hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Áttérhetnek az euróra a litvánok is

  • BruxInfo

Az EU-ügyi miniszterek szerdai tanácsülése hivatalossá tette azt a döntést, miszerint Vilnius 2015. január 1-jén az euróra cserélheti eddig nemzeti fizetőeszközét, a litast. A litván csatlakozással az eurózóna tagja lesz mindhárom balti állam, az euróközösség tagjainak száma pedig 19-re nő.

"Litvánia csatlakozása az euróövezethez a fényes bizonyíték arra, hogy az EU gazdasági és monetáris uniója változatlan vonzerővel bír – szögezte le az EU-ügyi miniszterek szerdai ülésén Jyrki Katainen, az EU gazdasági és pénzügyi biztosa. Hasonló szavakkal üdvözölték a litván eurótagság véglegessé válását európai parlamenti képviselők és frakciók is. Guy Verhofstadt, a liberális frakció vezetője például kiemelte, hogy a litván csatlakozás látványosan rácáfol azokra a vélekedésekre, hogy az euró haldoklik és nincs jövője.

Vilniusnak egyébként ez már a második nekifutása volt az euró bevezetésének: először 2006-ban nyújtottak be csatlakozási kérelmet, de az Európai Bizottság 2006 májusában, majd néhány héttel később a tagállamok pénzügyminiszteri tanácsa is úgy döntött, hogy az ország még nem felel meg valamennyi kritériumnak. Az elutasító döntés – amellyel párhuzamosan viszont zöld jelzést adtak az akkori szlovén jelentkezésnek – elég nagy felhördülést váltott ki, mivel a litván mutatók az infláció kivételével igazából jól álltak, és az utóbbi is csak 0,1 százalékkal haladta meg a még tolerált küszöbszintet.

Joaquín Almunia, akkori pénzügyi biztos azzal védte a testület – mellesleg nem egyhangú – döntését, hogy részint az EU nem teremthet precedenst a szigorú kritériumoktól való eltérésben, legyen bár szó csak marginális különbségről, részint pedig hangsúlyozta, hogy bizottsági megítélés szerint nem meggyőzőek a litván adatok a pillanatnyi kedvező mutatók hosszabb távú fenntarthatóságáról.

A spanyol biztos érvelését sokan akkor úgy tekintették, mint egy „ötödik bújtatott kritérium” bevezetését a tagságra való felkészültség elbírálásában. De az élet Almuniát igazolta. A balti ország 2007-2008-tól látványos gazdasági lejtmenetet élt meg (2008-ban 11,1 százalékos volt az infláció), majd a 2009-es általános pénzügyi-gazdasági válság idején Lettországgal együtt az egyik legszorultabb helyzetbe került tagállam lett: egy év alatt 15 százalékkal zsugorodott a gazdaság.

A mostani versenypolitikai biztos későbbi követője a gazdasági és pénzügyi tárca őreként, a finn miniszterelnöki székből e hónap elején a Bizottságba átült Jyrki Katainen mindehhez képest is sorolta a válság óta talpra állt litván gazdaság mutatóit. Kiemelte, hogy a litván GDP 2011 óta minden évben 3 százalékot meghaladó mértékben növekedett, és a bizottsági gazdasági előrejelzés a jövőben is hasonló ütemű – az EU-n belül az egyik legerőteljesebb – növekedést vélelmezett. Az államadósság relatíve alacsony (tavaly 39,6 százalék volt), a gazdaság rugalmas, (az exportkapacitás idén várhatóan 6,6 százalékkal növekszik majd).

Az Európai Bizottság idei konvergencia-jelentése mindezek – meg persze konkrétan az öt maastrichti kritérium kényelmes teljesítése – alapján ítélte úgy, hogy a litván gazdaság megfelel a feltételeknek, és a jelenlegi adottságok hosszabb távú fenntarthatósága is szavatolt (erre az évre a becsült költségvetési hiány 2,1 százalék).

A továbbiakban Katainen immár az euró januári bevezetésének előkészítésére hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy elejét kell venni annak, hogy az átállást a kereskedelemben indokolatlan árnövekedés kísérje. A biztos ennek kapcsán emlékeztetett, hogy pillanatnyilag a litván közvéleményben ettől félnek a legtöbben.

Az Európai Bizottság egyébként éppen az EU-Tanács ülésének napjára időzítette 14. jelentését arról, miként áll Litvánia gyakorlati felkészülése a január elsejei átállásra. A brüsszeli jelentés összességében pozitív, de megemlít néhány lehetőséget is még az előkészületek javítására, itt is jelentős figyelmet fordítva a majdani tisztességtelen árdrágítási trükkök kivédésére.

Az euró 1999-től napjainkig

1999. Az ECU-t felváltja az euró, amit 11 tagország (Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália és Spanyolország) számlapénzként bevezet.

2000. Döntés születik arról, hogy Görögország is bevezetheti az eurót.

2000. Dániában a népszavazás 53,1 százalékkal elutasítja az euróhoz történő csatlakozást.

2001. Számlapénzként Görögország is bevezeti az eurót.

2002. Tizenkét tagállamban készpénz formájában is forgalomba kerül az euró. Február végéig a nemzeti valutákat kivonják a forgalomból.

2003. Svédországban a népszavazás 55,9 százalékkal elutasítja az euróhoz történő csatlakozást (az északi országnak azonban nincs kimaradási lehetősége).

2006. Elfogadják Szlovénia csatlakozási kérelmét, elutasítják viszont Litvániáét.

2007. Szlovénia is bevezeti az eurót. Az év során döntenek egyúttal arról, hogy Ciprus és Málta is csatlakozhat az eurózónához.

2008. Málta és Ciprus bevezeti az eurót.

2009. Szlovákia bevezeti az eurót.

2011. Észtország is áttér az euróra.

2014. Lettország a következő a sorban.

2014 júliusa. Döntés arról, hogy 2015. január 1-jétől Litvánia is bevezetheti az eurót.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Önkéntes pénztárakra rendkívüli kedvezmények

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Civil szervezet megszüntetése

Dr. Szeiler Nikolett

ügyvéd, adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 április
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close