hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

A magyar energiaszabályozást kóstolgatja Brüsszel

  • lapszemle

A magyar energiapiaci szabályozás több olyan pontjára is hivatalosan rákérdezett Budapestnél az Európai Bizottság, ahol a hatályos uniós jogszabályok megsértését szimatolja – értesült a BruxInfo. A vizsgálódásnak közvetlenül nincs köze a rezsicsökkentéshez.

A magyar energiapiaci szabályozás több olyan elemébe is belekötött az Európai Bizottság, amelyek gyanúja szerint a vonatkozó uniós előírásokkal összeegyeztethetetlenek. A BruxInfo értesülése szerint Brüsszel még augusztusban levelet küldött a magyar hatóságoknak, hogy a dolog végére járjon. A levél kiküldése az úgynevezett előzetes (pilot) "eljárásba" illeszkedik, ami éppen annak viszonylag gyors tisztázására hivatott, hogy az ügyben kötelezettségszegési eljárást indokolt-e indítani vagy sem. A pilot eljárás kérdezz-felelek formát ölti. 

A Bizottság figyelmét felkeltő témák esetében egytől-egyig olyan hálózatszabályozási kérdésekről van szó, amelyek kapcsán a 2011 márciusában hatályba lépett harmadik energiapiaci liberalizációs csomag rendelkezései mérvadóak.  A Bizottságnak elsősorban a hálózati tarifarendszerrel van problémája, amely meglátása szerint az uniós szabályokkal ellentétben egyes fogyasztói csoportokat előnyben részesít másokkal szemben.

Brüsszel konkrétan azt kifogásolja, hogy a háztartások és a közületek számára a nagy nyomású gázhálózat használatáért felszámított díjak alacsonyabbak, mint más fogyasztói kör számára. Ez a gyakorlatban azt eredményezi, hogy ugyanazért a szolgáltatásért két külön díjat számítanak fel, ami a diszkriminációmentesség elvével ütközhet. Ez ugyanis azt jelenti, hogy részben az egyik fogyasztói csoporttal fizettetik meg egy másik fogyasztói csoport költségeit. 

Jól értesült források szerint, amennyiben a Bizottság gyanúja a magyar hatóságokkal folytatandó üzenetváltások során helyénvalónak bizonyul, annak némi közvetett hatása lehet a rezsicsökkentésre is. A háztartási árak (a rezsi) ugyanis körülbelül egyharmadrészt a hálózati díjakat is magukba foglalják. Ha tehát ezeket a Bizottság fellépése következtében esetleg emelni kellene ahhoz, hogy megszűnjön a diszkrimináció, akkor a rezsiköltség más elemeit kellene továbbfaragni. De, ez sem feltétlenül szükséges, hiszen az is megoldás lehet, ha a most hátrányosan érintett fogyasztó kör hálózati díjait csökkentik. 

A Bizottság a levélben arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar szabályok – szerinte – túlságosan leszűkítő módon határozzák meg azokat a költségeket, amelyeket a hálózatot tulajdonló cégek átháríthatnak a hálózatok használóira. A Bizottság szerint például a szolgáltatóknak nem lehetne megtiltani azt, hogy az áraikba beépítsék annak a különleges illetéknek a költségeit, amit az általuk birtokolt hálózat hosszúsága alapján kell befizetniük a központi költségvetésbe. De, az említett cégek az általuk fizetett banki tranzakciós adó jelentette költséget sem építhetik be a tarifáikba.

Brüsszeli források úgy vélik, hogy a hatályos uniós szabályozás értelmében a hálózati cégek be kell, hogy tudják építeni költségeiket a díjaikba, feltéve, hogy ezek a költségek nem a rossz hatékonyságú működésből származnak. További aggodalom tárgya Brüsszelben az, hogy a Közműszabályozási Hivatal (korábbi Energia Hivatal) nem jogosult önállóan meghatározni a tarifák kiszámításának szabályait. Ez ugyanis jelenleg minisztériumi hatáskörben van. Ez pedig a Bizottság meglátása szerint alááshatja a szabályozóhatóság függetlenségét, ami a harmadik energiacsomag egyik sarkalatos pontja. 

Másfelől Brüsszel amiatt is aggódik, hogy a hazai energiaszabályozó hatóság törvényerejű rendeleteket adhat ki, ami jelentősen megnehezíti a piaci szereplők arra való jogát, hogy független bíróság előtt fellebbezzék meg a hatóságok döntéseit. Márpedig törvényerejű rendeletek esetén a panaszosok legfeljebb csak az Alkotmánybírósághoz fordulhatnak, ami a Bizottság félelmei szerint a jogorvoslatnak kevésbé hatékony módja.

A testület szakértői végül azzal sem értenek egyet, hogy a magyar állam soron kívüli hozzáférést biztosít az MVM-nek és az E.On-nak a Magyarországot az ausztriai Baumgartennel összekötő gázvezeték határkeresztező kapacitásához. Az intézkedés révén a két cég könnyebben és gyorsabban hozzáférhet a határkeresztező kapacitáshoz, hogy feltöltse stratégiai gázkészleteit, és így olcsóbb áron kínálja a gázt a háztartásoknak.

A harmadik energiacsomag értelmében ugyanakkor a határkeresztező kapacitásokat olyan árveréseken kell értékesíteni, amelyekhez minden érdeklődőnek azonos feltételek mellett hozzáférése van – mutatnak rá a témát jól ismerő források.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Magyarországi lakás eladásából származó jövedelem

Antretter Erzsébet

adószakértő, Adótanácsadási Üzletágvezető

Niveus

Nyilt végű pénzügyi lízing le nem vonható áfa, tao

Antretter Erzsébet

adószakértő, Adótanácsadási Üzletágvezető

Niveus

Égetett szesz szállítása Romániába

Laczi Ferenc

igazságügyi jövedéki szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 december
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink