13,9 százalékát. Ezzel szemben a visegrádi országok átlaga 23,7 százalék volt tavaly ősszel, míg az európai unió tagállamainak átlaga 46 százalékot mutat.

A fentiek miatt Gergely Péter szerint a következő években masszívan növekednie kellene a lakossági hitelállománynak. A lakáshiteleknél ezt két fontos tényező egészen biztosan segíteni fogja a következő hónapokban.

Az egyik, hogy az államilag támogatott otthonteremtési konstrukciók, kiemelten a Csok Plusz évi legfeljebb 3 százalékon elérhető akár 50 millió forintos maximális hitelösszege alapvetően megváltoztatta a lakáshitel-igénylési folyamatokat. Az idén márciusban folyósított lakáshitelek átlagos összege meghaladta a 16,5 millió forintot. Egy évvel korábban, 2023 márciusában – lényegesen magasabb kamatszintek mellett – az új hitelek átlagos hitelösszege nem érte el a 10 millió forintos értékhatárt. A hitelállományt így a következő hónapokban az átlagos hitelösszeg emelkedése egész biztosan bővíti majd.

Az is hozzájárul  lakáshitel-állomány dinamikus bővüléséhez, hogy a gazdasági növekedés felgyorsulása a lakásárakat is tovább növeli. Az MNB múlt heti lakáspiaci jelentése szerint 2024 első negyedévében országosan 7,2 Budapesten 6,1 százalékkal drágultak a lakások az előző év azonos időszakához képest. A következő hónapokban a lakosság bizalmának visszatérésével és a Csok Plusz által hajtott élénkülő kereslet miatt ismét megugorhatnak a lakásárak.