Vigyázat, rovarirtóval szennyezett a mézek háromnegyede!

Megosztás Tetszik

A világon termelt mézek csaknem 75 százalékában találtak rovarirtószer-maradványokat svájci kutatók. Noha az élelmiszerekre vonatkozó küszöbértéktől messze elmaradó mennyiségről van szó, napi szintű fogyasztás esetén ekkora dózis is hosszú távú egészségi problémát eredményezhet – vélik.

A Neuchateli Egyetem szakemberei az Antarktiszt kivéve az összes kontinensről, valamint a világtól elzárt megannyi szigetről származó mintegy 200 mézmintát vizsgáltak meg. A kutatók a neonikotinoidok körébe tartozó, a mezőgazdaságban széles körben alkalmazott öt rovarirtószer – acetamiprid, klotianidin, imidakloprid, tiakloprid és tiametoxam – nyomai után kutatva elemezték a mintákat.

A Science című tudományos folyóiratban közölt eredmények szerint a mézek háromnegyedében mutattak ki legalább egyféle neonikotinoidot. A szennyezett mézek 30 százaléka egy, 45 százaléka kettő vagy több, 10 százaléka pedig négy- vagy ötféle neonikotinoidot tartalmazott.

Az európai, észak-amerikai és ázsiai mézmintákban fordultak elő legnagyobb mennyiségben ezek a növényvédőszerek. A tanulmány szerint bár az ember által fogyasztott élelmiszerekre és az állateledelekre vonatkozó európai uniós küszöbértéknél alacsonyabb mennyiségről van szó, a növényvédőszerek így is kockázatot jelenthetnek az egészségre.

Az átlagos koncentráció a mézekben 1,8 nanogramm volt grammonként, míg az élelmiszerekre vonatkozó küszöbérték 10 és 50 nanogramm között mozog grammonként, molekulától függően – közölte Alexandre Aebi, az egyetem kutatója.

Korábbi tanulmányokra visszautalva a szakemberek azt is felidézték, hogy a neonikotinoidok egyebek között az immunműködés romlását, valamint fejlődési visszamaradást is okozhatnak gerinceseknél.

A neonikotinoidok akkor váltak népszerűvé, amikor a kártékony rovarok ellenállóvá váltak más vegyületekkel szemben, így mára ezek lettek a világ legszélesebb körben használt rovarirtószerei. Általában nem a levelekre permetezik az anyagot, hanem bevonják vele a magokat, így védelmet nyújt a talajban élő kórokozók ellen. Később a csíra magába szívja a növényvédőszert, így a növény védelmet nyer a rovarok ellen. A neonikotinoid azonban bejut a pollenbe és a nektárba is, így veszélynek teszi ki a beporzókat is.

A most vizsgált minták több mint egyharmadában találtak olyan mennyiségű neonikotinoidot, amely káros a méhekre és feltehetőleg más beporzókra is.

A kínai hamisított méz is veszélyes lehet

Mindeközben Erdős Norbert európai parlamenti képviselő – nemzetközi szakemberekre hivatkozva – a Magyar Időknek nyilatkozva a Kínában előállított hamisított méz veszélyeire hívta fel a figyelmet, amely szintén veszélyes lehet az egészségre.

Ezekben az élelmiszerekben semmilyen biológiailag értékes anyag nincs, hiszen a gyantaszűréssel az összes hasznos hatóanyagot is kivonják a mézből – ecsetelte a politikus.

A kínai mézimport lefedi az EU mézfogyasztásának a negyedét és az összes import 63 százalékát. Ennek köszönhetően a magyar akácméz felvásárlási ára három éve a felére esett, de a virágméz hazai piacán is hasonló tendencia figyelhető meg. Kínában ma 450 ezer tonna mézet termelnek a statisztika szerint, ami több mint a Föld legnagyobb méztermelői, az Európai Unió, Argentína, Mexikó, az Egyesült Államok és Kanada termelése együttvéve - emlékeztetett.

A hamisított méz az EU belső piacán azokat az országokat sújtotta legfőképp, amelyek több mézet termelnek, mint amennyit az ott élők fogyasztanak, így exportra kényszerülnek.

Hazai szinten több mint húszezer méhészünk van, ők évente 22-25 ezer tonna mézet termelnek meg – ezzel a mennyiséggel Spanyolországot és Romániát követve a harmadikok vagyunk az EU-ban –, ennek 75 százalékát külföldön értékesítik. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület szerint a hamisított méz nagyarányú térnyerése miatt az EU-ban megtermelt méz mindössze 35 százalékát adták el – hívta fel a figyelmet Erdős Norbert.