hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Brüsszel felszámolná a külföldi cégek támogatással szerzett versenyelőnyét az EU-ban

  • BruxInfo

Az EU a körmére fog nézni azoknak a külföldi cégeknek, amelyek állami szubvenciók révén torzítják a tisztességes versenyt az Unió belső piacán és helyzeti előnyükkel visszaélve vásárolnak fel európai cégeket. Az Európai Bizottság által szerdán bemutatott Fehér Könyv azt üzeni a külföldi befektetőknek, hogy továbbra is szívesen látják őket az EU-ban, ha betartják az európai cégekre is kötelező játékszabályokat.

Az EU a jövőben gondoskodni kíván arról, hogy a külföldi (nem EU-tagállami) pénzzel megtámogatott cégek ne húzhassanak versenyelőny hasznot az EU belső piacán. Az Európai Bizottság szerdán mutatta be azt a Fehér Könyvet, amely különböző opciókat vázol fel arra vonatkozóan, hogy véget vessenek egy olyan gyakorlatnak, ami Brüsszel szerint egyre komolyabb torzulásokat okoz az Unió belső piacának működésében, mert nem biztosít egyenlő versenyfeltételeket a cégeknek.

„Mindenkit szívesen látunk, ha betartják a szabályainkat” – szögezte le Thierry Breton, az EU belső piaci biztosa.

„Az európai gazdaság nyitott és szorosan összefonódott a világ más részeivel. Ha ezt az erős oldalunkat meg akarjuk tartani, akkor meg kell őrizni az éberségünket. Ezért van szükségünk a megfelelő eszközökre annak szavatolására, hogy a külföldi szubvenciók ne torzítsák a belső piacot, ahogy azt a tagállami szubvenciókkal is tesszük” – szögezte le Margrethe Vestager, ügyvezető alelnök és versenypolitikai biztos. 

A Bizottság szerint az EU versenyjogi eszközei, kereskedelmi politikája és közbeszerzési szabályai nem képesek megfelelően kezelni azokat a torzulásokat, amelyeket a külföldi szubvenciók okoznak a belső piacon. 

Az Európai Bizottság által bemutatott Fehér Könyv szerint a külföldi kormányok által az EU piacán jelen lévő cégeiknek nyújtott szubvenciók fokozódó mértékben negatív hatást gyakorolnak az egységes piacon belül a versenyre és az állami támogatások ellenőrzésére vonatkozó uniós szabályok alól is mentesülnek. A Bizottságnak növekvő számú olyan esetről van tudomása, ahol a külföldi cégeknek nyújtott szubvenciók lehetővé tették európai vállalatok felvásárlását vagy torzították a beruházási döntéseket, a piaci műveleteket, illetve torzították a közbeszerzési pályázatokat az államilag nem támogatott cégek rovására. 

Sajtótájékoztatójukon sem Margrethe Vestager, bizottsági ügyvezető alelnök, sem Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos nem volt hajlandó konkrét példák vagy országok megnevezésére, de azt mindketten értésre adták, hogy nem csupán Kínáról van szó (Breton a közel-keleti beruházókat is említette). „Nincsenek információink a múltbeli esetekről, de azt tudjuk, hogy rengeteg pénz érkezik az EU-ba és nagyon sok eszköz került külföldi tulajdonba” – fogalmazott egy kérdésre válaszolva az EU dán nemzetiségű versenypolitikai biztosa, aki közölte, hogy a testület a 14 hétig tartó konzultáció kiértékelését követően valamikor 2021-ben terjesztené elő jogalkotási javaslatait. 

A lostineu.eu német nyelvű európai hírblog emlékeztet rá, hogy csak a tavalyi évben cégfelvásárlások formájában és más módon több mint 10 milliárd eurónyi kínai pénz áramlott Németországba. A tagállamok attól tartanak, hogy a Covid miatt legyengült stratégiailag fontos európai cégek könnyen ellenséges kínai felvásárlások célpontjaivá válhatnak. 

A testület szerint külföldi szubvenciónak minősülnek a nem EU-tagállamok kormányai vagy állami szervei által az ottani cégeknek nyújtott pénzügyi hozzájárulások: vissza nem térítendő támogatások, kölcsönök, garanciák, adókedvezmények, áruk és szolgáltatások nyújtása. 

A külföldi kormányok által nyújtott szubvencióknak különböző típusai lehetnek: az EU-ban folytatott tevékenység expanzióját célzó támogatások, cégfelvásárlásokat elősegítő szubvenciók, közbeszerzéseken a kedvező árajánlat benyújtását lehetővé tevő támogatások. A Bizottság Fehér Könyvében négy különböző területet (modult) ajánlott a jelenséggel szembeni fellépésre. 

Az első modul olyan külföldi szubvenciókra fókuszál, amelyek általános torzulásokat idéznek elő a piacok működésében. 

A második modul azokra a harmadik országok által nyújtott támogatásokra koncentrál, amelyek megkönnyítik európai cégek felvásárlását. Ennek kontrolljára egy, az EU-n belüli cégekre már érvényeben lévő előzetes bejelentési mechanizmust vezetnének be. 

A harmadik modul olyan külföldi szubvenciókra vonatkozik, amelyek torzuláshoz vezetnek a közbeszerzési eljárásoknál. Ennek megelőzésére a pályázatokon elinduló harmadik országbeli vállalatoknak előre jelezniük kellene írásban, hogy részesültek-e bármilyen támogatásban. 

Egy különálló modul azt próbálná kiszűrni azt is, hogy az uniós forrásokhoz/alapokhoz való hozzáférés érdekében bármilyen tőke és egyéb injekcióban részesültek-e külföldi cégek. 

Az első modul egy általános piaci felügyeleti rendszert hozna létre olyan helyzeteknek a kiszűrésére, amelyekben a külföldi szubvenciók torzulásokat idézhetnek elő a belső piacon. A mechanizmus keretében a felügyeleti szerv (a nemzeti hatóság vagy az Európai Bizottság) minden olyan esetet és információt kivizsgálna, ami arra vonatkozik, hogy egy, az Unió belső piacán tevékenykedő cég külföldről támogatást kapott. Ha a mélyreható vizsgálat megerősítené a szubvenció gyanúját, a hatóság intézkedéseket rendelhetne el a torzulás hatásának az orvoslása érdekében. A kompenzáció jellege lehet pénzügyi, strukturális vagy a cég magatartására vonatkozó. Ugyanakkor a szubvenció következmények nélkül is járhat, ha annak igazolhatóan olyan pozitív hatásai vannak, amelyek meghaladják a piaci torzulás okozta hátrányt (EU-érdek teszt).  

Az első modult kiegészítheti egy második, ami azokat a torzulásokat lenne hivatott orvosolni, amelyeket európai cégek megszerzéséhez nyújtott külföldi szubvenciók idéznek elő. Ez az eszköz annak biztosítását szolgálja, hogy a külföldi állami támogatások ne hozzák tisztességtelen versenyelőnybe azok kedvezményezettjeit, amikor tulajdonrészt szereznek európai cégekben. Ezért az ilyen jellegű támogatásokban részesülő külföldi cégeknek egy bizonyos összeghatár felett hivatalosan be kellene jelenteniük az illetékes felügyeleti hatóságnak azt, ha bevásárolták magukat egy EU-cégbe. A Fehér Könyv azt javasolja, hogy az Európai Bizottság felügyelete alá helyezzék a második modult.

A tranzakciókat mindaddig nem véglegesíthetnék, amíg a Bizottság nem végzett a vizsgálatával. Amennyiben a vizsgálat arra a következtetésre jutna, hogy az európai piacon bevásárló cégnek juttatott szubvenciók nélkül nem valósulhatott volna meg a tranzakció és torzító hatása van a belső piacon, a szóban forgó cégnek a torzító hatást hatékonyan orvosló kötelezettségvállalást kell tennie, vagy utolsó mentsvárként megtilthatná a felvásárlást. Az EU-érdek tesztet ebben az esetben is alkalmaznák.

A Fehér Könyv aláhúzza, hogy a külföldi szubvenciók az európai közbeszerzési eljárásokra is káros hatást gyakorolhatnak. A támogatásoknak köszönhetően a külföldi pályázók ajánlattétel során tisztességtelen előnyökhöz juthatnak, például úgy, hogy a piaci ár vagy akár a bekerülési költségek alatti ajánlatot tesznek. A harmadik modulban a Fehér Könyv egy olyan mechanizmust javasol, amelyben a közbeszerzési pályázatokon indulóknak az illetékes hatóságnak előre be kellene jelenteniük a nem EU-tagállamoktól kapott pénzügyi hozzájárulásokat. A szerződő és a felügyelő hatóságoknak kellene aztán felmérni és megállapítani, hogy külföldi szubvencióról van-e szó és emiatt sérült-e a közbeszerzési eljárás tisztességének követelménye. Ha ez bebizonyosodik, a pályázót kizárnák a közbeszerzési eljárásból. 

A Fehér Könyv az uniós pénzügyi támogatásokkal összefüggésben is foglalkozik a külföldi szubvenciókkal abból az elvből kiindulva, hogy valamennyi gazdasági szereplő azonos feltételekkel kell, hogy versenyezzen. A dokumentum több opciót is kínál a tisztességtelen előnyök megelőzésére. Ha például a finanszírozáshoz köztendereken vagy vissza nem térítendő támogatások révén lehet hozzájutni, az EU közbeszerzési eljárásokhoz hasonló eljárást alkalmaznának. 

A Fehér Könyvről meghirdetett konzultáció határideje szeptember 23., addig tehetnek észrevételeket az érdekelt felek. A Bizottság a tapasztalatok összegzését követően 2021 folyamán készül konkrét jogalkotási javaslatot előterjeszteni a témában.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Elhatárolás felmondás alatt álló bérére

Pölöskei Pálné

adószakértő

Tagi jogviszonyos ügyvezető jutalma

Széles Imre

tb-szakértő

Nyugdíjas – kivét

Széles Imre

tb-szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 december
H K Sze Cs P Sz V
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close