A tokaji borok is benne vannak az EU és Kína közötti földrajzi árujelző oltalmi megállapodásban

Megosztás Tetszik

Első körben 100-100 kurrens európai és kínai termék földrajzi árujelzőjének védelméről kötött megállapodást szerdán az EU és Kína. A százas, de négy év múlva újabb 175 termékkel bővülő listán egy Hungarikum is szerepel, a Tokaji bor.

Kína többek között a Tokaji borok hamisítása és nevének kisajátítása ellen is fel fog lépni a hatalmas kínai piacon annak a megállapodásnak az értelmében, amelyről szerdán állapodott meg az EU és Peking. 

A felek a szerdán lezárult tárgyalásokon megállapodtak  száz európai és száz kínai földrajzi árujelző oltalom alá helyezéséről. Brüsszel szerint a mérföldet jelentő megállapodás várhatóan kölcsönös kereskedelmi előnyöket biztosít és a jó minőségű termékek iránti kereslet növekedését eredményezi majd mindkét oldalon. 

A földrajzi eredetmegjelölések védelméről szóló egyezség várhatóan még 2020 vége előtt hatályba lép, miután az Európai Parlament és a Tanács is jóváhagyja a szöveget. A hatálybalépés után négy évvel a felek újabb 175-175 uniós és kínai földrajzi árujelzőre kiterjesztik majd az oltalmat. 

A százas listán egyetlen magyar termék szerepel: a Tokaji bor (ez az egyetlen szlovák termék is). A védelem többek között francia, spanyol és olasz borokra, a Portóira, a Müncheni Sörre, a görög Feta sajtra, a lengyel és a finn vodkára, az ír és a skót whiskyre és a Cheddar sajtra is kiterjed majd. 

A kínai termékek közül egyebek mellett a Pixian Dou-Ban (Pihszieni babpép), az Anji Bai Cha (Ancsi fehér tea), a Panjin Da Mi (Panjin rizs) és az Anqiu Di Jiang (Ancsiui gyömbér) szerepel az oltalom alá kerülő árujelzők listáján.

Mint a Bizottság rámutat, az uniós agrár-élelmiszeripari export tekintetében Kína a második legjelentősebb célország – 2018 szeptembere és 2019 augusztusa között az uniós kivitel értéke elérte a 12,8 milliárd eurót. Kína a földrajzi árujelzők oltalma alatt álló termékek uniós exportja tekintetében is a második legfontosabb célállomás. A földrajzi oltalmat élvező termékek a kereskedelem 9 százalékát teszik ki. 

Az uniós minőségrendszerek célja meghatározott termékek elnevezésének oltalma, a földrajzi eredetükhöz vagy hagyományos előállítási módjukhoz kapcsolódó sajátosságaik népszerűsítése céljából. Több mint 3 300 – oltalom alatt álló földrajzi jelzésként (OFJ), vagy oltalom alatt álló eredetmegjelölésként (OEM) – bejegyzett uniós elnevezés létezik. Emellett további mintegy 1 250 nem uniós elnevezés élvez oltalmat az EU-n belül, elsősorban a Kínával kötötthöz hasonló kétoldalú megállapodásoknak köszönhetően. Az uniós földrajzi árujelzők piaci volumenben mintegy 74,8 milliárd eurót képviselnek, és együttesen az uniós élelmiszer- és italexport 15,4 százalékát teszik ki.