adozona.hu
Gátolhatja-e az áfa visszaigénylését a székhelyváltozás? Itt a válasz!
//adozona.hu/altalanos/Gatolhatjae_az_afa_visszaigenyleset_a_szekh_CMMCMQ
Gátolhatja-e az áfa visszaigénylését a székhelyváltozás? Itt a válasz!
Tetszik
Okozhat-e áfa-visszaigénylési nehézséget a székhelyváltozás, milyen időpontokra kell figyelni a számlázáskor? Olvasónk kérdésére Bartha Katalin okleveles adószakértő (Inter Tax Pro Kft.) a cégtörvényből vezette le álláspontját.
Olvasónk jelezte, hogy társaságuk taggyűlése döntött a társaság székhelyének megváltoztatásáról. A döntés április 20-án történt, melyet a cégbíróság június 4-én jegyzett be. A partnerektől beérkező számlákon mely időponttól kell az új címet megkövetelni, hogy az áfa visszaigényelhető legyen? – kérdezte.
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény [Ctv.] 30. § (4) bekezdése értelmében a cég a változásbejegyzési kérelemben meghatározhatja a cégnév változásának időpontját – kezdte válaszát Bartha Katalin. Hozzátéve: ez az időpont értelemszerűen nem lehet korábbi, mint a változás alapjául szolgáló határozat meghozatalának napja. Ennek hiányában vagy ellentmondásos okiratok esetén a változás időpontja az alapul szolgáló határozat meghozatalának a napja.
A kérdésben rejlő információk alapján szakértőnk valószínűsítette, hogy a társaság a változásbejegyzési kérelemben nem határozta meg a székhely változásának időpontját. Emiatt a cég székhelyváltoztatása kapcsán ami egyértelműen kimondható az az, hogy a székhely megváltoztatására vonatkozó taggyűlési határozatot megelőzően a régi, a cégbejegyzés jogerőre emelkedésétől kezdődően pedig az új székhelyadatok használata kötelező és jogszerű.
A két időpont közötti időszak kezelés és megítélése bizonyos fokú bizonytalanságot rejthet magában. A változás jogerős bejegyzéséig nem egyértelmű, melyik székhelyet használhatja a jövőben a cég: a döntés már megszületett a székhelyváltoztatásról, de kérdés, hogy bejegyzi-e a kért változást a cégbíróság?
A partnerektől befogadásra kerülő számlák oldaláról vizsgálva a kérdést, a partnerek általi ellenőrizhetőség, a közhitelesség oldaláról célszerű megközelíteni a választ.
A Ctv. 22. § (1) bekezdése rögzíti a közhitelesség elvét. E szerint „A cégnyilvántartás hitelesen tanúsítja a benne feltüntetett adatok, továbbá a bejegyzett jogok és tények fennállását, illetve azok változásait. Ellenkező bizonyításig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki a cégnyilvántartásban szereplő, illetve a Cégközlönyben közzétett adatban bízva, ellenérték fejében szerez jogot.”
A partnerek tehát a cégnyilvántartásba történő bejegyzéstől kezdődően értesülhetnek közhiteles nyilvántartásból a társaság székhelyváltoztatásáról.
Ha az érintett cég már korábban értesíti partnereiket a változásról, úgy a bejegyzés előtt is tudomást szerezhetnek a változásról, de ekkor még a cégbejegyzés meg nem történte miatt bizonytalan, hogy használható-e az új székhely.
Ugyanakkor a Ctv. 24. § (1) bekezdés c) pontja kimondja, hogy a cégjegyzék valamennyi cég esetében tartalmazza a cég székhelyét is. Ennek nyomán mindenkor megállapítható, hogy a régi és az új székhely is a céghez tartozott, illetve tartozik, ugyanazon adóalanyról van szó, így – minden egyéb feltétel fennállta esetén – az adózó adólevonási joga nem csorbulhat, akármelyik székhelyet is tüntették fel a számlában a változásbejegyzés időszakában.
Mindezeket összegezve Bartha Katalin álláspontja szerint a cégbíróság határozatának jogerőre emelkedéséig elfogadható az adóalany régi, illetve új székhelyének feltüntetése is a számlában. A változást bejegyző cégbírósági végzés jogerőre emelkedését követően azonban már csak az új székhely használatának van helye.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (1)
Az Európai Bíróság bizonyos rugalmassággal értelmezte a 2006/112 irányelv hivatkozott rendelkezéseit. Ennek célja nem más, mint annak biztosítása, hogy valamennyi HÉA‑fizetésre kötelezett adóalany levonhassa azt. Ha valamely tagállam a számlák kiállítását és benyújtását rendkívül megnehezítő intézkedéseket ír elő, azt kockáztatja, hogy a levonást kevésbé vonzóvá, illetve lehetetlenné teszi, amely következmény közvetlenül ellentétes a 2006/112 irányelv célkitűzéseivel. Következésképpen a Bíróság ítélkezési gyakorlatában az ilyen jellegű esetekben megfelelően alkalmazta az arányosság elvét, és több alkalommal megállapította, hogy „az érintett tagállam által ily módon meghatározott formai követelmények, amelyeket az adóalanynak be kell tartania ahhoz, hogy HÉA‑levonási jogát gyakorolhassa, nem mehetnek túl azon a mértéken, amely a fordított adózási eljárás helyes alkalmazásának biztosításához mindenképp szükséges. Ez indította a Bíróságot arra, hogy korlátozza a tagállamok mérlegelési mozgásterét, és leszűkítse azt a lehetőséget, hogy megköveteljék, hogy a számlák további elemeket tartalmazzanak az irányelv által előírtakhoz viszonyítva. A Bíróság hasonlóképpen megállapította, hogy az adóalany számára lehetővé kell tenni a számlák orvosolható hibáinak és hiányosságainak kijavítását, mielőtt megtagadnák tőle a levonáshoz való jogot.Végső soron a tagállamok nem rejtőzhetnek a számlázásra irányadó alakszerűségek mögé, hogy megnehezítsék a levonáshoz való jog gyakorlását, és hogy végső soron megkérdőjelezhessék az adósemlegesség elvét valamely gazdasági tevékenység, nem pedig a végső fogyasztó adóztatásával.
(részletek a C‑280/10. sz. EUB ítéletből)
A fentiek alapján nagyjából mindegy, hogy milyen cím szerepel a számlán, ha az valós, adózó által adóköteles tevékenység céljából lett beszerezve. A szomorú csak az, hogy erről az adóhatóság által folyamatosan félelemben tartott adózókat győzködni kell.