CBAM, ICS2, AES, AEB, ADR: új szabályok a szállítmányozási piacon

Megosztás Tetszik

Az idei évben több európai uniós és hazai szabályozási változás is érinti a szállítmányozási piacot. Szakértők szerint az új előírások nemcsak adminisztratív feladatokat hoznak, hanem a mindennapi működés, a költségtervezés és a partnerek közötti együttműködés szempontjából is új helyzetet teremtenek. A 2026-os szabályozási környezet egyik legfontosabb eleme a január 1-jével éles szakaszába lépett CBAM, vagyis az uniós karbonhatár-kiegyenlítési mechanizmus, közismertebb nevén a „szén-dioxid-vám”.

Európa-szerte egyre több település vezet be alacsony vagy zéró emissziós zónákat, behajtási korlátozásokat, idősávokat és súlyhatárokat, miközben a városi tér és a rakodóhelyek kapacitása is szűkös. A következő időszak nyertesei azok a szereplők lesznek, amelyek a szállítmányozási, raktározási és vámfolyamatokat nem különálló feladatként, hanem szorosan együttműködő értékláncként kezelik – mutat rá Üveges Zoltán, a Raben Trans European Hungary Kft. értékesítési vezetője.

Új vám- és importszabályok

A 2026-os szabályozási környezet egyik legfontosabb eleme a január 1-jével éles szakaszába lépett CBAM, vagyis az uniós karbonhatár-kiegyenlítési mechanizmus, közismertebb nevén a „szén-dioxid-vám”. A rendszer célja, hogy az Európai Unióba érkező egyes termékek esetében a gyártás során keletkező kibocsátás is megjelenjen a megfelelési és költségoldalon. Ez az érintett cégek számára pontosabb adatszolgáltatást, szorosabb adminisztrációt és összehangoltabb vámfolyamatokat jelent.

Szintén kiemelt jelentőségű az ICS2, az Európai Unió új importellenőrzési rendszere, amely a közúti és vasúti fuvarozásban is részletesebb előzetes adatszolgáltatást vár el. Ennek része az ENS, vagyis a belépési gyűjtő árunyilatkozat, amelyet még az áru uniós belépése előtt kell benyújtani. A hiányos vagy pontatlan adatok késedelmet, ellenőrzési kockázatot és fennakadást okozhatnak a határfolyamatokban.

Az exportfolyamatokban közben egyre fontosabb szerepet kap az AES, az automatizált exporteljárási rendszer, amely az elektronikus kiviteli vámkezelés alapját adja. Ez a rendszer az egykori ECS (Export Control System), vagyis kiviteli ellenőrzési rendszer korszerűsített, továbbfejlesztett megoldásaira épül. A digitalizált exportfolyamatok célja, hogy az adatok gyorsabban, egységesebben és kevesebb hibalehetőséggel mozogjanak a szereplők között.

Járműbiztonság és technológiai megfelelés: új elvárások az utakon

Idén tovább szigorodnak a tehergépjárművekre vonatkozó előírások is. Januártól az új gyártású tehergépjárművek kötelező felszerelése az EDR (Event Data Recorder), azaz az eseményadat-rögzítő, közismert nevén a „fekete doboz”, amely bizonyos közlekedési események során a jármű működésével kapcsolatos adatokat rögzíti és a jövőben nemcsak biztonsági, hanem megfelelési és üzemeltetési szempontból is egyre fontosabb szerepet tölt be.

Szintén az újonnan gyártott tehergépjárművekre vonatkozó előírás júliustól az AEB-rendszer, vagyis a fejlett vészfékező rendszer megléte, amely veszélyhelyzetben automatikusan segíthet lassítani vagy megállítani a járművet.

Fontos változást jelent a 2,5–3,5 tonnás, nemzetközi áruszállításban használt kisteherautókra vonatkozó új előírás is, miszerint idén júliustól kötelező a második generációs intelligens tachográf, az úgynevezett G2V2 használata.

Szigorodó veszélyesáru-szabályok és digitális engedélyezés

A veszélyes áruk szállításában is egyre szigorúbb szabályozási környezethez kell igazodni. Júniustól az ADR, vagyis a veszélyes áruk közúti nemzetközi szállításáról szóló európai megállapodás előírásainak szigorítása pontosabb dokumentációt, következetesebb ellenőrzést és világosabb felelősségi rendszert kíván meg a teljes fuvarozási láncban.

Januártól a nemzetközi közúti árufuvarozásban használt, úgynevezett CEMT engedélyek kiállítását, kezelését és ellenőrzését a korábbi papíralapú ügymenetről digitális platformra helyezték át, ezzel gyorsítva és könnyítve az adminisztrációt.

A szabályváltozásokból jól látszik, hogy a logisztika jövője egyszerre szól a megfelelésről, a digitalizációról és az együttműködésről. A szállítmányozó, a raktározó, a vámkezelő, az importőr és az exportőr ma már nem dolgozhat egymástól elszigetelten. 2026-ban azok a láncok lesznek stabilak, amelyekben az információ gyorsan, pontosan és előre tervezhető módon áramlik a szereplők között – hangsúlyozza Üveges Zoltán.