hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Gazdasági modellváltást sürget Magyarországon az Európai bizottság

  • BruxInfo

Magyarország jövőbeni gazdasági fejlődése a termelékenység javításának képességétől függ, ami az olcsó munkaerőköltségeken alapuló modellről a fejlett termékek előállítására alkalmas tudásalapú és fenntartható gazdaság felé való elmozdulást szükségelteti – állapítja meg az Európai Bizottság magyar gazdaságról készült idei országjelentése. A jelentés aláhúzza, hogy hazánk korlátozott előrehaladást ért el a 2019-es országspecifikus ajánlások teljesítésében.

Az Európai Bizottság, akárcsak egy évvel ezelőtt, 2020-as országjelentésében is gazdasági modellváltást sürget Magyarországon az olcsó munkaerőköltségekre alapozott modellről a termelékenység javulását jobban szolgáló tudásalapú és fenntartható gazdaságra. A Brüsszel által szerdán közzétett jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy a dinamikus, 2014 óta átlagosan a GDP 4 százalékát meghaladó gazdasági fejlődés kiváló lehetőséget teremt az ország számára fontos szerkezeti és intézményi reformok elvégzéséhez. 

A jelentés a munkaképes korúak csökkenő számát, a termelékenység lassú növekedését, a társadalmi egyenlőtlenségek növekedését és a természeti erőforrások alacsony hatékonyságú felhasználását sorolja a magyar gazdaságra váró legnagyobb kihívások közé. 

A dokumentum aláhúzza, hogy a magyar gazdaság 2019-ben képes volt kivédeni a lassuló nemzetközi gazdasági növekedést részben a támogató makrogazdasági politikáknak köszönhetően. A kedvező munkaerőpiaci trendek hozzájárultak az életszínvonal javulásához és a szegénység visszaszorulásához. Eközben a beruházások szintje a kedvező gazdasági kilátásoknak, a könnyű finanszírozási feltételeknek, a rásegítő költségvetési politikának és az uniós források nagy volumenének köszönhetően rekordmagasságra emelkedett. 

A gazdaság további expanziója azonban a Bizottság szerint korlátokba ütközik. Mostanáig a gazdasági növekedés a foglalkoztatás növekedésén alapult, miközben a munkaerő fajlagos termelékenysége csak szerény mértékben javult. Most, hogy a munkaerőpiac közel került a telítettséghez, az új munkahelyek teremtése a következő években kisebb mértékben járul majd hozzá a növekedéshez – állítják a jelentés szerzői. 

A Bizottság a képzett munkaerő hiányát tartja a termelékenységet javító beruházások és innováció egyik fő akadályának. A központi kiadások csökkentésére irányuló tervek és a fő kereskedelmi partnerek lassuló gazdasági növekedése is korlátozni fogja várhatóan a magyar gazdaság 2020-as és 2021-es bővülését. 

A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy a makrogazdasági politikák a túlfűtöttség bizonyos kockázatainak megjelenéséhez vezettek. A munkaerőköltségek központi béremelések következtében fellépő növekedése továbbra is meghaladja a termelékenység növekedését. A növekvő termelési költségek meglökték az inflációt és rontották az exportőrök versenyképességét a költségek terén. A nagyon alacsony kamatok és a lakásvásárláshoz nyújtott támogatások a lakásingatlanok árainak gyors növekedését idézték elő. A budapesti lakáspiac például a túlfűtöttség jeleit mutatja. Mindez ugyan lehetőségeket teremtett az üzleti szféra számára, ám a Bizottság szerint félő, hogy ezeket a forrásokat nem a társadalom egésze számára kedvező hosszú távú gazdasági növekedés előmozdítására fordítják.  

A dokumentum arra is kitér, hogy a magyar költségvetési politika a kedvező makrogazdasági környezetet költségvetési pufferek képzése helyett a kiadások növelésére és adócsökkentésre használta, ami az uniós források lehívásával ötvöződve hozzájárult az elmúlt években a GDP-nek az uniós átlagot meghaladó ütemű bővülésére. Megjegyzi, hogy a költségvetési tervezés továbbra is az éves büdzsék szűk optikájára fókuszál, növekvő szerepet biztosítva részben a költségvetés korai elfogadása miatt a költségvetési tartalékoknak. Ez pedig az év végén visszatérően a fiskális év végén költekezést eredményezett, a Bizottság megítélése szerint silányabb minőségű közjavakra fordítva a közpénzeket.

A testület ennek is tudja be azt, hogy miközben a gazdaság továbbra is jól teljesít, a közpénzügyek csak lassan javulnak és a Tanács 2019 júniusában megújította a jelentős eltérési eljárást a középtávú költségvetési céltól való eltávolodás miatt. Eközben az államadósság, bár csökkenő pályára áll, a Bizottság szerint Magyarország jövedelemszintjéhez képest még mindig túlzottan magas, viszonylag nagy kitettséget okozva a piaci kamatokban bekövetkező változásoknak és a magas refinanszírozási költségeknek. A testület szakértői elismerik, hogy miközben rövid távon korlátozottak a kockázatok, ugyanakkor a népesség öregedésével ez hosszú távon növeli a költségvetés fenntarthatóságával összefüggő kockázatokat.

A jelentés megállapítja, hogy a Magyarország korlátozott előrehaladást ért el a 2019-es országspecifikus ajánlások teljesítésében. 

Felsorolja azokat a területeket, ahol csak korlátozott előrelépést látnak, illetve azokat is, a hol megítélésük szerint egyáltalán nem történt javulás. 

Ami az első kategóriát illeti, tehát ahol korlátozott előrelépést látnak, ilyen a hátrányos helyzetű rétegeknek a munkába és a képzésbe való nagyobb fokú bevonása (a bölcsődei és óvodai hálózat bővítése, a közmunkaprogramból az elsődleges munkaerőpiacra való átlépés javítása). A Bizottság szerint a kormány ugyan bejelentett bizonyos intézkedéseket az egészségügyi ellátás javítására, „de ezek csupán korlátozott mértékben teljesítik az erre vonatkozó ajánlást”. További előrehaladásnak nevezik, hogy az egészségügyi dolgozók bére emelkedett, a rákszűrő programok elstartoltak, és intézkedéseket vezettek be az iskolaelhagyások szintjének csökkentésére is. „Mindamellett a társadalmi mobilitás terén komoly kihívások vannak” – teszik hozzá. 

A Bizottság úgy látja, hogy bár a GDP arányában magas az állami- és a magánberuházások szintje, annak összetételét úgy kellene módosítani, hogy az jobban szolgálja a termelékenység növekedését. A mérsékelt innovációs teljesítményt például a kutatási és innovációs képességek fokozásával kellene javítani, a területi egyenlőtlenségeket pedig az elmaradott térségek infrastruktúrájának és az ott nyújtott közszolgáltatásoknak a fejlesztésével kellene kiküszöbölni.

Fontosnak tartja továbbá az oktatásba, a képzésbe és a képességekbe való nagyobb fokú beruházást. „A gazdaság zöldítése az energiahatékonyságba, az éghajlatváltozással szembeni ellenállóképességbe és a hulladékgazdálkodásba való beruházásokat tesz szükségessé” – szögezi le a jelentés, a gyermekellátást, az egészségügyet és a társadalmi befogadást is kiemelve, mint amelyek kiemelten fontosak a beruházások szempontjából. 

Ugyancsak a kedvező változások között említik meg azt, hogy növekszik a kutatásra és innovációra, valamint a közlekedésre fordított források összege, mindazonáltal „továbbra is gyengének minősülnek a keretfeltételek”. Arra is emlékeztet a dokumentum, hogy a kormányzat növelni kívánja az alacsony szénkibocsátású energiára fordított kiadásokat, és javítani kíván az energia- és a forráshatékonyságon, valamint intézkedéseket hoztak a hulladékgazdálkodás javítása érdekében. Egyes jogszabályi módosítások a verseny javítását célozzák a közbeszerzésben, de a hatásukat még csak ezután lehet majd lemérni a jelentés szerint. Miközben történtek bizonyos lépések az adórendszer egyszerűsítésére, a Bizottság nem látja jelét pótlólagos számottevő erőfeszítéseknek az agresszív adótervezés kockázatának a csökkentése érdekében, eltekintve a vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtásától. 

Nem lát ugyanakkor előrelépést a tavalyi országspecifikus ajánlások teljesítésében a testület az alábbi területeken: 

♦    A megfelelő szociális segélyezés és munkanélküli segélyek javítása terén
♦    A korrupció-ellenes keret megerősítésében ideértve az ügyészség munkájának javítását és az információkhoz való hozzáférést
♦    Az igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozó „tartós” aggodalmak orvoslása terén
♦    A szolgáltatási szektor szabályozási környezetének javítása terén
♦    A döntéshozatal minőségének és átláthatóságának javítása terén
♦    A szociális párbeszéd terén, ami „még mindig a leggyengébbek közé tartozik az EU-ban”.

Másfelől a jelentés szerint Magyarország viszonylag jól teljesít az európai szociális jogok pillérét alátámasztani hivatott szociális eredménytábla több mutatója tekintetében is, miközben azért számottevő kihívások maradtak. A foglalkoztatás szintjét illetően az ország az uniós átlag felett teljesít, és a munkanélküliség is az egyik legalacsonyabb az EU-ban. A jövedelmek közötti egyenlőtlenségeket tekintve közel állunk az uniós átlaghoz, de ezek növekedését látja a Bizottság.

A nők és a hátrányos helyzetű, sebezhető csoportok munkaerőpiaci feltételei elmaradnak a jelentés szerint az uniós átlagtól. Magyarország ugyanakkor jól halad az Európa 2020-as stratégia által kitűzött nemzeti célok elérésével, ami a foglalkoztatás szintjének növelését, a relatív szegénység visszaszorítását és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését illeti. Több erőfeszítést tart szükségesnek a jelentés ugyanakkor a kutatási és fejlesztési kiadásokban, a felsőfokú diplomások számának és arányának növelésében, az energiahatékonyság és a megújulók felhasználási arányának növelésében és a korai iskolaelhagyók számának csökkentésében. 

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Kivás kft. osztalék kifizetése

Szipszer Tamás

adószakértő

Napenergia-termelés visszatérítése

Lepsényi Mária

adószakértő

Katás egyéni vállalkozó

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 április
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close