EU-csúcs: megvan a megállapodás, fontos a jogállamiság

Megosztás Tetszik

Múlt pénteken délelőtt 10-kor kezdődött és kedd reggel 6 óra előtt ért véget az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozója, amelyen a koronavírus-járvány okozta válsághelyzet miatti helyreállítási alapról, valamint a 2021-2027-es keretköltségvetés részleteiről, feltételeiről tárgyaltak.

A legnagyobb vita a büdzsék méretéről és összetételéről, valamint a folyósítás feltételeiről, jogállamisághoz kötéséről zajlott. Utóbbi kérdésben nem jelöl meg pontos feltételrendszert a megállapodás. A szöveg szerint, ha az Európai Bizottság a jogállamisági elvek megsértését tapasztalja, szankciós javaslatot fogalmaz meg, amelyről az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsban minősített többséggel döntenek. A szöveg ezután csak azt rögzíti, hogy a kérdésre a Tanács még rövidesen visszatér, illetve a Bizottságot felkérik további, az EU pénzügyi érdekeit védő mechanizmusok kidolgozására, beleértve azt is, hogy az EU-s pénzek végső kedvezményezettjeiről átlátható képet, információs bázist lehessen kapni, ami összehasonlítási és audit célokat is szolgál majd – írja a Portfolio.hu.

A hvg.hu ezt úgy értékeli, hogy teljesült Orbán Viktor legnagyobb kérése az Európai Tanács maratoni ülésén: az EU hétéves költségvetéséről, illetve a hozzácsatolt helyreállítási alapról szóló megállapodásban mindössze egyszer szerepel a "jogállamiság" szó – abban a mondatban, amely szerint ezt tiszteletben kell tartani. Mindez nem jelenti azt, hogy az uniós támogatások kifizetését ne kötnék (politikai) feltételekhez, ám ezek köre és az elfogadott szankcionálási mechanizmus igencsak megnehezíti, hogy valaha is alkalmazzák ezt a szankciórendszert.

Nem született ugyanis megállapodás arról, pontosan mi alapján is döntenének, a határozatban csak annyi szerepel, visszatérnek a kérdésre. Elfogadták viszont azt, hogy egy ilyen döntést az Európai Bizottság javaslata alapján a tagállamok minősített többségének támogatásához kötnek (a magyar miniszterelnök egyhangúságot várt volna el), ugyanakkor megerősítik az ellenőrzést biztosító uniós szervek szerepét is.

Amíg Mark Rutte holland miniszterelnök azt szerette volna elérni, hogy bármilyen ország kérésére megvétózhassák a források kifizetését, a végső tervezetben már az szerepelt, hogy abban a kivételes esetben, ha a céloktól eltér a pénz költése, akkor kérhetik az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnökét, hogy az ügyet vigye a testület elé. A célok köre természetesen tágabb, mint a jogállamiság (utóbbi lényege a politikai feltételrendszer behozása az ellenőrzésbe). Az EU szándéka szerint a helyreállítási alap költéseit elsősorban a költségvetési tervezés közös mechanizmusa, az európai szemeszter során elfogadott országértékelésekhez kell kötni.

Orbán Viktor mai sajtótájékoztatóján közölte: minden kísérletet, amely össze kívánt volna kapcsolni két rendkívül fontos kérdést, az uniós pénzeket és a jogállamiságot, sikerrel visszautasították, és ezzel összefüggésben egy teljesen új mechanizmus létrehozását szorgalmazták. Magyarország álláspontja szerint a két témát külön kell kezelni, és ezt sikerült elérni a megbeszélések folyamán. A jogállamiság fogalmának tisztázása érdekében a kérdésre vissza kell térni a közeljövőben – mondta az MTI tudósítása szerint Orbán Viktor.

Nagyon úgy tűnik, hogy a magyar társadalom nagy részének szegénységére, életszínvonalának alacsony voltára hivatkozva tudott 3 milliárd euróval (mai árfolyamon kb. 1053 milliárd forinttal) több felzárkóztatási támogatást kiharcolni Magyarországnak Orbán Viktor a ma reggel véget ért EU-csúcson – írja másik elemző cikkében a Portfolio.hu.

Végül 750 milliárd eurós maradt a helyreállítási alap keretösszege (NextGenerationEU), és 1074 milliárd euró maradt a 2021-2027-es keretköltségvetés (MFF), azaz összesen egy 1820 milliárd eurós csomagot fogadott el a 27 tagú közösség 2018-as árak mellett. Ez idei folyó áron 809, plusz 1117 milliárd euró, összesen 1867 milliárd euró.

• A NextGenerationEU belső szerkezete úgy változott meg, hogy az eredeti 500-ról 390 milliárd euróra csökkent a vissza nem térítendő támogatási rész, és 250-ről 360 milliárd euróra emelkedett a hitelláb (ezek mind 2018-as árak melletti összegek, idei folyó áron összesen 809 milliárd euróról van szó).
• Ekkora (750, illetve valójában 809 milliárd eurónyi) összeget tehát felvehet majd az Európai Bizottság a kötvénypiacokon, hogy az olcsón bevont forrást tovább adja a tagállamoknak a reformprogramjaik megfinanszírozására, illetve egyéb uniós programok finanszírozására – olvasható a Portfolio.hu összegzésében.

További részletekért kattintson a hvg.hu cikkére, vagy tájékozódjon a hivatalos pdf dokumentumból.