Itt az NGM elképzelése, milyen szakképzésre lenne szükség

Megosztás Tetszik

A magyar gazdaság jövője, a munkaalapú társadalom építése szempontjából az egyik legfontosabb feladat a gazdaság elvárása szerinti minőségi képzés, szakmunkásnevelés – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára ma Nagykanizsán.

Cseresnyés Péter az NGM, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, valamint a Nagykanizsai Szakképzési Centrum által szervezett konferencián kijelentette, olyan alaptudást kell biztosítani, amire építhet az egész életen át tartó tanulás.

Vonzó, versenyképes tudást, készségeket kell biztosítani, ezért változik a képzés, a tananyag, és az intézményi hálózat – jelezte az államtitkár.

Kitért arra, hogy tízéves program keretében megújítják az intézményhálózatot, első lépésben 10 milliárd forintot fordítanak arra, hogy "21. századi kereteket biztosítsanak a szakképzéshez". Az épületek mellett a tartalomnak is változnia kell, ezért már az idei tanévtől bizonyos órakeretre és tárgyakra választási lehetőséget kapnak a diákok és a pedagógusok. Olyan új tananyagot sajátíthatnak el például, mint a pénzügyi ismeretek vagy a vakon gépelés.

Szerinte a duális képzési rendszer beváltotta a reményeket, ma már közel 60 ezren rendelkeznek tanulószerződéssel, egyre inkább látják ebben a lehetőséget a cégek, az iskolák és a szülők is. A következő időszakban pályázati keretek között lehetőséget biztosítanak a cégeknek tanműhelyfejlesztésre is.

"A felnőttképzést szeretnénk dinamikusabbá tenni", a cégek lehetnek ezeknek a színterei, a kisebbeknél a belső képzéseket oldhatják így meg, a nagy multinacionális cégek képzőközpontjai pedig külső képzéseket is működtethetnének – fejtette ki Cseresnyés Péter.

A politikus szerint meg kell értetni a szülőkkel, hogy egy dolgozni akaró, motivált, jól képzett szakember "legalább olyan, ha nem jobb egzisztenciát" tud biztosítani magának, mint egy kevésbé sikeres, értelmiségi munkakörben dolgozó ember.

Pölöskei Gáborné, az NGM szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára elmondta: évente mintegy két százalékkal csökken az iskolába beiratkozók száma. Alig 10 éve még 40 százalékuk választotta a gimnáziumot, 60 százalékuk a szakképzést, most fele-fele az arány.

Ausztriában a gyerekek 23 százaléka megy gimnáziumba, és az európai arány is 20 százalék körül mozog. A foglalkoztatási piacon a csak érettségivel rendelkezők kifejezetten hátrányban vannak, a technikusok ugyanakkor még a felsőfokú végzettségűeknél is keresettebbek – tette hozzá.

Az Irinyi terv is meghatározza azokat a fejlesztendő ágazatokat, amelyeket az oktatásban figyelembe kell venni. Ide tartozik a járműipar, az egészséggazdaság és a turizmus, a közgazdaság vagy az építőipar – jegyezte meg.

Közölte, a szakképzés átalakításában a most következő lépés a szakgimnáziumi rendszer tartalmi megújítása. Ide tartozik a "szabad sáv" kialakítása, az oktatási rendszer rugalmasabbá tétele, ami például az épületgépész, a vegyész, az építőipari, a közgazdasági, a kereskedelmi és a turisztikai szakmákban alternatív tanterveket jelent – összesen már 18-at –, és amelyek részben már az idei tanévben megjelennek az oktatásban – mondta.

Az ágazati kerettanterveket olyan képzésekkel, készségtárgyakkal egészítik ki, mint a karriertanácsadás, a jogosítvány megszerzésének lehetősége, vagy az etikus vállalkozási ismeretek és a pénzügyi ismeretek – fejtette ki. A vállalati igényekhez alkalmazkodva a felnőttképzést is gyorsabbá, rugalmasabbá kell tenni. Ennek segítésére ágazati készségtanácsokat is létrehoznak a kamarák támogatásával és koordinálásával – közölte.

Hozzátette, minden szakképzési centrumban lesz kapcsolati referens, aki a térségbeli vállalatokkal, a kamarával és az általános iskolákkal is kapcsolatot tart. Felül kell vizsgálni az országos képzési jegyzéket is, inkább ágazatonkénti alap OKJ-kra van szükség, nem lehet a már mintegy 700 szakmát tartalmazó jegyzéket folyamatosan bővíteni – magyarázta a helyettes államtitkár.