Adócsomag 2027: új számviteli szabályok – beszállítói védelem, fenntarthatóság I. rész

Megosztás Tetszik

Több ponton átszabná a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényt (Szt.) az Országgyűlés elé terjesztett, egyes adózási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/927. számú törvényjavaslat. Változhatnak a jelentések tartalmára és közzétételére vonatkozó előírások, egyszerűsödhet a könyvviteli szolgáltatók nyilvántartásával kapcsolatos ügyintézés, és pontosabb határidőt kaphatnak a külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepei is. Jelentősen szűkülhet a fenntarthatósági jelentéstételre kötelezett vállalkozások köre, miközben új szabályok védenék a nagyvállalatok beszállítóit a túlzott adatszolgáltatási igényektől.

A tervezett módosítások nagy része érinti a fenntarthatósági jelentéstételi szabályokat. A törvényjavaslat az uniós szabályozás változásaihoz igazodva újradefiniálná a kötelezett vállalkozások körét, mérsékelné az értéklánc szereplőire háruló adatszolgáltatási terheket, és több esetben lehetővé tenné egyes információk kihagyását a jelentésekből.

A változások azonban nem kizárólag a fenntarthatósági jelentéseket készítő nagyvállalatok számára lehetnek fontosak. A könyvviteli szolgáltatók hatósági igazolványával, a külföldi vállalkozások fióktelepei beszámolójának közzétételével és a könyvvizsgálók visszahívásának fogalmával kapcsolatos rendelkezések szélesebb szakmai kört is érintenek.

Jelentősen emelkedne a fenntarthatósági jelentéstétel árbevételi és létszámküszöbe

A törvényjavaslat egyik legfontosabb rendelkezése a számviteli törvény 95/E paragrafus (1) bekezdésének módosítása.

Az előterjesztés szerint az a vállalkozó lenne köteles az üzleti jelentése részeként fenntarthatósági jelentést készíteni, amelynél az üzleti évet megelőző két egymást követő üzleti évben, a mérlegfordulónapon az éves nettó árbevétel több mint 180 milliárd forint, és az üzleti évben az átlagosan foglalkoztatottak száma meghaladja az 1000 főt.

A két feltételnek együttesen kellene teljesülnie. Ez azt jelenti, hogy önmagában a 180 milliárd forintnál több árbevétel nem alapozná meg a kötelezettséget, ha a vállalkozónál a foglalkoztatottak létszáma nem haladná meg az 1000 főt. Ugyanígy a létszámküszöb túllépése sem lenne elegendő az árbevételi kritérium teljesülése nélkül.

Fontos az időbeli feltételek megkülönböztetése is: az árbevételt a megelőző két egymást követő üzleti év alapján kellene vizsgálni, míg a foglalkoztatottak létszámára vonatkozó feltétel az érintett üzleti évhez kapcsolódik.

Kapcsolódó cikkünk: „Zöld állításokat” ellenőriz az NKFH

A módosítás következtében a fenntarthatósági jelentéstételre kötelezett vállalkozások köre számottevően szűkülhet. Az új értékhatárok ugyanakkor nem jelentik azt, hogy a kötelezettség alól kikerülő vállalkozásoknak más jogszabály vagy szerződés alapján sem lehetnek fenntarthatósággal kapcsolatos feladataik.

A változás a konszolidált fenntarthatósági jelentéstételt is érintené. Az Szt. 134/I paragrafus (1) bekezdésének tervezett módosítása az összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő anyavállalatok számára ugyancsak a 180 milliárd forintos árbevételi és az 1000 főt meghaladó foglalkoztatotti létszám feltételét határozná meg.

CIKKÜNK FOLYTATÁSÁBAN bemutatjuk

• a szabályozásban megjelenő új fogalom, a védett vállalkozó ismérveit, illetve
  
• azt, hogy mi történik, ha az értékláncról nem áll rendelkezésre minden adat, és
  
• milyen információk hagyhatók ki a fenntarthatósági jelentésből.