További témák
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Európai Bíróság: jogtalanul szüntette meg Magyarország az uniós polgárok földhaszonélvezetét

  • adozona.hu
1

Nem teljesítette a tőke szabad mozgásának elvéből és a tulajdonhoz való jogból eredő kötelezettségeit Magyarország a területén fekvő mezőgazdasági földterületeken más tagállambeli állampolgárok haszonélvezeti jogának megszüntetésével, így megsértette az európai uniós szabályokat – döntött ma az Európai Unió Bírósága.

Az uniós bíróság ítéletében megállapította, a haszonélvezeti jogok megszüntetése az Európai Unió Alapjogi Chartája értelmében vett tulajdontól való megfosztásnak minősül – olvasható az Európai Bíróság közleményében.

Az ügy előzménye, hogy 2013-ban Magyarország olyan szabályozást fogadott el, amelynek értelmében a területén fekvő mezőgazdasági területeken haszonélvezeti jog kizárólag az érintett föld tulajdonosának közeli hozzátartozója javára alapítható vagy tartható fenn. A szabályozás különösen a más tagállambeli állampolgárok helyzetét érintette. Előírta, hogy a jogi személyek vagy a tulajdonossal közeli rokoni kapcsolatban nem álló természetes személyek javára alapított haszonélvezeti jogok 2014. május 1-jén megszűnnek.

2018. március  6-ai, két egyesített előzetes döntéshozatali ügyben hozott ítéletében a bíróság kimondta, hogy a szóban forgó szabályozás a tőke szabad mozgása nem igazolt korlátozásának minősült. A kötelezettség  megállapítása iránti jelen eljárásban az Európai Bizottság annak megállapítását  kérte a bíróságtól, hogy Magyarország azáltal, hogy előírta a tulajdonossal  közeli hozzátartozói viszonyban nem álló személyek javára alapított  haszonélvezeti jogok megszüntetését, nem teljesítette a tőke szabad  mozgásának elvéből és az Európai Unió Alapjogi Chartájának a tulajdonhoz való jogra vonatkozó 17. cikkéből eredő kötelezettségeit.

Mai ítéletében a bíróság megállapítja, hogy mivel a vitatott megszüntetés a más tagállambeli állampolgárok javára közvetlenül vagy közvetetten (valamely jogi személy révén) fennálló haszonélvezeti jogokat érinti, az a tőke szabad mozgása elvének korlátozásának minősül, melyet a jelen ügyben az arányosság  elvének megfelelően nem igazolhat az a tény, hogy Magyarország a mezőgazdasági területeket az azokat megművelő személyek számára kívánja fenntartani, és meg kívánja akadályozni e területek spekulatív célú megszerzését, sem a magyar jogalkotó azon feltételezett szándéka, hogy szankcionálja a devizagazdálkodásra és a mezőgazdasági területek megszerzésére vonatkozó nemzeti szabályozás megsértését, melyet állítólagosan a haszonélvezeti jogok külföldi megszerzői követtek el.

A bíróság szerint noha a charta lehetővé teszi a közérdeken alapuló megfosztást, valamint  az azáltal elszenvedett veszteségekért kellő időben  fizetett méltányos összegű kártalanítás mellett, a haszonélvezeti jogok szóban forgó megszüntetése nem felel meg e feltételeknek. Ugyanis, noha a Magyarország által felhozott igazolások főszabály szerint közérdeknek minősülhetnek, az érintett korlátozás valójában nem a hivatkozott célkitűzéseket követi, és nem felel meg az arányosság követelményének sem.

Ráadásul a vitatott szabályozás semmiféle rendelkezést nem tartalmaz a  haszonélvezeti jogaiktól így megfosztott jogosultak kártalanítását illetően. Következésképpen a vitatott szabályozásban előírt tulajdontól való megfosztást nem igazolja közérdekű célkitűzés, és ahhoz nem kapcsolódik kellő időben  fizetett méltányos összegű kártalanítást biztosító rendszer, ezért az sérti a chartában előírt tulajdonhoz való jogot.

Ha az Európai Bíróság megállapítja a kötelezettségszegést, az érintett tagállamnak a lehető leghamarabb teljesítenie kell az ítéletben foglaltakat. Ha a  bizottság úgy ítéli meg, hogy a tagállam nem teljesítette az ítéletben foglaltakat, újabb, pénzügyi szankciók kiszabására irányuló keresetet indíthat.

Az Európai Bizottság nem részérdekeket szolgál, hanem az uniós szerződések őreként kötelessége, hogy biztosítsa az Európai Unió jogszabályainak megfelelő alkalmazását – jelentette ki az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete az Európai Unió Bíróságának döntését követően.

A budapesti uniós képviselet a magyar Agrárminisztérium (AM) a magyar földtörvényre vonatkozó kötelezettségszegési eljárásban hozott uniós bírósági döntést kommentáló nyilatkozatára reagáló kommünikében hangsúlyozta: az Európai Bizottság úgy látta, hogy a magyar szabályozás a haszonélvezeti jog megszüntetésével sértette a határokon átnyúló tevékenységet folytató uniós polgárok mezőgazdasági földhasználatára vonatkozó rendelkezéseket.

Ugyanakkor az Agrárminisztérium az Európai Unió luxemburgi bíróságának ítéletére reagáló közleményében kijelentette: Brüsszel a külföldi spekulánsok érdekeit védve támadja a 2014 óta érvényben lévő magyar földtörvényt. A tárca leszögezte: a kormány mindent megtesz a magyar föld és magyar gazdák védelmében, mert a magyar földet magyar kézben kell tartani, és meg kell védeni a külföldi spekulánsoktól. Kiáll a magyar gazdák petíciója mellett is, amely elfogadhatatlannak nevezi, hogy Brüsszel az agrártámogatások csökkentéséből akar még többet költeni a migránsokra.

A közlemény felidézte, hogy a magyar törvény sok más uniós tagállaméhoz hasonlóan korlátozza a termőföld tulajdonának megszerzését és használatát külföldiek számára, véget vetve a nemzeti érdekeket feladó balliberális földpolitikának, amellyel zsebszerződésekkel spekulánsok kezére játszotta a magyar földeket. A jogszabály az agrártárca szerint több százezer hektárnyi területet mentett meg attól, hogy a külföldiek földvásárlási moratóriuma után spekulánsoké legyen.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (1)

QUO VADIS

..."a vitatott szabályozásban előírt tulajdontól való megfosztást nem igazolja közérdekű célkitűzés, és ahhoz nem kapcsolódik kellő időben fizetett méltányos összegű kártalanítást biztosító rendszer, ezért az sérti a chartában előírt tulajdonhoz való jogot"... ezek szerint a "földszerzők" nem fizettek kártérítést?... hát rajta, most már tudják, hogy fizetni/kártalanítani IS kell ... fizessenek... :-)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Cégként állampapír

dr. Nagy András Zoltán

ügyvéd

Dr. Nagy András Zoltán Ügyvédi Iroda

Részesedés

Szolnoki Béla

adószakértő, könyvvizsgáló

2019 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X