Két lépcsőben nőnek a bérek az állami fenntartású egyetemeken is

Megosztás Tetszik

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium szerdán benyújtott törvényjavaslata az állami fenntartású egyetemek esetében is megteremti a kétszer 15 százalékos béremelés jogszabályi hátterét – olvasható a tárca honlapján. Az Országgyűlés egyetértése esetén egy hónapra rövidülhet le a külföldön szerzett diplomák hazai elismerése. A doktori képzés rugalmasabbá válhat azzal, hogy a javaslat szerint a mesterképzés utolsó évével párhuzamosan is elvégezhető lesz.

A törvénymódosítási kezdeményezés az alapítványi és egyházi felsőoktatási intézményekhez hasonlóan az állami fenntartásúakban is megalapozhatja az idén ősszel és jövő januárban két ütemben megvalósuló, harminc százalékot meghaladó béremelést. A parlamenti elfogadással a külföldön végzett magyarok diplomáinak elismerése egy hónapra rövidülhet le. A kormány már dolgozik a folyamat ingyenessé tételén is. A tehetséges fiatalok érdekeit szolgálva változnának a doktori képzés feltételei. A doktoranduszok a legmagasabb szintű posztgraduális képzésen már a mesterképzés utolsó évében tehetnének lendületes tudományos, kutatás-fejlesztési pályakezdésükért.

A törvényjavaslattal a kormány a szakképzés versenyképességét is tovább kívánja erősíteni, tehetséggondozó diákkör és mentorprogram indulna kiemelten a hátrányos helyzetű tanulókra fókuszálva. A technikumokkal és szakképző iskolákkal szembeni alapvető elvárás, hogy mindenféle élethelyzetből induló fiatal számára megteremtsék a személyes boldogulás lehetőségét. Miközben a mérnökképzés előszobájaként egyenes utat kínálnak az egyetemi továbbtanuláshoz, hathatósan kell segíteniük a tisztes megélhetést nyújtó szakmaszerzést is.

A tevékenységét, képzési kínálatát megfelelően tükröző új néven, Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemként működhet tovább a Testnevelési Egyetem. A Debreceni Egyetem ellátandó közfeladatai közé bekerülhet a hazai vakcina-előállítás kutatás-fejlesztési és gyártástechnológiai tudásának fejlesztése. Az intézmény bázisán jön létre a működését jövőre megkezdő Nemzeti Oltóanyaggyár a hajdú-bihari megyeszékhelyen.

2021-ben a GDP közel 1,3 százaléka hasznosul az egyetemeken. Jövőre a több mint 1000 milliárd forintos fejlesztési forrásokat is beleértve ez az arány 1,9 százalék közelébe nő, hazánk a felsőoktatási ráfordításokban így éllovasnak számít Európában.