hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Gazdasági modellváltást sürget Magyarországon az Európai bizottság

  • BruxInfo

Magyarország jövőbeni gazdasági fejlődése a termelékenység javításának képességétől függ, ami az olcsó munkaerőköltségeken alapuló modellről a fejlett termékek előállítására alkalmas tudásalapú és fenntartható gazdaság felé való elmozdulást szükségelteti – állapítja meg az Európai Bizottság magyar gazdaságról készült idei országjelentése. A jelentés aláhúzza, hogy hazánk korlátozott előrehaladást ért el a 2019-es országspecifikus ajánlások teljesítésében.

Az Európai Bizottság, akárcsak egy évvel ezelőtt, 2020-as országjelentésében is gazdasági modellváltást sürget Magyarországon az olcsó munkaerőköltségekre alapozott modellről a termelékenység javulását jobban szolgáló tudásalapú és fenntartható gazdaságra. A Brüsszel által szerdán közzétett jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy a dinamikus, 2014 óta átlagosan a GDP 4 százalékát meghaladó gazdasági fejlődés kiváló lehetőséget teremt az ország számára fontos szerkezeti és intézményi reformok elvégzéséhez. 

A jelentés a munkaképes korúak csökkenő számát, a termelékenység lassú növekedését, a társadalmi egyenlőtlenségek növekedését és a természeti erőforrások alacsony hatékonyságú felhasználását sorolja a magyar gazdaságra váró legnagyobb kihívások közé. 

A dokumentum aláhúzza, hogy a magyar gazdaság 2019-ben képes volt kivédeni a lassuló nemzetközi gazdasági növekedést részben a támogató makrogazdasági politikáknak köszönhetően. A kedvező munkaerőpiaci trendek hozzájárultak az életszínvonal javulásához és a szegénység visszaszorulásához. Eközben a beruházások szintje a kedvező gazdasági kilátásoknak, a könnyű finanszírozási feltételeknek, a rásegítő költségvetési politikának és az uniós források nagy volumenének köszönhetően rekordmagasságra emelkedett. 

A gazdaság további expanziója azonban a Bizottság szerint korlátokba ütközik. Mostanáig a gazdasági növekedés a foglalkoztatás növekedésén alapult, miközben a munkaerő fajlagos termelékenysége csak szerény mértékben javult. Most, hogy a munkaerőpiac közel került a telítettséghez, az új munkahelyek teremtése a következő években kisebb mértékben járul majd hozzá a növekedéshez – állítják a jelentés szerzői. 

A Bizottság a képzett munkaerő hiányát tartja a termelékenységet javító beruházások és innováció egyik fő akadályának. A központi kiadások csökkentésére irányuló tervek és a fő kereskedelmi partnerek lassuló gazdasági növekedése is korlátozni fogja várhatóan a magyar gazdaság 2020-as és 2021-es bővülését. 

A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy a makrogazdasági politikák a túlfűtöttség bizonyos kockázatainak megjelenéséhez vezettek. A munkaerőköltségek központi béremelések következtében fellépő növekedése továbbra is meghaladja a termelékenység növekedését. A növekvő termelési költségek meglökték az inflációt és rontották az exportőrök versenyképességét a költségek terén. A nagyon alacsony kamatok és a lakásvásárláshoz nyújtott támogatások a lakásingatlanok árainak gyors növekedését idézték elő. A budapesti lakáspiac például a túlfűtöttség jeleit mutatja. Mindez ugyan lehetőségeket teremtett az üzleti szféra számára, ám a Bizottság szerint félő, hogy ezeket a forrásokat nem a társadalom egésze számára kedvező hosszú távú gazdasági növekedés előmozdítására fordítják.  

A dokumentum arra is kitér, hogy a magyar költségvetési politika a kedvező makrogazdasági környezetet költségvetési pufferek képzése helyett a kiadások növelésére és adócsökkentésre használta, ami az uniós források lehívásával ötvöződve hozzájárult az elmúlt években a GDP-nek az uniós átlagot meghaladó ütemű bővülésére. Megjegyzi, hogy a költségvetési tervezés továbbra is az éves büdzsék szűk optikájára fókuszál, növekvő szerepet biztosítva részben a költségvetés korai elfogadása miatt a költségvetési tartalékoknak. Ez pedig az év végén visszatérően a fiskális év végén költekezést eredményezett, a Bizottság megítélése szerint silányabb minőségű közjavakra fordítva a közpénzeket.

A testület ennek is tudja be azt, hogy miközben a gazdaság továbbra is jól teljesít, a közpénzügyek csak lassan javulnak és a Tanács 2019 júniusában megújította a jelentős eltérési eljárást a középtávú költségvetési céltól való eltávolodás miatt. Eközben az államadósság, bár csökkenő pályára áll, a Bizottság szerint Magyarország jövedelemszintjéhez képest még mindig túlzottan magas, viszonylag nagy kitettséget okozva a piaci kamatokban bekövetkező változásoknak és a magas refinanszírozási költségeknek. A testület szakértői elismerik, hogy miközben rövid távon korlátozottak a kockázatok, ugyanakkor a népesség öregedésével ez hosszú távon növeli a költségvetés fenntarthatóságával összefüggő kockázatokat.

A jelentés megállapítja, hogy a Magyarország korlátozott előrehaladást ért el a 2019-es országspecifikus ajánlások teljesítésében. 

Felsorolja azokat a területeket, ahol csak korlátozott előrelépést látnak, illetve azokat is, a hol megítélésük szerint egyáltalán nem történt javulás. 

Ami az első kategóriát illeti, tehát ahol korlátozott előrelépést látnak, ilyen a hátrányos helyzetű rétegeknek a munkába és a képzésbe való nagyobb fokú bevonása (a bölcsődei és óvodai hálózat bővítése, a közmunkaprogramból az elsődleges munkaerőpiacra való átlépés javítása). A Bizottság szerint a kormány ugyan bejelentett bizonyos intézkedéseket az egészségügyi ellátás javítására, „de ezek csupán korlátozott mértékben teljesítik az erre vonatkozó ajánlást”. További előrehaladásnak nevezik, hogy az egészségügyi dolgozók bére emelkedett, a rákszűrő programok elstartoltak, és intézkedéseket vezettek be az iskolaelhagyások szintjének csökkentésére is. „Mindamellett a társadalmi mobilitás terén komoly kihívások vannak” – teszik hozzá. 

A Bizottság úgy látja, hogy bár a GDP arányában magas az állami- és a magánberuházások szintje, annak összetételét úgy kellene módosítani, hogy az jobban szolgálja a termelékenység növekedését. A mérsékelt innovációs teljesítményt például a kutatási és innovációs képességek fokozásával kellene javítani, a területi egyenlőtlenségeket pedig az elmaradott térségek infrastruktúrájának és az ott nyújtott közszolgáltatásoknak a fejlesztésével kellene kiküszöbölni.

Fontosnak tartja továbbá az oktatásba, a képzésbe és a képességekbe való nagyobb fokú beruházást. „A gazdaság zöldítése az energiahatékonyságba, az éghajlatváltozással szembeni ellenállóképességbe és a hulladékgazdálkodásba való beruházásokat tesz szükségessé” – szögezi le a jelentés, a gyermekellátást, az egészségügyet és a társadalmi befogadást is kiemelve, mint amelyek kiemelten fontosak a beruházások szempontjából. 

Ugyancsak a kedvező változások között említik meg azt, hogy növekszik a kutatásra és innovációra, valamint a közlekedésre fordított források összege, mindazonáltal „továbbra is gyengének minősülnek a keretfeltételek”. Arra is emlékeztet a dokumentum, hogy a kormányzat növelni kívánja az alacsony szénkibocsátású energiára fordított kiadásokat, és javítani kíván az energia- és a forráshatékonyságon, valamint intézkedéseket hoztak a hulladékgazdálkodás javítása érdekében. Egyes jogszabályi módosítások a verseny javítását célozzák a közbeszerzésben, de a hatásukat még csak ezután lehet majd lemérni a jelentés szerint. Miközben történtek bizonyos lépések az adórendszer egyszerűsítésére, a Bizottság nem látja jelét pótlólagos számottevő erőfeszítéseknek az agresszív adótervezés kockázatának a csökkentése érdekében, eltekintve a vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtásától. 

Nem lát ugyanakkor előrelépést a tavalyi országspecifikus ajánlások teljesítésében a testület az alábbi területeken: 

♦    A megfelelő szociális segélyezés és munkanélküli segélyek javítása terén
♦    A korrupció-ellenes keret megerősítésében ideértve az ügyészség munkájának javítását és az információkhoz való hozzáférést
♦    Az igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozó „tartós” aggodalmak orvoslása terén
♦    A szolgáltatási szektor szabályozási környezetének javítása terén
♦    A döntéshozatal minőségének és átláthatóságának javítása terén
♦    A szociális párbeszéd terén, ami „még mindig a leggyengébbek közé tartozik az EU-ban”.

Másfelől a jelentés szerint Magyarország viszonylag jól teljesít az európai szociális jogok pillérét alátámasztani hivatott szociális eredménytábla több mutatója tekintetében is, miközben azért számottevő kihívások maradtak. A foglalkoztatás szintjét illetően az ország az uniós átlag felett teljesít, és a munkanélküliség is az egyik legalacsonyabb az EU-ban. A jövedelmek közötti egyenlőtlenségeket tekintve közel állunk az uniós átlaghoz, de ezek növekedését látja a Bizottság.

A nők és a hátrányos helyzetű, sebezhető csoportok munkaerőpiaci feltételei elmaradnak a jelentés szerint az uniós átlagtól. Magyarország ugyanakkor jól halad az Európa 2020-as stratégia által kitűzött nemzeti célok elérésével, ami a foglalkoztatás szintjének növelését, a relatív szegénység visszaszorítását és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését illeti. Több erőfeszítést tart szükségesnek a jelentés ugyanakkor a kutatási és fejlesztési kiadásokban, a felsőfokú diplomások számának és arányának növelésében, az energiahatékonyság és a megújulók felhasználási arányának növelésében és a korai iskolaelhagyók számának csökkentésében. 

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Gyesről visszatérő munkavállaló szabadsága részmunkaidőnél

Czeglédi Bernadett

munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

Talent4U Consulting Bt.

Csedre jogosultság

Czeglédi Bernadett

munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

Talent4U Consulting Bt.

Lejáró gyed veszélyhelyzetben

Czeglédi Bernadett

munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

Talent4U Consulting Bt.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 december
H K Sze Cs P Sz V
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close