Ezt ígéri Áder és Majtényi – Nincs kétharmadja Ádernek!

Megosztás Tetszik

Áder János jelenlegi köztársasági elnök, államfőjelölt az elnökválasztást megelőző parlamenti felszólalásában számot adott az eltelt öt évben végzett munkájáról, és kijelentette, hogy a következő öt évben is a korábban vallott értékek mentén kívánja végezni ezt a munkát. Kihívója, Majtényi László szerint viszont helyre kell állítani a köztársaságot, amelyben intézmények biztosítják az alkotmányos jogokat, és vissza kell térni az 1989-es, 1990-es alkotmányos mozgalom értékeihez, vagyis a parlamenti demokráciához.

Az elmúlt öt év megerősítette Áder Jánost abban, hogy életünk központi kérdésévé kell tenni a teljesítményt, államfői munkája során számos bizonyságát lelte ennek. A tapasztaltakból példaként említett egy kis faluban elért munkanélküliség-felszámolást, hazai vállalat sikerességét, magyar találmányokat, tudós-, orvos- és ápolói teljesítményeket.

Felidézte, hogy 2012-ben azt ígérte, államfőként mindig a magyar érdekek és értékek szószólója lesz. Kijelentette: az öt éve is vallott értékek alapján kívánja az államfői munkát végezni.

Arról is beszélt, hogy a köztársasági elnök alaptörvényből következő külpolitikai mozgástere lehetőséget ad régóta húzódó vitás kérdések megoldására, lezárására is. Erre példaként felelevenítette a Tomislav Nikolic szerb elnökkel 2012-ben folytatott budapesti tárgyalását, amelyen felvetette az 1944-45-ös bácskai vérengzéseket és a magyarok kollektív bűnösségéről szóló 1945-ös döntést, Tomislav Nikolic pedig úgy reagált, hogy elérkezett a megbocsátás és a megbékélés ideje.

A szerb államfővel kötött budapesti elvi megállapodás után 2013-ban született meg a szerb parlament döntése, amely elítélte a második világháború végén elkövetett atrocitásokat, majd Magyarország köztársasági elnökeként bocsánatot kért azokért a bűnökért, amelyeket a második világháború során magyarok követtek el ártatlan szerbek ellen - idézte fel Áder János, hozzátéve, hogy néhány hónap múlva pedig a szerb kormány hatályon kívül helyezte a magyarok kollektív bűnösségéről szóló 1945-ös határozatot.

Felszólalásában kitért arra is, hogy eddigi elnöki munkájában kiemelt helyen szerepelt a jövő generációk iránti felelősség, hiszen "épített és természeti környezetünkért viselt felelősségünk közös", parlamenti, kormányzati ciklusokon is átnyúlik.

Kiemelte ugyanakkor, hogy a környezetvédelmet illetően a Föld szinte minden országára jellemző a politikai nemtörődömség, a kormányzati felelőtlenség. Úgy fogalmazott, szomorú volt szembesülnie "a rövidtávú és rövidlátó kalmárszellem helyi és globális következményeivel". Megemlítette, hogy az elmúlt 50 évben az emberiség több erőforrást fogyasztott el, mint korábban a történelem során, valamint azt is, hogy nem egészen fél évszázad alatt megállíthatatlanul nőtt a légkörben az üvegházhatású gázok mennyisége. Felhívta a figyelmet arra is, hogy ugyanezen idő alatt egy Európa területét meghaladó nagyságú erdő tűnt el a Földön, és hogy a Kárpát-medencének – a klímaváltozás szempontjából – Európában egyedülálló a sérülékenysége.

Az államfő megköszönte a képviselőknek, hogy a magyar parlament az Európai Unióban elsőként ratifikálta a párizsi klímamegállapodást. Köszönetet mondott Majtényi Lászlónak, a baloldali ellenzék köztársaságielnök-jelöltjének is, hogy vállalta a megmérettetést.

Majtényi László szerint helyre kell állítani a köztársaságot, amelyben intézmények biztosítják alkotmányos jogainkat, és vissza kell térni az 1989-es, 1990-es alkotmányos mozgalom értékeihez, vagyis a parlamenti demokráciához.

A volt ombudsman hangsúlyozta: olyan alkotmányt tart szükségesnek, amelyet népszavazás erősít meg, amely kifejezi a társadalom vitában álló csoportjainak közös értékeit, és békét teremt. Abban összegezte programját, hogy mindenkinek jobb intézmények, mint emberek uralma alatt élni. A volt ombudsman megköszönte az őt jelölőknek, hogy hitet tettek rendszerkritikus programja mellett.

Majtényi László elviselhetetlennek nevezte a szegénységet és úgy ítélte meg, hogy a korrupció maga alá gyűrte az államot. A magánnyugdíj-pénztárakra, trafikokra, földekre, az "elcsent tan- és sajtószabadságra", a kultúra szabadságára utalva azt mondta: be kell látni, hogy a hatalmasok személyes önzésével szemben csakis a független intézmények védelmében lehet bízni. Az önzés korlátozását szorgalmazva kiemelte: szabad és szolidáris Magyarországot szeretne.

A bevándorlásról szólva Majtényi László azt fogalmazta meg, hogy "morálisan és alkotmányosan csak az a politika igazolható, amely a szülőföldjükről elűzöttekre úgy tekint, mint a miénkkel azonos méltóság hordozóira". "Csak az jó menekültpolitika, amely az emberiesség erkölcsi és jogi követelményeinek megfelel" – hangoztatta.

Machiavellit idézve azt mondta, "ha a fejedelem ellenséget keres, akkor tegnap a migráns, ma a rossz oligarcha, holnap a Soros, holnapután pedig te magad leszel az ellenség". Közölte, a belviszály minden fejlődés legfőbb gátja, azonban a békességnek vannak kulturális előfeltételei.

A nyomorral, a korrupcióval, a megfélemlítéssel, az elnyomással, a környezet pusztításával soha nem lehet békét kötni – jelentette ki Majtényi László, aki azt is jelezte: folyamatos vitára is szükség van, ugyanis amíg csak egy vélemény érvényesül, soha nem lesz béke.

Majtényi közölte, hogy megválasztása esetén maradéktalanul élne minden eszköztárral, s mivel szerinte az alkotmányosság megroppant, "unortodox eszközök alkalmazásának" is helyet adna. Erre példaként a korlátlan beszédjogot hozta, továbbá azt, hogy korlátlanul nyújthatna be törvényjavaslatokat az Országgyűlésnek. Noha utóbbit a parlament nem köteles elfogadni, de megtárgyalni igen – fűzte hozzá.

Majtényi László szimbolikus jelentőségűnek nevezte, hogy első törvényjavaslata a sajtószabadságról szólna, mert egyre-másra szűnnek meg a "sajtószabadság utolsó közlönyei". További javaslatai között említette egy új alkotmánybírósági törvény, egy szociális, a felsőoktatási és közoktatási, és a korrupció megfékezését célzó jogszabály kidolgozását.

Az MSZP szerint Áder János már a köztársaságielnök-választás előtt elmondott beszédével bebizonyította, hogy alkalmatlan államfőnek, mivel fogalma sincs arról, hogy mi zajlik ma Magyarországon. Áder János köztársasági elnök eddigi tevékenységét összegző parlamenti beszédében egy szót sem szólt a magyarországi szegénységről, ehelyett fontosabbnak tartotta a magyar-szerb viszony dicséretét – írja az ellenzéki párt az MTI-hez eljuttatott közleményében.     

A köztársasági elnök nem beszélt a több mint négymillió létminimum alatt élő emberről, helyettük a klímavédelemért aggódott. Hallgatott "a gyalázatos helyzetben lévő" oktatásról és egészségügyről, helyette egyetlen egészségügyi sikert említett, azt a látszatot keltve, mintha a magyar kórházakban minden rendben lenne – sorolja a hiányosságokat az MSZP.

A szocialisták kifogásolták, hogy Áder János számára ebben az országban nincsenek éhező gyermekek, nincsenek alacsony fizetések, nincs korrupció, nincs veszélyben a jogállam.