hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Átmeneti mentesség a gazdáknak: a területalapú támogatásokhoz kötelező egyes vetésváltási és parlagkialakítási szabályok alól

  • MTI

A tagállamok kérésére az Európai Bizottság a bizonytalan globális élelmiszer-ellátási helyzet miatt 2023-ban átmeneti mentességet tesz lehetővé a gazdálkodók számára a területalapú támogatásokhoz kötelezően betartandó egyes vetésváltási és parlagkialakítási szabályok alól annak érdekében, hogy a rendelkezésükre álló szántóterületüket minél nagyobb mértékben élelmiszer termelésére használhassák – közölte az Agrárminisztérium (AM) hétfőn az MTI-vel.

A közlemény szerint az uniós részletszabályok még készülnek, de az AM fontosnak tartja a már ismert legfontosabb információk összefoglalását és megismertetését a szakmával. A Közös Agrárpolitika szabályai eleve megváltoznak a 2023-as támogatás igénylési évtől, így értelemszerűen ezen új szabályok alóli jövő évi átmeneti mentesülési lehetőségekről kell beszélni.

A derogáció, azaz átmeneti mentesség a 7. HMKÁ-előírás (helyes mezőgazdasági és környezeti állapot) egyes követelményeire („vetésforgó a szántóterületeken, kivéve a víz alatt fekvő növényeket”), valamint a 8. HMKÁ-előírás első követelményére („nem termelési célú területek vagy tájképi elemek minimális aránya”) vonatkozik, ezek vannak közvetlen hatással a szántóterületek termelési célú használatára.

A vetésforgó azáltal, hogy a talajpotenciál megőrzése érdekében minimumkövetelményeket határoz meg a vetésváltásra vonatkozóan, míg a másik előírás első követelménye oly módon, hogy a szántóterületek egy minimális részén nem termelési célú területeket (parlagot) vagy tájképi elemeket kíván meg.

Fontos, hogy növényegészségügyi és talajvédelmi szempontból a burgonya, a napraforgó, a repce, a szója, a cukorrépa, az olajtök és a dinnye önmaga utáni termesztése 2023-ban sem lehetséges. E növényfajok megkülönböztetett kezelését biológiájuk és tipikus károsítóik teszik szükségessé. Minden más szántóföldi növénykultúra vetése lehetséges 2023-ban annak ellenére, hogy 2022-ben vagy azt megelőzően is ugyanazt termesztették a területen.

A másik átmeneti mentességgel érintett terület a 2023-tól alkalmazandó szabályok szerinti nem termelési célú területek vagy tájképi elemek kijelölési gyakorlata, nagyon hasonlít a jelenlegi zöldítés keretében működő ökológiai jelentőségű terület (EFA) kijelölés gyakorlatára. Ugyanis az előírás kimondja, hogy a gazdálkodóknak nem termelési célú területeket vagy tájképi elemeket kell kijelölniük a szántóterületük egy minimális százalékában.

Magyarország stratégiai tervében az uniós szabályok alapján az szerepel, hogy a gazdaságok szintjén a szántóterület legalább 4 százalékának megfelelő nem termelési célú területet vagy tájképi elemet kell kijelölni, beleértve a parlagon hagyott földterületeket is.

Ezen felül arra is kitértek, hogy a gazdaságok szintjén a szántóterület legalább 7 százalékának megfelelő, növényvédő szerek használata nélkül termesztett ökológiai jelentőségű másodvetés vagy nitrogénmegkötő növényeket is tartalmazó területet kell kijelölni, amelynek 3 százaléka kötelezően parlagon hagyott földterület vagy nem termelési célú tájképi elem kell, hogy legyen. A tagállamoknak az ökológiai jelentőségű másodvetések esetében 0,3-as súlyozási tényezőt kell alkalmazniuk.

Ezek alapján a nem termelési célú területek vagy tájképi elemek kijelölési előírására vonatkozó könnyítés nagyon hasonló az idei év márciusában hatályba lépett, úgynevezett zöldítési EFA-parlag derogációhoz. Vagyis, ha a gazdálkodó az előzőekben részletezett, valamely százalékos arány teljesítéséhez parlagon hagyott területet is tervez bejelenteni 2023-ban, azt akkor is beszámíthatja ennek a HMKÁ-előírás teljesítésébe, ha azon az egyébként parlagon hagyni tervezett területen mégis termeszteni fog olyan szántóföldi növénykultúrát, ami az élelmezésbiztonsághoz hozzájárul.

Az Európai Bizottság tájékoztatása alapján jelenleg egyetlen ismert korlátozás várható, mégpedig az, hogy ezeket a parlagon hagyott területeket nem lehet kukorica és szójabab termesztésére használni. Az élelmiszercélú szántóföldi növénykultúrák listája, mely növénykultúrákat a szóban forgó parlagon hagyott területeken vetni lehet, az Agrárminisztérium dokumentumtárában megtalálható.

A részletszabályok tisztázását követően további tájékoztatásra számíthatnak a gazdálkodók, ezért azt kéri a minisztérium, hogy kövessék figyelemmel a tárca erre vonatkozó tájékoztatását.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Osztalék

Dr. Szeiler Nikolett

ügyvéd, adótanácsadó

Kényszertörlés megszüntetése

Dr. Szeiler Nikolett

ügyvéd, adótanácsadó

Ingatlanértékesítés

Dr. Szeiler Nikolett

ügyvéd, adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 október
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
hirdetÉs