Napirenden: változik a vízhasználati kvóták kiosztása, több mulasztási bírság, öntözési jog, NEKTÁR

Megosztás Tetszik

Az egyes agrártárgyú törvények módosításának általános vitájával kezdte szerdai ülését az Országgyűlés.

Nagy István a módosítások közül kiemelte: a különleges vízgazdálkodási területeken bevezetnek egy olyan rendszert, amely alapján a vízhasználati kvóták kiosztása – a negatív környezeti hatásokat kiküszöbölve – a jelenlegi éves alapon történő meghatározás helyett az engedélyesek vízhasználatához és a szezonális sajátosságokhoz igazodva történhet. Hozzátette: fontos cél a meg nem valósult beruházások számára lekötött területek mezőgazdasági hasznosításba történő visszaforgatása, ezért előírják ezeknek a területeknek az eredeti állapotukba, azaz a termőfölddé történő helyreállítását.

Elmondta: a hungarikumtörvény módosításával NEKTÁR néven lefektetik egy a nemzeti értékeket naprakészen, elektronikus formában nyilvántartó rendszer törvényi alapjait.

Az agrárkamarát érintő változások között említette, hogy a kamarai jogkör kiegészül az elektronikus gazdálkodási napló vezetésével, ezzel is segítve a kamarai tagokat az adatszolgáltatási kötelezettségeik teljesítésében, továbbá a szőlőszaporítóanyag-előállítók tevékenységüket ezentúl a kamara helyett a hegyközségek keretében folytatják.

A miniszter kitért arra is, hogy a törvényjavaslat tartalmaz rendelkezéseket az új elektronikus ingatlan-nyilvántartási rendszerrel kapcsolatban is.

Nagy István a törvényjavaslat kiemelten fontos részének nevezte az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény módosítását, amelynek alapján létrejön az öntözési jog. Kifejtette, az öntözési célú beruházások megtérülési ideje 10-15 év is lehet, ezért biztosítani kell a beruházó számára azoknak az öntözési beruházásoknak a megtérülését, amelyek "a földdel alkotórész kapcsolatba" kerülnek, például a földfelszín alá kerülnek beépítésre.

Hozzátette: a földtulajdonos az öntözési beruházást végrehajtó személy javára alapíthat öntözési jogot legfeljebb 20 évre; ezt a jogot az ingatlan-nyilvántartásba is be kell jegyezni. Az öntözési jog fontos földforgalmi jogkövetkezménnyel is bír: annak jogosultja az öntözési jog fennállásának időtartama alatt jogosult öntözéses gazdálkodás folytatására – részletezte.

A tárcavezető szólt arról is, a nem művelt ültetvények által jelentett növényegészségügyi kockázatok mérséklése érdekében bővülnek a művelési kötelezettségüket nem teljesítő gazdákkal szembeni mulasztási bírság kiszabásainak esetei.

Kitért arra, hogy a javaslat lehetőséget teremt az érintett tulajdonosoknak az úgynevezett részház jogi helyzetének rendezésére, ha ezt nem teszik meg, akkor az ingatlanügyi hatóság fogja a részházat osztatlan közös tulajdonná alakítani és az egyes tulajdontársak tulajdoni hányadait megállapítani.

Nagy István vitathatatlannak nevezte a földrajzi árujelzők alkalmazásának hozzáadott értéknövelő hatását. Az agrártermékek eredetvédelméről szóló törvény módosítása rögzíti, az oltalom alatt álló földrajzi árujelző elnevezés csak akkor tüntethető fel a kereskedő sajátmárkás termékének csomagolásán, ha a végső fogyasztói csomagoláson a terméket előállító gazdasági szereplő neve és címe szerepel – magyarázta.

Elmondta: az öntözési joggal a föld bérlője merhet több éves megtérüléssel rendelkező beruházást végrehajtani, nem fogja közben felmondani a földtulajdonos a szerződést és nem megy veszendőbe az öntözési technológia.

Hozzátette: a módosítás alapján az eredetvédett borok nem lehetnek a multi áruházláncok sajátmárkás termékei.