KSH: 6,5 százalékkal nőtt a mezőgazdasági kibocsátási érték

Megosztás Tetszik

2023-ban a mezőgazdaság teljes kibocsátási értéke meghaladta a 4,3 ezer milliárd forintot, ez 6,5 százalékkal Az ágazat teljes kibocsátási árszínvonala 15 százalékkal csökkent. A növénytermesztés volumene 44 százalékkal nagyobb, az állattenyésztésé 0,5 százalékkal kisebb volt. Az egyes szántóföldi növények rekordmagas volumennövekedése az előző év alacsony bázisával hozható összefüggésbe.

A növénytermesztés termelési volumene 44 százalékkal nőtt az első, előzetes adatok szerint. A gabonafélék mennyisége összességében 64, ezen belül a kukoricáé 121, a rozsé 63, a zabé 62, az árpáé 42 és a búzáé 36%-kal növekedett. A repce termésmennyisége 16, a napraforgóé 56 százalékkal lett nagyobb. A fehérjenövényeké, a cukorrépáé és a dohányé szintén nőtt, így az ipari növények mennyisége összességében 44 százalékkal gyarapodott. A takarmánynövények volumene 24, a kertészeti termékeké 14, a burgonyáé 9,6 százalékkal nőtt. A gyümölcsfélék volumene 0,3 százalékkal mérséklődött, ezen belül az alma termésmennyisége 39 százalékkal nőtt, a baracké 40 százalékkal csökkent. Az egyéb növényi termékek és a szőlő volumene változatlan maradt. Az állattenyésztés teljes termelési volumene 0,5 százalékkal mérséklődött. Az élő állatok termelése 0,6 százalékkal nőtt, az állati termékeké 2,7 százalékkal csökkent.

A mezőgazdasági ágazat (szolgáltatásokkal és másodlagos tevékenységekkel együtt számolt) kibocsátásának értéke folyó alapáron 6,5 százalékkal, termelési volumene – az árak 15 százalékos csökkenése mellett – 25 százalékkal bővült.

A folyó termelőfelhasználás volumene 1,5 százalékkal mérséklődött, ára összességében 1,7 százalékkal emelkedett. Az első adatok alapján a ráfordítások közül a műtrágya volumene 10, a növényvédő szeré 8,0 a takarmányoké 1,0 százalékkal csökkent, a többi ráfordítás enyhén növekedett vagy változatlan maradt.

A bruttó hozzáadott érték 19, volumene 79 százalékkal bővült. A mezőgazdaság munkaerő-felhasználása 4,1 százalékkal csökkent. A termelési tényezők jövedelme 16, a vállalkozói jövedelem 13 százalékkal növekedett.

A termelési tényezők munkaerőegységre jutó reáljövedelme („A” mutató) 5,5 százalékkal lett nagyobb az előző évhez képest.