hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Könyvelőprogramba integrált, automatikus dokumentumkezelő – nehezebben nyitnak erre a könyvelők

  • adozona.hu

Az online számla-adatszolgáltatást elsősorban az adócsalás megelőzésének érdekében vezették be, pedig akár a könyvelés modernizálása is lehetett volna a célja. „Várható, hogy online számla-adatszolgáltatás szeptember 30-ai moratóriumának lejártával, amikor a cégek egymás között kiállított számláinak adatai teljes körűen elérhetővé válnak a hatóság és az érintett vállalkozások képviselői számára a könyvelés digitalizációja is nagyobb lendületet kap, így a vállalkozások és a könyvelők a kezdeti nehézségek után profitálhatnak is az intézkedésből.” – emelte ki Poór Károly, az SDSYS Zrt. cégvezetője.

A könyvelők és a belső könyveléssel rendelkező cégek egyelőre még csak ismerkednek az online számla-adatszolgáltatás miatt elérhetővé váló, hatékonyságnövelést lehetővé tevő megoldásokkal. Ugyanakkor már tényleg karnyújtásnyira van egy újfajta könyvelési szemlélet, amely a számlák adatainak automatikus rögzítésére épít. Ehhez azonban a könyvelőknek érdemes rávenniük az ügyfeleiket is az újfajta digitális eszközök használatára.

Nem mindegy azonban, hogy milyen szoftver, alkalmazás támogatja a könyvelés digitalizálását. A könyvelői munka modernizációját egy olyan megoldás teheti sikeressé, amely a munkafolyamat megfelelő pontján kéri le a vállalkozásnak kiállított (szállítói) számlák adatait a NAV-tól, ezekhez hozzárendeli a bizonylat számlaképét, és egyben kezeli ezzel. Fontos feltétel még, hogy a folyamat minden lépése egy zárt csatornán keresztül történjen, küszöbölje ki a többszöri, több különböző csatornán futó kommunikációt, és biztosítsa, hogy egy számlával tényleg csak egyszer kelljen foglalkozni. Legyenek az adatok könnyen visszakereshetők, az adatbeviteli hibák minimalizálhatók, és tegye feleslegessé a manuális adatrögzítést és a rendszerek közötti export-import fájlcserét. A módszer plusz előnye, hogy nem kell papírformában tárolni a számlákat.

Ugyan most még csak minden 10–15. szakember használja a NAV-tól lekérhető adatokat, de már sok ügyviteliszoftver-gyártó beépítette alkalmazásába a szállítói számlák adatainak nyers exportjának lehetőségét. Ez azonban még nem elégséges a teljes automatizáláshoz, amelyhez egyrészt arra lenne szükség, hogy az adatok összekapcsolódjanak a számviteli bizonylat képével, és hogy ez a lekérés beépüljön az üzleti folyamatokba is, meg lehessen hozni a szükséges gazdasági döntést a befogadásról, visszautasításról, módosítási igényről, fizethetőségről.

Egy olyan megoldás, amely valóban segíthet a könyvelői munka kapacitásnövelésében, integrálható a könyvelési programba, az adatok lekéréséhez nem kell kilépni a munkafolyamatból, nem kell más programot használni hozzá. Érdemes a NAV-tól származó adatokat a számla feldolgozásának első pillanatában rendelkezésre bocsátani. Ha a vállalaton belüli könyvelésről beszélünk, akkor ez az iktatás pillanata, amikor a dokumentummenedzsment folyamat megkezdődik. A szkennelés és a számlakép rendszerbe való lementése után kiolvasható a számla sorszáma, az adószám, és ez alapján lekérhető az adattartalma, amely persze nem feltétlenül egyesével történik meg, lehet akár kötegelt is. Ezzel minden számlaképhez hozzákapcsolható egy adatfájl – a digitális kép megbonthatatlan egységet alkot az XML-adatfájllal –, és megtörtént a számlaadatok automatikus rögzítése, gépelés nélkül 100 százalékos pontossággal. Ekkor elindítható egy jóváhagyási folyamat, csak nem papírok, hanem digitalizált képek kerülnek a vezetők elé. Ezután következhet a könyvelő érdemi munkája, aki így megszabadul az időt rabló rutinmunkától.

Egy ilyen megoldás bevezetése a több vállalkozást kiszolgáló könyvelőirodák esetében sem teszi szükségessé egy újabb alkalmazás megvásárlását. Ha szeretnének ilyen rendszert használni, érdemes igényüket az általuk használt könyvelési szoftvert forgalmazó cégnél jelezni. Ők integrálhatnak egy ilyen új eszközt a már ismert programba, amely tehát nem egy új, különálló program lesz, csak a már ismert rendszeren belül egy új funkció. A felhasználó csak annyit vesz észre, hogy nem kell adatot rögzítenie. Elképzelhető, hogy még azokkal a könyvelői programokkal is működik ez a megoldás, amelyeknek nincs dokumentummenedzsment rendszere, ilyenkor külső felületen tölthetőek fel a képek.

Egy ilyen a megoldással még egy olyan könyvelő is kapacitásnövekedést érhet el, aki postán vagy e-mailben csatolt fájlként kapja meg a számlákat ügyfeleitől, de a legtöbb idő akkor takarítható meg, ha az ügyfelek sem papíralapon vagy csatolmányként küldik el a bizonylatokat, hanem egy felületen azonnal a rendszerbe töltik fel. Ez nem elképzelhetetlen, hiszen manapság sok cég már maga is elektronikus számlát küld a vevőjének, vagyis inkább az jelentene plusz munkát és költséget, ha ezeket ki kell nyomtatni, postára kell vinni és fel kell adni. Tehát az ügyfél is időt és pénzt takarít meg azzal, ha az egyre csökkenő mennyiségű papíralapú számlát beszkenneli és az eleve digitális számlákat egy felületre feltölti.

Az SDSYS Zrt. számításai szerint egy adatmező kitöltése egy könyvelőprogramba integrált, automatikus dokumentumkezelő megoldással kb. 1,5 másodpercig tart. Ez egy nagyon gyors adatrögzítésre képes munkatárs esetében is, 5000 számlánként mintegy 70 munkaóra megtakarítást is eredményezhet külső könyvelés esetén. Ez pedig 3,5-szörös kapacitásnövekedést jelent. A felszabaduló kapacitást lehet magasabb hozzáadott értékű tanácsadásra, változatlan erőforrás mellett több tranzakciós könyvelési feladat elvégzésére vagy a munkatársak tehermentesítésére is fordítani az iroda igénye szerint.

„Szeptember 30-a után azonban nem várható még, hogy egy csapásra minden könyvelő azonnal automatizálja az adatbevitelt, hiszen ez másfajta logikát, az ügyviteli munkafolyamat megreformálását teszi szükségessé.” – mondta el Poór Károly. „Sokan félnek a változástól, mert ez rontja a biztonságérzetet, ami különösen érzékenyen érinti a könyvelőket, akiken rengeteg a teher. Ráadásul a járvány annak ellenére sem használt a digitalizációs folyamatnak, hogy elvileg a távolságtartásnak serkentenie kellett volna ezt. Egyrészt nagyon sok plusz munkát hozott, másrészt a válság sosem kedvez az innovációnak. Tehát a könyvelők többsége nem zárja ki eleve a fejlesztés lehetőségét, de a prioritási sorban nem ez van az első helyen. Végül, de nem utolsó sorban, mivel még a megoldás életciklusának a legelején járunk, még csak legbátrabb, legkísérletezőbb felhasználók nyitottak rá. A többség még kivár, figyelnek a kollégák tapasztalataira, és csak akkor vágnak bele, ha a visszajelzések pozitívak.”

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Láncügylet – áfastátusz

Tüske Zsuzsanna

vámszakértő

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Katás bt. eszközbérbeadást végezhet-e

Kocsis Zoltán

közgazdász

Dr. Szeiler & Partners Könyvelő és Adótanácsadó Iroda

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 november
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close