Jóváhagyás nélküli banki utalás ügyében döntött a Kúria

Megosztás Tetszik

Egy fogyasztó egy bankkal szembeni megtérítési igénye elutasítása miatt fordult a békéltető testülethez. A jogvita abból eredt, hogy a fogyasztó egy online apróhirdetési portálon terméket kívánt eladni, a potenciális vevő azonban a bank felületére hasonlító adathalász internetes felületre vitte, így csalás áldozata lett: ennek következményeként a bank a fogyasztó bankszámlájáról a jóváhagyása nélkül nagyobb összeget utalt át egy ismeretlen belföldi bankszámlára. A békéltető testület ajánlásában felhívta a bankot a fogyasztó által jóvá nem hagyott fizetési művelettel kapcsolatban kifizetett összeg megtérítésére.

A békéltető testület a jogerős ítélettel szemben a Kúriához fordult, felülvizsgálati kérelmében vitatta a másodfokú bíróságnak a fogyasztó súlyosan gondatlan magatartásával kapcsolatos álláspontját.

A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és a keresetet elutasító elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Kifejtette, hogy a másodfokú bíróság tévesen azonosította a súlyosan gondatlan magatartást a felróható kötelezettségszegéssel. A felróható magatartás egy tipizált személyhez kötött általános gondossági kötelezettség megsértését jelenti, az azonban, hogy egy magatartás a pénzforgalmi szolgáltató mentesülése szempontjából súlyosan gondatlannak minősül-e, személyre szabottan vizsgálandó. A szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartás ugyanis olyan vétkességi kategória, amely a károkozással összefüggésben állít fel mércét egy konkrét személlyel szemben. A Kúria hangsúlyozta, a súlyos gondatlanságnak nem a szabályszegés, hanem a kár bekövetkezése vonatkozásában kell fennállnia, vagyis a súlyos gondatlanság megállapításához nem elegendő a szabályszegés súlyossága, valamennyi körülményt értékelve az érintett fogyasztó tudattartalmát is vizsgálni kell. Értékelni kell, hogy szubjektíve tisztában volt-e magatartása következményével, számolnia kellett-e a kár bekövetkezésével, vagyis a hátrányos következményekkel kapcsolatban megállapítható-e a fogyasztó nagyfokú közömbössége, felelőtlensége. A súlyos gondatlanságot a 2009. évi LXXXV. törvény és az Európai Parlament és a Tanács 2015. november 25-i (EU) 2015/2366 irányelve alapján kell megítélni, és azt a pénzforgalmi szolgáltatónak kell bizonyítania.

Ezeket az elveket a konkrét ügyre alkalmazva a Kúria megállapította, hogy a perbeli jogvitával érintett fogyasztónak a tudattartalma alapján nem kellett számolnia a kár bekövetkezésével, nem követett el jelentős mértékű hanyagságról tanúskodó magatartást, nem kellett előre látnia a második átutalással összefüggésben keletkezett kárt. Mindezekre figyelemmel a jogerős ítélet ettől eltérő anyagi jogi következtetése jogszabálysértő, ezért azt a Kúria hatályon kívül helyezte, és helyette új határozatot hozott, amellyel az elsőfokú bíróság keresetet elutasító ítéletét helybenhagyta.