adozona.hu
Figyelmeztetés Magyarországnak Brüsszelből
//adozona.hu/altalanos/Figyelmeztetes_Magyarorszagnak_Brusszelbol_DWN0JN
Figyelmeztetés Magyarországnak Brüsszelből
Magyarországnak valószínűleg újabb költségvetési kiigazításra lesz szüksége ahhoz, hogy elkerülhesse a túlzottdeficit-eljárás 2015 tavaszi újbóli megindítását – figyelmeztetett az Európai Bizottság azt követően, hogy szakértői június végén Budapesten áttekintették a friss gazdasági fejleményeket és szakpolitikai kezdeményezéseket.
Az Európai Bizottság szakértői a 2008 és 2010 közötti magyar fizetésimérleg-támogatási program “utókezelése” kapcsán ötödik alkalommal látogattak június utolsó napjaiban Budapestre, ahol górcső alá vették a hazai gazdaságpolitikai folyamatokat.
A látogatás eredményéről kedden tett közzé közleményt az Európai Bizottság, ami nagyjából-egészében összecseng a testület utóbbi két hónapban ismertetett értékeléseivel. A közlemény talán legsarkosabb megállapítása arra hívja fel a figyelmet, hogy “a Bizottság 2014 tavaszi előrejelzése alapján úgy tűnik, hogy az ország megsértheti a Stabilitási és Növekedési Paktum előírásait”.
A testület szakértői szerint az adósság csökkentésére vonatkozó referenciaérték teljesítéséhez (ezt a referenciaértéket nem említi a szöveg) valószínűleg újabb költségvetési konszolidációs erőfeszítésekre lesz szükség, hogy “így el lehessen kerülni a túlzottdeficit-eljárás 2015 tavaszi újbóli megindítását, amit az adósságcsökkentés nem kielégíthető üteme válthat ki”.
Emlékezetes, hogy az Európai Bizottság országspecifikus ajánlásaiban a GDP majdnem 1 százalékára becsülte az általa szükségesnek vélt költségvetési kiigazítás mértékét, ám ez a szám végül kikerült a pénzügyminiszteri tanács által véglegesen jövő héten elfogadandó országspecifikus ajánlásokból. A magyar adósságcsökkentés uniós szabályoknak való megfelelését először elvileg 2016-ban a 2015-ös helyzet alapján veheti szemügyre az Európai Bizottság, ekkor jár le ugyanis az a hároméves időszak, ameddig átmeneti könnyítés van érvényben az adósságcsökkentési szabály alól. Bizottsági források ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy ennek ellenére a testület már korábban is közbeléphet, ha úgy látja, hogy egy ország távolodik a középtávú költségvetési céltól és az adósság csökkentésének üteme is elmarad az elvárható szinttől. Utóbbi mindazonáltal csak a három év után van számszerűsítve.
A Bizottság küldöttsége üdvözölte a magyar makrogazdasági helyzetben a közelmúltban bekövetkezett javulásokat, aminek jeleként az elmúlt fél évben egyaránt erősödött a kivitel és a belföldi kereslet. A növekedési alapdinamika értékelésénél ugyanakkor szerintük óvatosságra int, hogy a bővülést jelentős részben különféle gazdaságösztönző intézkedések vezérlik (a jegybank növekedési hitelprogramja, a közszolgáltatások szabályozott árainak csökkentése, a közfoglalkoztatási program kiterjesztése és az uniós források fokozott felhasználása). A tisztviselők úgy látják, hogy a gazdasági növekedés üteme 2015-re várhatóan valamelyest lassulni fog, ami az ösztönző intézkedések hatásának elhalványulását is tükrözi.
A közlemény megállapítja, hogy a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg folyamatos többlete csökkentette a külső adósságot, az állampapírok iránt mutatkozó erőteljes keresletnek és a rekord alacsony hozamoknak köszönhetően pedig gördülékenyen zajlott az állami finanszírozás. Mégis megmaradt számos sérülékeny pont, éspedig az államadósság és a külső adósság továbbra is magas szintje, a magas refinanszírozási igény és az alacsony növekedési potenciál.
A Bizottság és a magyar hatóságok között széles körű egyetértés mutatkozott abban, hogy a 2014-es és 2015-ös költségvetési hiánycélok elérhetőek. Ugyanakkor a bizottsági delegáció rámutatott arra, hogy az államadósság – a GDP arányában rendre a 3 százalékos küszöbérték alatt tartott államháztartási hiánymutató ellenére – nem állt szilárdan csökkenő pályára.
A testület szakértői az ország növekedési potenciáljának erősítése végett a szerkezeti reformok határozott felgyorsítására sürgetik a magyar kormányt, az Európai Tanács által június 27-én jóváhagyott 2014-es országspecifikus ajánlásokkal összhangban. Ennek megfelelően egy olyan, kiszámítható és a jelenleginél kiegyensúlyozottabb vállalati adórendszer megteremtését szorgalmazták, amely magába foglalná az egyes kiválasztott ágazatokat terhelő torzító különadók kivezetését is, illetve hangsúlyozták, hogy a foglalkoztatás növelése érdekében csökkenteni kellene az alacsony keresetűekre alkalmazott adóéket.
A Bizottság munkatársai a rendes hitelezés helyreállítását szorgalmazzák a gazdaságban, ami véleményük szerint gyorsabb portfóliótisztítást és a bankok működési környezetének javítását, továbbá az adóterhelésük csökkentését igényli. Ezzel összefüggésben a Bizottság tisztviselői üdvözölték a magyar hatóságok azon szándékát, hogy ösztönözzék a portfóliótisztítást.
A szakértők egyúttal arra figyelmeztettek, hogy a „rossz bankot” létrehozó kezdeményezésnek megfelelően figyelembe kell vennie a bankok állami segítségnyújtására vonatkozó uniós szabályokat.
A brüsszeli delegáció nyugtázta a devizaalapon eladósodott háztartások segítését célzó kormányzati erőfeszítéseket, „de az erkölcsi kockázat és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetésének elkerülése érdekében nyomatékosan javasolta a konzultációs megközelítést és az érintett felek közötti megfelelő tehermegosztást”.
A szakértők az üzleti környezet javítását is sürgették a magyar hatóságoknál, emellett szorgalmazták a szabályozói keretek stabilizálását, valamint a piaci verseny ösztönzését, különös tekintettel a piacra lépés akadályainak felszámolására a szolgáltató szektorban.
Hozzászólások (0)