Hibás termék, rossz kivitelezés – ezeket érdemes tudni a jótállásról és a szavatosságról

Megosztás Tetszik

Naponta használjuk a szavatosság, a garancia, a jótállás, valamint a hibás teljesítés kifejezéseket, mégis sok esetben keverjük ezeket fogalmakat. Ismertetjük, mit jelentenek a jogszabályokban, illetve a gyakorlatban.

A polgári törvénykönyv (2013. évi V. törvény, a továbbiakban: Ptk.) a szerződésszegés (egyik leggyakoribb) esetét, a hibás teljesítést az alábbiak szerint szabályozza.

A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek, vagyis teljesítéskori minőségi problémák merülnek fel. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett [Ptk. 6:157. §].

A Ptk. a hibás teljesítés kapcsán mindenféle szerződéstípusra, így például tevékenység kifejtésére, tulajdonátruházási, valamint használati szerződésekre általánosan alkalmazható közös rendelkezéseket tartalmaz.

A jótállás a kellékszavatossághoz hasonlóan, a hibás teljesítés egyik önálló jogkövetkezménye. Ebből következik, hogy ha a fogyasztó jótállással kapcsolatos jogát kívánja igénybe venni, mindenekelőtt azt kell kideríteni, hogy hibás teljesítés történt-e vagy sem.

A jótállás tehát a szerződés hibátlan teljesítéséért vállalt objektív, a szavatossághoz képest szigorúbb helytállási kötelezettség.  

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, hogy pontosan mit jelent a jótállási kötelezettség!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.