Eltörölt különadók 2025-ben – honnan pótolható a kieső pénz?

Megosztás Tetszik

A pénzügyminiszter november 11-én nyújtotta be a 2025. évi költségvetésre vonatkozó törvényjavaslatot, amelyben már nem szerepelnek bizonyos különadók, viszont kérdés, hogy honnan lesz forrás ezek pótlására. Az egyes különadók eltörlése mellett a vállalkozásoktól várt adóbevételek jelentős gyarapodása a szembetűnő a jövő évre – mutat rá Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adótanácsadási partnere.

A legfontosabb adónemeknél kivétel nélkül bevételnövekedéssel, esetenként kétszámjegyű emelkedéssel kalkulál a benyújtott költségvetés. Az egyik legfontosabb változás – ahogyan azt már korábban bejelentették –, hogy egyes különadók (bankadó, gyógyszeradó, légitársaságokat terhelő adó) már nem szerepelnek a 2025. évi költségvetési bevételi soron, amelyekből összességében közel 350 milliárd forint származik.

Fontos kérdés, hogy honnan lesz forrás ezek pótlására, miközben a kamatkiadások is jelentősen növekednek. A kormányzati várakozások szerint a GDP-bővüléssel párhuzamosan a vállalkozások által befizetett adóbevételek közel 20 százalékkal növekednek, ez gyakorlatilag fedezi is a kivezetett különadókból származó kiesést.

Ami a legfontosabb adónemeket illeti, az általános forgalmi adó esetében 8 százalékos emelkedést prognosztizál a Pénzügyminisztérium a 2024. évi tényhez képest a kiskereskedelmi forgalom növekedésével egyidejűleg, ebből az adónemből 2025-re közel 8300 milliárd forintot várnak. A költségvetés 397,5 forint/euró árfolyammal kalkulált, egy tartósan gyengébb forintárfolyam bizonyosan segíthet ezen cél elérésében.

A második legnagyobb bevételi forrást jelentő járulékoknál és személyi jövedelemadónál  közel 9 százalékos a tervezett bevételnövekedés, ami egyértelműen előrevetíti, hogy jelentős reálbér-növekedéssel (és minimálbér-emeléssel) kalkulál a kormány.

Számottevőnek tekinthető a pénzügyi tranzakciós illeték növeléséből adódó többletbevétel, amit 170 milliárd forintra taksál a kormány minisztérium.

A szektorális adók közül a kiskereskedelmi adóból várt bevétel tovább emelkedik (12 százalékkal), amely cél elérését a platformüzemeltetők újonnan bevezetendő adója is támogathat. Egyes egyéb adónemekből (például biztosítási adó, Robin Hood-adó) a tervezett bevétel csökkenni fog. Jelentősnek mondható a regisztrációs adó 78 százalékos (!!) növekedése.

A rezsivédelmi, illetve a honvédelmi kiadások maradnak minimálisan csökkennek a 2024-es költéshez képest, ami összesen 80 milliárd forinttal segítheti a költségvetést a Niveus Consulting Group számításai szerint.