Kamatot emelt az MNB, nagyon meglepte a piacot

Megosztás Tetszik

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 50 bázisponttal 2,90 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot, és ugyanekkora mértékben növelte a kamatfolyosó két szélét is mai, kamatmeghatározó ülésén. Az egynapos betét kamata így 2,90 százalék, az egynapos és az egyhetes fedezett hitel kamata pedig 4,90 százalék lett.

A testület legutóbbi kamatmeghatározó ülésén, tavaly decemberben 30 bázisponttal 2,4 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot, és 80 bázisponttal 2,4 százalékra az egynapos betét kamatát; az egynapos és az egyhetes fedezett hitel kamata 30 bázisponttal emelkedett 4,4 százalékra.

A testület 2021 júniusban jelentette be és kezdte meg kamatemelési ciklusát, amely közlése szerint addig tart, amíg az infláció vissza nem tér a fenntartható sávba. Az alapkamat a mostani emelési ciklus megkezdéséig 2020 július óta állt 0,60 százalékon.

MNB-alelnök: az egyhetes betéti eszköz kamata is emelkedni fog

A tavaly decemberinél gyorsabb ütemben folytatódik a monetáris szigorítás, nemcsak az alapkamat, hanem az egyhetes betéti eszköz kamatának emelésével is; a következő hónapokban a januári lépés lesz a kiindulási pont – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a kamatdöntést követő online háttérbeszélgetésen.

Az alapkamat szintje fokozatosan eléri majd az egyhetes betéti kamat szintjét, a két kamat különbözetének szűkülése már januárban megindult, és az első fél évben fejeződhet be a mostani kilátások szerint.

Az inflációs kockázatok továbbra is felfelé mutatnak, az MNB folyamatosan értékeli az áru-, és pénzpiaci kockázatokat – mondta. Idén a hazai reálkamat "jelentős" emelkedést fog mutatni, az év elején a maginfláció pedig a 7 százalékot is elérheti, kitolódik az infláció csökkenésének megindulása - jegyezte meg.

Az MNB kiemelten figyel a következő hónapokban a tartós inflációs hatásokra, mivel a decemberi maginfláció jóval magasabb lett a vártnál, ebben kulcsfontosságúnak nevezte Virág Barnabás a januári-februári átárazások mértékét.

Arra a kérdésre, hogy a jegybank a mostani 50 bázispontnál is nagyobb emelésre készül-e, azt mondta, hogy nincsenek tabuk, sem a mértékekben, sem az eszközökben. "Olyan mértékű beavatkozásokat fogunk alkalmazni, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az inflációs kilátásokat a monetáris politika időhorizontján visszavezessük a 3 százalékos célértékhez". A 3 százalékos jegybanki cél elérésének idejét firtató kérdésre azt mondta, hogy arra majd a márciusi Inflációs jelentés fog egyértelmű választ tartalmazni.

Elmondta: alapesetben havi döntésekre kell készülni, azaz az egyhetes betéti ráta havi változására, az alapkamatot érintő döntést követően. Ugyanakkor az eszközt továbbra is rugalmasan kezelik, adott piaci esetben "nem fognak hezitálni" a szükséges mértékű beavatkozással.

Kitért arra, hogy az infláció elleni küzdelemben nincsen gyors siker. "Elhúzódó harcra kell felkészülni" - fogalmazott. Hozzátette: ráadásul különböző frontok is vannak, ezeken kell a megfelelő válaszokat megadni. Az egyik "front" a kis, nyitott magyar gazdaságot a külső közegből érő hatás, azaz az áru-, és pénzpiacok rendkívül gyors változása, erre határozott választ adtak tavaly november-decemberben. A volatilitás továbbra is magas, ezért ezután is határozott válaszra van szükség – jelentette ki.

Meglepte az elemzőket a kamatemelés mértéke

Az elemzők többségét meglepte, hogy a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a várt 30 bázispont helyett 50 bázisponttal 2,90 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot.

Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója a kamatdöntést kommentálva úgy fogalmazott "a döntés nagy meglepetést okozott". A decemberi, vártnál magasabb inflációs mutató, valamint az év eleje óta megemelkedett piaci volatilitás fényében azonban az MNB úgy gondolhatta, hogy érdemes határozottabban lépnie – vélekedett. Az Amundiál arra számítanak, hogy az alapkamat 50 bázispontos havi ütemezésben 3,90 százalékra emelkedik az első negyedév végére, majd 4,50 százalék körül lehet a fél év végén, miközben a jelenlegi különbség az egyhetes betét kamata és az alapkamat között fennmaradhat.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában azt emelte ki, hogy bár az elemzők többségét a mérték meglepte, a Magyar Bankholding és a Takarékbank előrejelzése ehhez közeli emelést prognosztizált. A forint a várhatónál kisebb erősödéssel reagált a döntésre, mert árfolyamát jelenleg nagyrészt az orosz-ukrán konfliktus miatti geopolitikai kockázatok és az ebből származó kockázatkerülés mozgatja - tette hozzá.

Várakozásuk alapján az év első négy hónapjában 4 százalékig emelkedhet az alapkamat, ami az év végéig ezen a szinten maradhat, míg az egyhetes betéti kamat az infláció alakulásának függvényében 4,75-5,0 százalékig emelkedhet.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint tavaly decemberhez képest nőtt az alapkamat, illetve a kamatfolyosó aljának jelentősége is, tehát a  szigorítás ténye sem elhanyagolható. A döntéssel az MNB a vártnál magasabb maginfláció nyomán a vártnál nagyobb szigorítást hajtott végre, ez a forint árfolyamára jótékony hatással lehet.

A következő hónapokban az alapkamat felzárkóztatása az egyhetes betéti kamathoz folytatódhat, azonban a monetáris kondíciók pontos alakulását nagyban befolyásolják majd a beérkező - különösen a januári - inflációs adatok - írta. Az egyhetes betéti kamathoz történő felzárkóztatás ugyanakkor azt is jelenti, hogy az egyhetes betét kamata az alapkamatnál kisebb mértékben fog emelkedni. A kamatfolyosó tetejének 50 bázispontos emelése lehetőséget teremt (például piaci turbulencia esetén) ennél nagyobb szigorításra is. A kiemelkedően alacsony korábbi alapkamat rövidtávon nem fog visszaállni - vélekedett.

Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője szerint a jegybanki kommunikáció alapján a csütörtökön esedékes egyhetes betéti tenderen 50 bázispontnál kisebb mértékben, de tovább emelhetik a jelenleg 4,0 százalékon álló egyhetes betéti kamatot. Arra is kitért, hogy csúcson ragadt az infláció, tavaly év végén. A következő hónapokban eldőlhet, hogy tetőzött-e az infláció, illetve a folyamat fékezése érdekében bevezetett kormányzati intézkedések mennyire hatékonyak. A tavalyi bázis áprilistól jelentősen emelkedik, így idén a tavaszi hónapokban ez is fékezheti az áremelkedés ütemét. Néhány felfelé mutató kockázat továbbra is fennáll, az olajárak ismét emelkedést mutatnak, ugyanakkor az importált infláció jelentősége a forint év eleji erősödésének köszönhetően csökkent – írta.