Döntött a Kúria: jár a nem vagyoni kártérítés az azbeszt nem megfelelő kezelése miatt elhunyt nő családjának

Megosztás Tetszik

Tájékoztató jelent meg a Kúria oldalán a Kúria szomszédjog megsértésére alapított nem vagyoni kártérítés tárgyában a 2023. június 7-én megtartott nyilvános tárgyaláson meghozott és kihirdetett döntéséről.

A felperes jogelődje – néhai házastársa – gyermekkorát a Magyar Állam (alperes) tulajdonában volt ingatlanokon 1971-től 1996-ig azbeszt cementipari termékeket előállító állami vállalat telephelyének szomszédságában töltötte. Tüdejébe a gyárból származó kiporzással azbesztszálak kerültek, aminek következtében évtizedekkel később mellhártyadaganat alakult ki nála, és e betegségében 41 évesen, 2016. június 8-án elhunyt.

A bíróság a Kúria korábbi hatályon kívül helyező végzése alapján megismételt eljárásban meghozott jogerős ítéletével az alperest 40 000 000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte.

A Kúria az alperesnek a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése, és a kereset elutasítása iránt előterjesztett felülvizsgálati kérelmét alaptalannak találta, és a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

Azt már a korábbi határozatában – a megismételt eljárásra is irányadó módon –megállapította, hogy a felperes jogelődjét ért nem vagyoni kár az ingatlantulajdonos alperes szükségtelen zavarásával mint jogellenes magatartással okozati összefüggésben keletkezett [régi Ptk.100. §, 339. § (1) bekezdés]. Ebből következően a megismételt eljárásban azt kellett vizsgálni, hogy az alperes a tulajdonjogából fakadó kötelezettségeit a tulajdonostól az adott helyzetben általában elvárható elővigyázatosság és ellenőrzés mellett teljesítette-e.

A Kúria – maradéktalanul egyetértve az első- és a másodfokú bíróság álláspontjával – úgy ítélte meg, hogy az alperes mint sajátos helyzetben lévő jogalany a károkozás szakértői bizonyítással igazolt időtartamában (1980–1992) elegendő ismerettel rendelkezett ahhoz, hogy megfelelő gondosságot tanúsítva felismerje: az azbeszt felhasználásával végzett cementgyártás nem csak a gyár területén veszélyes és ezáltal a környezetében élőkre is az egészséget károsító rákkeltő hatása van. Azaz a régi Ptk. 339. § (1) bekezdésének alkalmazásában nem tudta kétséget kizáróan bizonyítani, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható és emiatt felróhatóság nem terheli.

Miután az alperesnek a kárfelelősség alóli kimentésre irányuló bizonyítása nem járt eredménnyel, a bíróság jogszabálysértés nélkül kötelezte az alperest a felperes jogelődje halálos kimenetelű egészségkárosodására tekintettel megállapított összegű nem vagyoni kártérítés megfizetésére.