hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Brexit: a karácsonyi megállapodás a józan ész győzelme

  • adozona.hu

Új iskolát teremtett az EU és Nagy-Britannia a karácsony napján megkötött átfogó megállapodással, hiszen először fordul elő, hogy akadálymentesítés helyett akadályok visszaépítéséről szóljon egy alkufolyamat. A megegyezéshez mindkét fél részéről engedményeken át vezetett az út úgy, hogy a brit szuverenitás is helyreáll és az EU szabályozási autonómiája sem sérül érdemben, olvasható a BruxInfo oldalán.

A „jókarácsonyi megállapodás” a Brexit utáni időszakra rögzíti az EU és Nagy-Britannia közötti kapcsolatok alapelveit, elsősorban a két fél közötti kereskedelem feltételeire fókuszálva, kihagyva ugyanakkor egyelőre a rendezésből olyan fontos területet, mint például a kül-, biztonság- és védelmi politikai együttműködést.

Az utolsó percben – karácsony délutánján – bejelentett 500 oldalas, hét fejezetből álló megállapodás révén sikerült a legrosszabbat, a káosz veszélyét magában hordozó rendezetlen brit kilépést elkerülni, és valamelyest mérsékelni azokat a károkat, amelyeket mindkét oldalon eredményezni fog az Egyesült Királyság távozása.

A megállapodással Nagy-Britannia 2021. január 1-jétől immár nem csak de jure (jogilag a szigetország 2020. január 31. óta már nem tagja az Uniónak), hanem de facto is kilép az Európai Unióból, és olyan harmadik országnak számít majd, amelyik se nem tagja a belső piacnak (az EGT tagjai például azok), de a vámuniónak sem (Norvégia tagja a belső piacnak, de nem része a vámuniónak).

A London által korábban gyakran hivatkozott EU–Kanada szabadkereskedelmi egyezménynél azonban több az EU–brit alku, amennyiben a kétoldalú árukereskedelemben nem lesznek sem vámok (tarifák), sem mennyiségi korlátozások (kvóták). Ez a legambiciózusabb szabadkereskedelmi megállapodás, amit az Európai Unió egy harmadik országgal aláír. „Ez a megállapodás történelmet ír” – mutatott rá Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

A megállapodás nemcsak az áruk és szolgáltatások kereskedelmére terjed ki, hanem egyéb területek széles körére is, például a beruházásokra, a versenyre, az állami támogatásokra, az adózási átláthatóságra, a légi és közúti közlekedésre, az energiaügyre és a fenntarthatóságra, a halászatra, az adatvédelemre és a szociális biztonsági rendszerek koordinációjára.

2021. január 1-jén az Egyesült Királyság kilép az EU egységes piacából és vámuniójából és valamennyi uniós szakpolitikából, valamint az Unió által kötött nemzetközi megállapodásból. Véget ér a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása az Egyesült Királyság és az EU között.

Az EU és az Egyesült Királyság két külön piacot; két különálló szabályozási- és jogterület fog alkotni. Ez akadályokat gördít majd az áruk és szolgáltatások kereskedelme, valamint a határon átnyúló mobilitás és cserék útjába. Ezek az akadályok ma még egyik irányban sem léteznek. Az árukat a határokon való átlépéskor vámellenőrzésnek vetik majd alá és vámnyilatkozatokat is ki kell tölteni. A személyek esetében is megszűnik a szabad mozgás.

A 9 hónap alatt – végül is rekord gyorsasággal – kitárgyalt kompromisszum rendezi a tisztességes versenyfeltételek Brexit utáni biztosításának a problematikáját, az irányítás és a vitarendezés ügyét és az egész tárgyalássorozat legkeményebb diójának bizonyuló halászati jogok kérdését is. Ez a három téma volt az, amelyről az elejétől fogva a végéig kínkeserves alkudozás folyt a felek között.

A megállapodás része, hogy Nagy-Britannia az elszakadás után is részt vehet majd uniós programokban, mint a Horizon Europe, a nukleáris biztonság, vagy az űrpolitikában (Kopernikusz-program). Az EU őszinte sajnálatára ugyanakkor brit diákok és egyetemek nem kapcsolódnak majd be az Erasmus+ csereprogramba és „az állampolgárok mobilitása sem éri majd el azt a szintet, amelyek összhangban állnának a köztünk kialakult történelmi kapcsolatokkal” (Michel Barnier, uniós főtárgyaló szavai).

A brit kormány által kiadott nyilatkozat úgy fogalmaz, hogy a megállapodás teljesíti a 2016-os referendum és a 2019-es parlamenti választások célkitűzéseit, és „számottevő előnyökkel jár majd mind az Egyesült Királyság, mind az EU számára”. London szerint a partnerségi szerződés teljes mértékben tiszteletben tartja a brit szuverenitást és az Európai Unió szabályozói autonómiáját.

Kezdettől fogva ennek a két merőben ellentétes érdeknek a kibékítése jelentette a legnagyobb problémát a tárgyalásokon. Brit részről ugyanis a szuverenitás csorbításának tekintették az EU-nak azt az igényét, hogy London kötelezze magát az európai környezetvédelmi, fogyasztóvédelmi, szociális és állami támogatási normák átvételére annak érdekében, hogy a tisztességes verseny feltételei ne sérüljenek. Hasonló alapon a brit kormány azt is elutasította, hogy az Európai Bíróság bármiféle szerepet játszhasson a kereskedelmi és egyéb jogi viták elbírálásában, ahogy azt az EU kezdetben kikötötte.

Az EU27-ek nevében tárgyaló Európai Bizottság ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy nem biztosíthat vám- és kvótamentes hozzáférést a piacához egy harmadik országnak, amely nem tartja tiszteletben a normáit.

Az EU végül elfogadta, hogy az Egyesült Királyság, mint szuverén ország kezét nem kötheti meg a szabályozói önállóságban. London viszont részben vállalta, hogy az éghajlatváltozás elleni fellépés, a környezetvédelem, vagy a szociális jogok terén magas szintű sztenderdekhez fogja tartani magát. Hogy ez a gyakorlatban is megtörténjen, arról egy kiegyensúlyozó mechanizmus hivatott gondoskodni.

♦ Mindenekelőtt létrehoznak egy Közös Partnerségi Tanácsot, amely biztosítani fogja a megállapodás megfelelő alkalmazását és értelmezését, és amelynek keretében minden felmerülő kérdést megvitatnak majd.

♦ A vállalkozások, a fogyasztók és a magánszemélyek jogainak tiszteletben tartását kötelező érvényű jogérvényesítési és vitarendezési mechanizmusok fogják biztosítani. Ez azt jelenti, hogy az EU-ban és az Egyesült Királyságban a vállalkozások egyenlő feltételek mellett versenyeznek, és egyik fél sem használja ki szabályozási autonómiáját tisztességtelen támogatások nyújtására vagy a verseny torzítására.

♦ A megállapodás megsértése esetén mindkét fél ágazatokon átnyúló megtorló intézkedéseket alkalmazhat. Ezek az ágazatokon átnyúló megtorló intézkedések a gazdasági partnerség valamennyi területén érvényesülnek.

Az állami támogatásokra vonatkozóan az EU-ban bejegyzett cégek brit bíróságokon nyújthatnak majd be jogorvoslati kérelmet helyi cégeknek nyújtott és a kereskedelmi alkuval ellentétesnek vélt állami szubvenciókkal szemben. London beleegyezett egy, az állami támogatások ellenőrzéséért felelős független hatóság felállításába, de azt az EU-nak már nem sikerült elérnie, hogy az új hatóság még az állami támogatások nyújtása előtt beavatkozhasson (ex ante rendszer).

Összességében az FT által megkérdezett független szakértők szerint a brit szuverenitás ugyan nem csorbul, de az egyenlő versenyfeltételek biztosításának kérdésében az EU-nak sikerült egy eléggé erős feltételrendszert kitárgyalnia, amely megvédheti a dömpinggel szemben. A megállapodás betartatása végérvényben a nemzetközi, és nem az uniós jogon fog nyugodni.

A halászati jogok kérdése volt az, amelyen majdnem elhasalt a megállapodás és amelyről az utolsó percig folyt az egyezkedés.

Itt az EU-nak sikerült elérnie, hogy a brit kilépés után még 5 és fél évig az uniós halászati flotta stabilan hozzáférhessen a brit fenségvizekhez, hogy ezt követően éves szinten tárgyalják ki és rögzítsék a kifogható halászati kvótákat (ez utóbbit az EU el szerette volna kerülni. Végül csak késleltetni fogják).

Az átmeneti időszakban az éves szinten 650 millió euró értékűre becsült EU halászati kvótát a negyedével csökkentik (azaz az eredeti kvóta 75 százaléka még 5 és fél évig fennmarad), és ennyivel több jut majd a brit halászoknak. Ha London korlátozná vagy visszavonná a hozzáférést a vizeihez, az EU megtorló intézkedéseket hozhatna, ideértve vámok kirovását a brit halimportra, de akár úgy is, hogy kizárja Nagy-Britanniát az energiapiacáról.

A felek egy külön halászati kérdésekkel foglalkozó bizottság létrehozásáról is megállapodtak, miként arról is, hogy a szerződés kilenchónapos határidővel kölcsönösen felmondható.

A közlekedés tekintetében a megállapodás folyamatos és fenntartható légi, közúti, vasúti és tengeri összeköttetést biztosít, bár – mint a Bizottság megjegyzi – a piacra jutás elmarad az egységes piac által kínált lehetőségektől. A légiközlekedési jogok mindkét irányban fennmaradnak, de brit többségi tulajdonban (50 százalék fölött) lévő légitársaságok nem üzemeltethetnek majd járatokat két uniós célpont között. Ennek elébe menve a brit Easyjet például leányvállalatot hozott létre az EU-ban, így továbbra is repülhet a kontinensen.

A szolgáltatások és különösen a pénzügyi szolgáltatások terén a megállapodás messze elmarad attól, amit Londonban reméltek. Az alku nem is terjed ki a pénzügyi szolgáltatások uniós piachoz való hozzáférésére, amely egy külön folyamat tárgya lesz, amelynek során az EU vagy egyoldalú megfelelőségi igazolást ad majd a brit cégeknek, vagy azoknak egyesével kell majd ezért a tagállamokhoz folyamodniuk.

A kilépési megállapodást is végrehajtják

Továbbra is érvényben marad a kilépésről rendelkező megállapodás, amely védi többek között az uniós polgárok és az Egyesült Királyság állampolgárainak jogait, az EU pénzügyi érdekeit, és az Ír-sziget békéjét és stabilitását.

Az EU és az Egyesült Királyság között a vegyes bizottságban és a különböző szakbizottságokban folytatott megbeszéléseknek köszönhetően január 1-jén alkalmazásra kerül a kilépésről rendelkező megállapodás – és az Írországról és Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv.

A soron következő lépések

♦ A Bizottság még idén javaslatot tesz a megállapodás aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról, valamint megkötéséről szóló tanácsi határozatokra.

♦ A Tanács ezt követően – a 27 tagállam egyhangú szavazatával – határozatot fogad el a megállapodás aláírására történő felhatalmazásról, és a megállapodás 2021. január 1-jétől történő ideiglenes alkalmazásáról.

♦ E folyamat lezárását követően hivatalosan aláírható az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás.

♦ Ezután felkérik az Európai Parlamentet, hogy adja egyetértését a megállapodáshoz (ez februárban várható).

♦ Az EU részéről utolsó lépésként a Tanácsnak el kell fogadnia a megállapodás megkötéséről szóló határozatot.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Kisüzemi bortermelés

Laczi Ferenc

igazságügyi jövedéki szakértő

Kölcsön kamat

Nagy Norbert

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink