Áremelkedés 2022: akár a 10 százalékot is megközelítheti az átlag az MNB szerint

Megosztás Tetszik

A jegybank 7,5-9,8 százalékra emelte idei inflációs prognózisát, továbbá 2,5-4,5 százalékra csökkentette GDP-várakozását a legfrissebb inflációs jelentésében. Az előző, decemberi Inflációs jelentésben 4,7-5,1 százalékos idei infláció és 4-5 százalékos GDP-várakozás szerepelt.

Az MNB továbbra is azzal számol, hogy a fogyasztói árak emelkedése 2022-től csökkenésnek indul, az infláció 2023-ban 3,3-5 százalék, 2024-ben 2,5-3,5 százalék lehet a legújabb előrejelzés szerint.

A jegybank decemberben még arra számított, hogy az infláció 2023-ban és 2024-ben 2,5-3,5 százalék között lesz.

A gazdasági növekedés a jegybank legújabb számítása szerint 2023-ban 4-5 százalék, 2024-ben 3-4 százalék lehet.

A GDP-növekedésre vonatkozó prognózis az előző jelentésben jövőre 3,5-4,5 százalék, 2024-ben akárcsak most, 3-4 százalék volt.

Az orosz-ukrán háború és a következményeként bevezetett szankciós politikák, valamint a koronavírus-járvány újabb hulláma a szokásosnál is jelentősen nagyobb bizonytalanságot okoznak a makrogazdasági kilátásokban – írták a közleményben, indokolva, hogy továbbra is sávos előrejelzést készítettek. Az előrejelzés a 2022. március 17-éig rendelkezésre álló információk alapján készült.

A monetáris tanács mai kamatdöntő ülésén 100 bázisponttal, 4,40 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén, és ugyanekkora mértékben növelte a kamatfolyosó két szélét is.

Folytatódó szigorításra és a kamatemelési ciklus korábbinál nagyobb lépéssel történő folytatására van szükség – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a kamatdöntést követő online háttérbeszélgetésen kedden.

Rámutatott: rövid távon a háború, középtávon az infláció jelenti a nagyobb kockázatot, így az árstabilitást kell előtérbe helyezni. Az árstabilitás eléréséhez "következetes, szigorító antiinflációs monetáris politikára van a továbbiakban is szükség" – fogalmazott. A makrogazdasági kilátásokat az orosz-ukrán háború és a nyomában zajló szankciós politikák határozzák meg, ez a szokásosnál nagyságrendileg nagyobb inflációs kockázatokat okoz, amire a jegybank az alapkamat-emelési ciklus nagyobb lépéssel történő emelésével ad választ.

A márciusi inflációs adat a februárinál magasabb, 8,5-9,0 százalék közötti lesz az MNB várakozása szerint. Az inflációs ráta csökkenésének megindulása tovább tolódik, a mutató 2023 második felében kerülhet a toleranciasávba, és 2024 első felében érheti el a 3 százalékos jegybanki célértéket. A legújabb jegybanki inflációs prognózis részleteit csütörtökön mutatják be – jelezte Virág Barnabás.

A korábbinál szélesebb tartományok jelzik azt, hogy a kilátásokat érintő kockázatok is nagyobbak - mondta. A globálisan meghatározó jegybankok monetáris politikája a romló növekedési és inflációs kilátások mellett is szigorodott – jegyezte meg.