adozona.hu
Kellékszavatosság hibás teljesítésnél: hogyan, meddig, kivel szemben érvényesíthető?
//adozona.hu/altalanos/A_kellekszavatossag_mint_a_hibas_teljesites_LBRAUO
Kellékszavatosság hibás teljesítésnél: hogyan, meddig, kivel szemben érvényesíthető?
Tetszik
Mindannyiunk életében előfordult, hogy olyan terméket vásároltunk meg vagy olyan szolgáltatást vettünk igénybe, melyről később kiderült, hogy hibás vagy nem felel meg a szerződésben foglalt, illetve a jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Éppen ezért nem árt tisztában lenni azzal, hogy minőségi kifogásunk kapcsán milyen jogok illetnek meg bennünket.
A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett (Ptk. 6:157. §).
A Ptk. a hibás teljesítés kapcsán mindenféle szerződéstípusra, így például tevékenység kifejtésére, tulajdonátruházási, valamint használati szerződésekre általánosan alkalmazható közös rendelkezéseket tartalmaz.
A hibás teljesítés jogkövetkezménye
A hibás teljesítés jogkövetkezményei visszterhes (vagyis ellenszolgáltatással járó, mindkét fél részéről való vagyoni juttatást, illetve kötelezettség vállalását kikötő) szerződések esetén a kellékszavatosság, a jótállás, a kártérítés, továbbá a termékszavatosság, termékfelelősség a gyártó (forgalmazó) vonatkozásában, valamint jogi hiba esetén a jogszavatosság.
Jelen cikkben a hibás teljesítés egyik legfontosabb jogkövetkezményére, a kellékszavatosságra vonatkozó főbb előírásokat foglaljuk össze.
A Ptk. a hibás teljesítésre vonatkozó rendelkezések között kellékszavatosság néven szabályozza a köznyelvben szavatosságnak nevezett intézményt, ami nem egy önként vállalt garancia (mint bizonyos esetben a jótállás), hanem a Ptk. alapján kötelező.
Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett (a termék eladója/a szolgáltatást nyújtó) a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik, vagyis az eladó/szolgáltatást nyújtó fél szavatol azért, hogy a termék vagy a szolgáltatás pontosan olyan, amilyennek ő leírja, és nincsen tudomása semmilyen (látható vagy láthatatlan) hibáról, amely már a szerződés pillanatában fennáll [Ptk. 6:159. § (1)].
Itt kell megjegyezni, hogy ingyenes szerződés hibás teljesítése miatt a jogosult nem érvényesíthet kellékszavatossági igényt. Kellékszavatossági helytállás csak visszterhes szerződéshez kapcsolódhat. Vagyis, ha ajándékba kapunk például egy karórát és az elromlik, akkor kellékszavatossági igényünket nem tudjuk az ajándékozóval szemben érvényesíteni.
A kellékszavatosság tehát gyakorlatilag egy helytállási kötelezettség, azon tulajdonságok összességéért való felelősséget jelenti, amelyekkel a teljesítés időpontjában rendelkeznie kell a szolgáltatott dolognak, függetlenül annak vételárától, új vagy használt voltától.
Mint már említettük, a kellékszavatosság intézménye olyan hibákra vonatkozik, amelyek már a szerződéskötéskor fennálltak, azaz a hiba oka már megvan a termékben a vásárlás pillanatában is, csak akkor még nem felismerhető.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, mit kell bizonyítania a jogosultnak kellékszavatosság esetén, kivel szemben és hogyan érvényesíthető az ilyen igény, valamint, hogy milyen külön előírások vonatkoznak a használt termék és az ingatlan tekintetében fennálló kellékszavatosságra!
A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (0)