Felelős-e a márkakereskedő, ha nem nyílik ki balesetnél az autóban a légzsák?

Megosztás Tetszik

A fogyasztóvédelem biztosítása érdekében a hibás termék szállítójának és tényleges gyártójának egyetemleges felelőssége akkor is megállapítható, ha nem maga a szállító tüntette fel nevét, védjegyét vagy egyéb megkülönböztető jelzését a terméken, olvasható az Európai Unió Bírósága C-157/23. számú ügyben hozott ítéletében.

2001 júliusában egy fogyasztó Ford márkájú gépjárművet vásárolt a Stracciari márkakereskedéstől, e járművek olaszországi viszonteladójától. A járművet a németországi székhelyű Ford Wag gyártotta, majd a Ford Italia közvetítésével szállította a márkakereskedőnek, amely Olaszországban Ford márkájú gépjárműveket forgalmaz. A fogyasztót 2001 decemberében baleset érte, amelynek során a légzsák nem működött, ezért a fogyasztó keresetet indított a gépjármű-kereskedővel és a Ford Italiával szemben a gépjármű hibája miatt elszenvedett károk megtérítése iránt. A Ford Italia azt állította, hogy nem felelős a légzsák hibájáért, mivel nem ő gyártotta a járművet.

Az olasz bíróságnak kétségei voltak a „gyártó” hibás termékekért való felelősségről szóló irányelv szerinti meghatározásának értelmezését illetően. E bíróság ezért azt kérdte az unió Bíróságától, hogy a hibás termék szállítóját az ezen irányelv értelmében vett olyan személynek kell-e tekinteni, aki „önmagát a termék gyártójaként adja meg”, még akkor is, ha nevét fizikailag nem tüntette fel a terméken, de a gyártó által a terméken elhelyezett és e gyártó nevével megegyező védjegy egybeesik a szállító nevének megkülönböztető elemével.

A Bíróság megállapította, hogy az irányelv szerinti, „aki önmagát a termék gyártójaként adja meg” fordulat nem csupán arra a személyre vonatkozik, aki a nevét ténylegesen feltüntette a terméken, hanem magában kell foglalnia a szállítót is, amennyiben annak neve vagy e név megkülönböztető eleme megegyezik a gyártó nevével és a terméken szereplő névvel, védjeggyel vagy egyéb megkülönböztető jelzéssel. A szállító ugyanis mindkét esetben arra használja ezt az egybeesést, hogy a fogyasztó előtt a termék minőségéért felelős személyként jelenjen meg, és a fogyasztó bizalmát úgy érje el, mintha a terméket közvetlenül a gyártó értékesítené. Ha ez a második kategória nem szerepelne a fogalomban, az a „gyártó” fogalmának szűkítéséhez vezetne, és veszélyeztetné az irányelv célját, különösen a fogyasztók védelmét.

A Bíróság hozzátette, hogy a fogyasztóvédelem biztosítása érdekében az uniós jogalkotó ügyelt arra, hogy minden olyan személy felelősségét, „aki önmagát a termék gyártójaként adja meg”, ugyanúgy lehessen érvényesíteni, mint a „tényleges” gyártó felelősségét. Továbbá a fogyasztónak jogában áll mindegyiküktől követelni a kár teljes megtérítését, mivel felelősségük egyetemleges. A fogyasztók védelme nem lenne megfelelő, ha a forgalmazó a fogyasztót a gyártóhoz „irányíthatná”, amelyet a fogyasztó esetleg nem is ismer.