Benyújtotta a kormány az adócsomagot

Megosztás Tetszik

A kormány pénteken benyújtotta az Országgyűlésnek a többségében 2014. január 1-jétől hatályos adóváltozásokról szóló törvényjavaslatot.

A 300-nál több paragrafusból álló csomagban a személyi jövedelemadó változtatásának leghangsúlyosabb része a családi járulékkedvezménnyel összefüggésben szükséges kiegészítések és pontosítások átvezetése. Ezen belül kiegészülnek a kedvezményre való jogosultság igazolására, illetve a bevallás tartalmára vonatkozó szabályok.

A javaslat egyebekben a biztosítások adózázásának 2013. január 1-jétől módosult szabályait – a szabályozás lényegét változatlanul hagyva – pontosítja, figyelembe véve az év során a gyakorlatban felmerült értelmezési problémákat.

A javaslat kezdeményezi a munkavállalói résztulajdonosi programok adóhatósági nyilvántartásba vételének eltörlését, a hatályos szabályok ezzel összefüggő pontosítását.

A társasági adóban kedvező változás, hogy a kis- és középvállalkozások által 2014-től megkötött hitelszerződések alapján a tárgyi eszköz beruházások céljából felhasznált kölcsön kamatának 60 százalékáig – a de minimis és egyéb támogatási szabályokra is figyelemmel – adókedvezmény vehető igénybe. Az adózónak – a javaslat szerinti korlátokat figyelembe véve – döntése szerint lehetősége van a kapcsolt vállalkozása kutatás-fejlesztési tevékenységére tekintettel adózás előtti eredményt csökkentő tétel alkalmazására.

Az egyszerűsített vállalkozói adó módosításai javarészt jogértelmezést és jogalkalmazást segítő változtatások vannak.  

Az ekho választásának lehetősége kiterjedne a nem első osztályú sportszervezeteknél, sportszövetségeknél foglalkoztatott sportszakemberekre is.

A banki különadót 2014-ben is fizetni kellene, emellett új kötelezettség lenne az úgynevezett hitelintézeti hozzájárulási kötelezettség.

A javaslat pontosítja a főállású kisadózó fogalmát, egyértelművé válik, hogy nem minősülhet főállású kisadózónak az, aki egyidejűleg fennálló több munkaviszony keretében éri el a heti 36 órás foglalkoztatást, illetve az sem, aki más társas vállalkozásban főállású egyéni vagy társas vállalkozóként biztosított.  

Az áfatörvény módosítása részben a jogalkalmazást könnyítő, adminisztrációt egyszerűsítő módosításokat és pontosításokat tartalmaz az adóalap csökkentéséhez és a fizetendő, illetve a levonható adó utólagos korrekciójának elszámolásához, a nyugtaadási kötelezettséghez fűződően, valamint megteremti a vagyoni értékű jogok tárgyi eszközökkel azonos kezelésének lehetőségét. Emellett jogharmonizációs célú módosítás szerepelnek benne, többek között él a vonatkozó uniós irányelv biztosította lehetőséggel és kiterjeszti az egyes mezőgazdasági termékek fordított adózására vonatkozó szabályok időbeli hatályát.

A házastársak közti ingyenes és visszterhes ügylet, továbbá a házastársi vagyonközösség megszüntetése esetén bekövetkező vagyongyarapodás is mentesülne az illeték alól.

Az adózás rendjéről szóló törvényben módosulnának a feltételes adó-megállapítás szabályai. Lehetővé válna az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség megszűnése esetén a kötelezettség hivatalbóli törlése, a külföldi adóhatóság által – az ország hivatalos nyelvén – kiállított illetőségigazolás. A külföldi adózó mentesül a belföldi adózói bejelentkezés követelménye alól, ha a belföldön végzett tevékenysége kizárólag arra korlátozódik, hogy az adóraktározási eljárás hatálya alatt álló terméket értékesít úgy, hogy a terméket a vámhatóság az Közösségen kívülre kilépteti.

A családi járulékkedvezmény bevezetésével a szülők az igénybe nem vett családi kedvezmény szja tartalmának megfelelő összeget levonhatnák a 7 százalékos egészségbiztosítási járulékból és a 10 százalékos nyugdíjjárulékból. Garanciális szabályként rögzítésre kerül, hogy a kedvezmény érvényesítése nem érinti a járulékkedvezményt érvényesítő személy tb-ellátásra való jogosultságát, és nem befolyásolja a tb-ellátások összegét.

A kettős járulékfizetés elkerülését célozza az a javaslat, mely szerint a már letárgyalt, illetve aláírt, de még hatályba nem lépett kétoldalú szociális biztonsági egyezmények hatálybalépéséig meghosszabbodik a Magyarországra kiküldött külföldi munkavállalókra vonatkozóan rögzített azon időtartam, amely biztosítja, hogy a kiküldött dolgozók tb-mentesen foglalkoztathatók Magyarországon. A harmadik állambeli kiküldöttekre vonatkozó szabály továbbá kiegészül egy olyan előírással, amely mentességet biztosít az egyéni járulékfizetés alól 2 évnél hosszabb kiküldetés esetén, de csak akkor, ha a kiküldetés 2 éven túli meghosszabbítására előre nem kalkulálható okból kerül sor. További feltétel, hogy e körülmény 1 év után következik be, és erről a munkavállaló bejelentés tesz az adóhatóságnak. A módosítás háttere, hogy amennyiben a kiküldetés 2 évnél rövidebb időtartama meghosszabbításra kerül 2 évnél hosszabb időre, és emiatt visszamenőlegesen járulékfizetési kötelezettsége keletkezne a kiküldött munkavállalónak, akkor a járulékfizetésért járó egészségügyi ellátások igénybevétele visszamenőlegesen „de facto” lehetetlen. A módosítás az ebből adódó anomáliát oldja fel azáltal, hogy ilyen speciális esetben a kiküldöttet mentesíti az egyéni járulékok alól.

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és társas vállalkozó mentesülne az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség alól, ha a munkaviszonyában vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában együttesen a munkaideje legalább heti 36 óra. Ezáltal a nem nyugdíjas vállalkozókhoz hasonlóan, a nyugdíjas vállalkozóknak sem lesz tényleges jövedelem hiányában járulékfizetési kötelezettségük, ha főállású munkaviszonnyal rendelkeznek.

Nem terjedne ki a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség azon hallgatóra, aki a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett kötelező szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során a felsőoktatási intézményben, az általa alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen hallgatói munkaszerződés alapján végez munkát. E javaslat hozzájárul a hallgatói munkaszerződések szélesebb körű alkalmazásához, azáltal, hogy a hallgatóknak kifizetett díjazást mentesíti a járulékfizetés alól.

A javaslat szerint a nem biztosítottak egészségügyi szolgáltatási járuléka mostani havi 6660 forintról 6810 forintra emelkedne.

A szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások akkor is érvényesíthetnének szocho-kedvezményt, ha a munkavállaló a munkáltató székhelye szerinti szabad vállalkozási zónától 20 kilométerre levő szabadvállalkozási zónában vagy ugyanabban a kistérségben lakik, mint amelyben a munkáltatója működik.