Keresetek, adók, infláció: ez vár ránk 2020-ig

Megosztás Tetszik

A 2018-2020-as évekre vonatkozó költségvetési kitekintést megalapozó makrogazdasági prognózisában 3 százalékot meghaladó gazdasági növekedésre és a jövő évi 0,9 százalékos, illetve a 2018-as 2,4 százalékos infláció után következő két évben a fogyasztói árak 3,0 százalékos emelkedésével számol a kormányzat a költségvetési törvényjavaslat kiegészítéseként a parlament honlapjára felkerült dokumentum szerint.

A prognózis szerint 2018-ban 3,4 százalékos lesz a növekedés, az uniós kifizetések tetőzésével párhuzamosan.

Az emelkedő inflációval szemben a reálbérekre lassuló növekedést jelez a prognózis. A bérek és keresetek volumenének idei évre tervezett 7,1 százalékos növekedése 2020-ra 4,0 százalékra, a nettó átlagkereseté 5,6-ról 3,5 százalékra mérséklődik, amivel párhuzamosan a háztartások fogyasztási kiadásainak növekedési üteme az idei 3,9-ről 2,7 százalékra fékeződik.

A költségvetésben a jövő évre kitűzött európai uniós módszertannak (ESA) megfelelően számolt 2,4 százalékos GDP-arányos hiány 2020-ra 1,2 százalékosra apad, amihez a 2017-re tervezett 1205 milliárd forintra tervezett pénzforgalmi hiányt 157 milliárdra kell csökkenteni. Az NGM számításai szerint ehhez az elsődleges (kamatkiadások és kamatbevételek nélkül számolt) egyenleg 1148 milliárd forintos javulása szükséges, amivel a 2017-es 284 milliárd forint deficitből 864 milliárdos többletbe csap át. A számottevő elsődleges többlet kialakulását a bevételek 7,2, a kiadások 1,5 százalékos visszafogott növekedése adja 2017 és 2020 között, mert a kamatkiadások nem csökkennek a jövő évre tervezett összeg alá.

A számításokban drasztikus fordulatot mutat a pénzforgalmi és az eredményszemléletű egyenleg különbözetét magyarázó úgynevezett ESA-híd, amely a jövő évben 292 milliárd forinttal kisebb, 2019-ben viszont 579 milliárddal és 2020-ban is 493 milliárd forinttal nagyobb ESA-hiányt mutat, mint a pénzforgalmi kimutatás. Emiatt a központi költségvetés pénzforgalmi hiányát még szigorúbban kell csökkenteni ahhoz, hogy 2020-ban az uniós módszertannal számolt hiány a GDP 1,2 százalékára csökkenjen.

A kormány számításai szerint 2018 és 2020 között a gazdálkodó szervezetek adóbefizetései lényegében stagnálnak, a jövő évi 1616 milliárdhoz képest alig 90 milliárddal csökkennek. A kivetítésben nem számoltak az egységes társasági adókulcs bevezetésével, a pénzügyi intézmények különadójából pedig a 2017-es 66,5 milliárddal azonos bevételt prognosztizálnak a következő három évben is.

A fogyasztáshoz kapcsolt adókból 830 milliárd forinttal, ezen belül áfából 743 milliárd forint bevételnövekedéssel számolnak.

A lakosság adóbefizetéseiből 280 milliárd forinttal várnak többet 2020-ban a jövő évi tervezethez viszonyítva, amiből a jövedelemadó növekménye 262 milliárd forintra tehető, mivel a 15 százalékos kulcs csökkentésével nem számol a kivetítés 2020-ig. A közmunkára fordított kormányzati kiadások sem változnak.

A költségvetés kiadási oldala szemléletesen mutatja a kormányzat szándékát a 2014-2020-as uniós támogatások gyorsított lefuttatására: az uniós programokból támogatott kiadások a jövő évi 2239 milliárd forint után 2018-ban 2614 milliárdon tetőznek, majd 2019-ben 1590,5 milliárdra, 2020-ra pedig 985 milliárdra csökkennek.  

Az állami vagyonnal kapcsolatos költségek drasztikus emelkedése jelenik meg a központi költségvetés kiadásai között, az idei és jövő évi 300 milliárd körüli összegről ez 2019-ben 769,7, 2020-ra pedig 922 milliárdra ugrik fel vélhetően Paks-2 építése miatt. A másik szembetűnő emelkedés az országvédelmi, adócsökkentési és fejlesztési alap keretében jelenik meg az idei 60 milliárdról 2018-ban és 2019-ben 120 milliárdra duplázódik, 2020-ra pedig 350 milliárdra szökik fel.