Egyre több az üres állás – esély a megváltozott munkaképességűeknek

Megosztás Tetszik

Becslések szerint akár 30 százalék közelébe is emelkedhet idén a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási aránya az öt évvel ezelőtti 18 százalékról. Mindez az elmúlt évek foglalkoztatáspolitikai lépésein túl annak is köszönhető, hogy immár az egész országban, egyre több szakmában komoly munkaerőhiány tapasztalható.

A jelentős fejlődés több kapcsolódó adat alakulásán is jól tükröződik. Tanúsítvány és akkreditáció keretein belül 2011-ben 43 ezer főt foglalkoztattak, míg 2015-re ez a létszám már elérte a 78 ezret. A rehabilitációs kártyát, amely két éven keresztül mentesít a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól, 2012-es bevezetésekor még csupán 6400-an, 2014-ben már 20 ezren, míg tavaly már több mint 30 ezren igényelték.

A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának élénkítését tovább segítette egy idén májustól hatályos változtatás is, mely a rehabilitációs ellátottak foglalkoztatásánál eltörölte az eddigi heti 20 órás időkorlátot: ezentúl a jelenleg hatályos havi 166 500 forintos kereseti korlátig akár teljes munkaidőben is dolgozhatnak – mutat rá Balog Lajos, a Trenkwalder Rehabilitációs üzletágának vezetője. E módosítás hatásáról egyelőre csak saját adatok állnak a Trenkwalder rendelkezésére, az állományukban dolgozó megváltozott munkaképességű munkatársak közel fele jelezte igényét arra, hogy növelné eddigi munkaidejét.

A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási rátájának erőteljes emelkedését nem csupán a munkába állók számának növekedése okozza, hanem az a tény is, hogy évről évre csökken a megváltozott munkaképességűnek minősített emberek száma. Míg 2010-ben csaknem 70 ezren kaptak újonnan megváltozott munkaképességű minősítést, 2014-ben ez a szám már csak 36 ezer volt, és azóta is további visszaesés tapasztalható. Ennek hatására összességében is egyre kevesebben – 2010-ben még több mint 555 ezren, 2015 végén pedig már csak 404 ezren – részesülnek egészségkárosodás miatti ellátásban.

Megyék szerint lebontva továbbra is igen jelentős az eltérés a lakosság létszámához viszonyított arányt illetően: míg Budapesten a felnőtt lakosság mindössze 2,5 százaléka részesül valamilyen rokkantsági ellátásban, addig Tolna, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megyékben ez az arány a 8 százalékot is meghaladja.

A megváltozott munkaképességűek jelenleg 25-30 százalék között található foglalkoztatási rátája egyelőre jelentősen elmarad az Európai Unió 50 százalék körüli értékétől. (2011: 47 százalék) A legnagyobb arányt Svédországban (66 százalék), Luxemburgban és Finnországban (63-63 százalék) érte el e csoport foglalkoztatási aránya.

A munkaerőhiány újabb ösztönzést jelent a munkáltatók számára

A munkáltatók számára a legnagyobb anyagi ösztönzést kétségtelenül a rehabilitációs hozzájárulás jelenti. Amennyiben egy 25 fősnél nagyobb létszámmal működő társaság a teljes munkaerő-állományának legalább 5 százalékát megváltozott munkaképességű munkatársakkal tölti fel, nem kell befizetnie a hiányzó létszám után munkavállalónként fizetendő 964 500 forintos éves rehabilitációs hozzájárulást. Míg 2007-ben még közel 90 ezer fő után fizették meg a munkáltatók a hozzájárulást, tavaly ez a szám már csak 69 ezer volt.

A javuló foglalkoztatási adatok mellett egyre nagyobb probléma a munkaerőhiány; országos szinten immár százezres nagyságrendű a betöltetlen álláshelyek száma. Főként az észak-dunántúli és közép-magyarországi régiókban élénkült a munkavállalók érdeklődése a megváltozott munkaképességűek iránt. Egyre több vállalat ébred rá arra, hogy megfelelően kidolgozott, részletes és személyre szabott kiválasztással az érintett emberek is kiválóan alkalmasak teljes értékű munka elvégzésére – véli a Trenkwalder szakértője.