Kúriai határozat: hívhatjuk akár „kártalanításnak” is, de önkormányzat akkor sem fizettethet útdíjat

Megosztás Tetszik

Pilisborosjenő tavalyi önkormányzati rendelete kártalanítási kötelezettséget állapít meg a község közúthálózatának fokozott elhasználódását, állagromlását és károsodását eredményező használatáért. Lehet kártalanítás mögé bújtatni az útdíjat? – a Kúria határozott

A Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5.019/2022/6. számú határozata

A Kúria Önkormányzati Tanácsa

• megállapította, hogy Pilisborosjenő Község Önkormányzatának a helyi közutak fokozott elhasználódását, állagromlását és károsodását eredményező igénybevétele miatti kártalanítási kötelezettség előírásáról szóló 5/2022. számú rendelete más jogszabályba ütközik, ezért azt a kihirdetés – 2022. május 18. – napjára visszamenőleges hatállyal megsemmisíti;
• elrendelte a határozat közzétételét a Magyar Közlönyben; illetve
• elrendelte, hogy határozatot – a kézbesítést követő nyolc napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon az érintett önkormányzat is tegye közzé.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Előzmények

Pilisborosjenő önkormányzatának képviselő-testülete a 2022. május 18-án tartott testületi ülésén elfogadta a helyi közutak fokozott elhasználódását, állagromlását és károsodását eredményező igénybevétele miatti kártalanítási kötelezettség előírásáról szóló 5/2022. számú rendeletet (önkormányzati rendelet). Az önkormányzati rendelet – a Ptk. 6:564. §-ára hivatkozással – kártalanítási kötelezettséget állapít meg a község közúthálózatának fokozott elhasználódását, állagromlását és károsodását eredményező használatáért. Rögzíti a kártalanítási megállapodás megkötésére, a kötelezettek körére, a mentesülésre, a fizetendő kártalanítás összegére, valamint a befolyt összeg felhasználására vonatkozó szabályokat.

Az önkormányzati rendelet tekintetében az indítványozó törvényességi felhívással élt. A törvényességi felhívás szerint fizetési kötelezettséget előírni kizárólag törvényben, vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben lehet. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (Kkt.) nem tartalmaz felhatalmazást arra, hogy az önkormányzat a közút közlekedési célú használatáért, annak fokozott igénybevételéért fizetési kötelezettséget állapítson meg. Hivatkozott a Kúria korábbi határozataira, és e körben arra, hogy a fizetési kötelezettség nevének önkormányzat általi megváltoztatása a fizetési kötelezettségnek a helyi közutakkal összefüggő jellegét nem szünteti meg, nem vonja ki a Kkt. hatálya alól. A Ptk. felhívott rendelkezése sem szolgálhat alapul az önkormányzati tulajdonú utak használatáért fizetési kötelezettséget megállapító rendelkezés megalkotásához. Az önkormányzati rendelet ilyen irányú megalkotása felveti a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének sérelmét is.

Az érintett önkormányzat 2022. szeptember 29-én a Törvényességi Felügyelet Írásbeli Kapcsolattartás (TFÍK) rendszerbe feltöltött levelében arról tájékoztatta az indítványozót, hogy a törvényességi felhívásban foglaltakkal nem ért egyet.

A fenti előzmények után az indítványozó kezdeményezte a Kúria Önkormányzati Tanácsánál az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének megállapítását és megsemmisítését.

A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy a fentieken túl helytállóan hivatkozott arra az indítványozó, hogy ugyanazon a jogalapon (az út használatáért) előírt fizetési kötelezettség puszta átnevezése nem változtat azon a tényen, hogy az önkormányzatnak nincs törvényi felhatalmazása a közút használatán alapuló fizetési kötelezettség megállapítására. A Ptk. 6:564. §-a sem tartalmaz erre vonatkozó felhatalmazó rendelkezést, hiszen e szabályozás értelmében, kifejezett jogszabályi rendelkezés esetén a jogszerű károkozásnak van kártalanítási jogkövetkezménye. Egy esetlegesen bekövetkező a fizetési kötelezettség keletkezésekor sem eredményében (a teljes kártérítés elve alapján: a vagyonban beállott értékcsökkenés; elmaradt vagyoni előny; a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségek), sem összegszerűségében nem ismert kárigény nem alapozhat meg az út használatáért előírt fizetési kötelezettségre vonatkozó normatív szabályozást.

Megjegyzi a Kúria, hogy az önkormányzati rendelet a fent hivatkozott rendelkezéssel úgy írja elő a közút igénybevételének feltételéül a kártalanítási megállapodás megkötését és a kártalanítási összeg megfizetését, hogy megelőzőleg a kártalanítási megállapodás megkötésének feltételeként a fokozott elhasználódás és állagromlás megvalósítását rögzíti, másképpen megfogalmazva a használó által okozott elhasználódásnak (állagromlásnak) a közút használatának megkezdése előtt kell megvalósulnia.

A Kúria Önkormányzati Tanácsa a fentieken túl megállapította azt is, hogy az önkormányzati rendeletet – jogszabályi kötelezettség ellenére – a mai napig nem tették közzé a Nemzeti Jogszabálytárban. Az iratok között elfekvő, valamint az önkormányzat honlapján is fellelhető önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írta alá, aláírásuk felett a „Pilisborosjenő, 2022. május 17.” dátum szerepel, ugyanakkor az önkormányzati rendeletet a képviselő-testület a 2022. május 18-án tartott ülésén alkotta meg. Az aláírások viszont – ahogy fent is írtuk – 2022. május 17-i keltezésűek, amikor az önkormányzati rendelet elfogadása (megalkotása) még meg sem történt.

Az döntés elvi tartalma

1. Az út igénybevételéért előírt használati díj puszta átnevezése kártalanítás megfizetésére vonatkozó kötelezettséggé, nem változtat azon a tényen, hogy az önkormányzatnak nincs törvényi felhatalmazása a közút használatán alapuló fizetési kötelezettség megállapítására.

2. Az elfogadását megelőzően aláírt önkormányzati rendeletet nem létezőnek kell tekinteni, ezért azt a kihirdetése napjára visszaható hatállyal kell megsemmisíteni.