Ezek a kockázatok a 2014. évi költségvetésben

Megosztás Tetszik

Tartható a 2014. évre előirányzott, a GDP 2,9 százalékát kitevő költségvetési hiánycél, bár kockázatokkal számolni kell – közölte Warvasovszky Tihamér, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) alelnöke a 2014. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat általános vitájában ma a parlamentben.

Megfelel az alaptörvénynek és a stabilitási törvénynek, az államadósság-szabálynak, valamint az államháztartásról szóló jogszabályok előírásainak, a jogszabályoknak megfelelően rendelkezik a tartalékokról is – állapította meg ÁSZ. A számvevőszék úgy értékeli, hogy a jövő évi hiánycél tartható, bár kockázatokkal számolni kell. Ilyen a vártnál esetlegesen alacsonyabb fogyasztói áremelkedési ütem, az önkormányzati szektor hiányának és adósságának, illetve az egyéb kormányzati szervek adósságának kedvezőtlen alakulása.

Warvasovszky Tihamér jelentős előrelépésnek nevezte a korábbi évekhez képest, hogy a 2014-es törvényjavaslat nem tartalmaz az ÁSZ módszertana szerint "nem megalapozottnak" minősülő előirányzatot.

Az adóbevételeknél összességében alig több mint 2 százaléknyi kockázatot jelzett a számvevőszék, a költségvetés meghatározó közvetlen kiadási előirányzatainak pedig csaknem teljes egészét megalapozottnak minősítette - ismertette az alelnök. Elmondta: a hiánycél tartása szempontjából kockázatot jelenthet, hogy a tervezett kiadási főösszeg több mint fele úgynevezett felülről nyitott kiadási előirányzat.

A számvevőszék vizsgálatakor még nem voltak ismertek a jövő évre tervezett adótörvény-módosítások. Az ÁSZ a jövő évi költségvetés adóbevételeinek 52,6 százalékát tartotta megalapozott, 47,4 százalékát viszont csak részben megalapozottnak, utóbbihoz tartoznak az általános forgalmi adóból, a pénzügyi tranzakciós illetékből, a távközlési adóból, valamint a katából és a kivából tervezett bevételek – ismertette október közepi sajtótájékoztatóján Warvasovszky Tihamér.

A Költségvetési Tanács (KT) annak veszélyére hívja fel a figyelmet, hogy a 2014. évre várt 2 százalékos gazdasági növekedés a lehetőségek felső határán mozgó gazdasági teljesítményekre épít. A jövő évi költségvetési törvényjavaslat feszített, gazdasági fordulatra épített számokra épül, miközben a magyar gazdaság erősen kitett a nemzetközi gazdaságban bekövetkező, nem várt eseményeknek - ismertette a KT álláspontját Kovács Árpád, a tanács elnöke az általános vitában.

Mindazonáltal a tanács megalapozva látja a kormány által várt 2 százalékos gazdasági növekedést. Kedvező lehet a Növekedési Hitelprogram teljes kihasználása révén keletkező kedvező pótlólagos költségvetési hatás, ami hosszabb távra kihatva a növekedés 2-2,5 százalékot meghaladó, érdemi fennmaradását segítheti.

A hiánycél bár teljesíthető, de továbbra is "plafon közeli"; az adósságmutató tervezett javulása is csekély - folytatta az elnök. Elmondta, a KT túlzottan optimistának lát több bevételi előirányzatot, különösen az áfáét és a frekvenciaértékesítését. E kettő együttes hatása - a tervezéskori feltételek kedvezőtlenebb alakulása esetén - korrekciót igénylő hiánynövekedést is okozhat, ha a költségvetés megfelelő tartalékokkal nem rendelkezik - mutatott rá Kovács Árpád, aki elmondta azt is: a kormány azt közölte a tanáccsal, hogy megítélése szerint a tartalékok elegendő mértékűek az esetleges negatív hatások kezelésére, jelentősebb bevétel-elmaradás, vagy kiadás-túlteljesülés esetén is tartható a 2014. évi hiánycél.

A kormány megfontolja a Költségvetési Tanács (KT) és az Állami Számvevőszék (ÁSZ) javaslatait, amelyekkel az intézmények az államháztartási egyenleget esetlegesen negatívan érintő kockázatokra hívták fel a figyelmet - reagált az észrevételekre Varga Mihály pénzügyminiszter. Mind a várható makrogazdasági folyamatok, mind a költségvetési bevételek és kiadások tekintetében kockázatelemzést végzett a kormány, és úgy ítélte meg, hogy a képzett tartalékok elegendő mértékűek az esetleges negatív hatások kezelésére.