hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

A fáraó kedvenc írnoka, avagy időutazás a könyvvitel világában

  • Sinka Júlia

Sokan azt gondolják, hogy a könyvvitel unalmas, szenvtelen tudomány, de ha közelebbről megismerjük, rájöhetünk, milyen sok érdekességet rejteget, ráadásul komoly történelmi múltra tekinthet vissza. Az év végéhez közeledve amúgy is visszanézünk, értékelünk, kitűzzük a jövőbeni célokat. Tegyük ezt most rendhagyó módon, induljunk egy izgalmas időutazásra a könyvvitel világába!

A világ első gazdasági tevékenysége a mezőgazdaság volt, és szinte születésével egyidejűleg  megjelent annak igénye is,  hogy a megtermelt javak mennyiségéről, egymáshoz viszonyított értékéről valamilyen formában feljegyzés is készüljön.

A sumer és mezopotámiai „könyvelők” kezdetben még kavicsok elkülönítésével, fába faragott rovátkákkal, később (úgy i. e. 3500 körül) már ékírásos agyagtáblákkal próbáltak eleget tenni – az akkor sem könnyű – feladatnak.

Óegyiptomi kollégáink (körülbelül i. e. 3000-ben) hatalmasat léptek előre a könyvvitel tudományában, és használni kezdték a „tartozik” és „követel” fogalmakat is.

Ekkor már „hivatalosan” is megjelent a könyvelés, mint szakterület, egyes írnokok kifejezetten a gazdasági elszámolásokkal foglalkoztak.

Az írástudókat egyébként is megbecsülték az ősi Egyiptomban, a „könyvelő” írnokokat pedig minden bizonnyal kiemelt tisztelet övezte, hiszen az életet adó gabona és sör éves mennyiségéről készült elszámolások rendkívül fontosak voltak.

A gabonaraktárak állapota szó szerint élet és halál kérdése volt akkoriban, és a fáraó sem volt mentes némi emberi gyarlóságtól, nyilván tudni akarta mennyit költhet új harci szekerekre vagy piramisépítésre. 

Mintegy 800 évvel később (de még mindig az időszámításunk előtti időkben járunk!) megjelent az első számviteli törvény is.  Ezt  Hammurapi király adta ki, és ebben kereskedelmi ügyleteik feljegyzésére kötelezte a kereskedőket. 

A szigorú babiloni király kifejezetten szeretett törvényeket alkotni, amelyeket szó szerint kőbe is véstek: híres törvényoszlopa is mintegy 282 paragrafust tartalmazott – a korabeli könyvelők szerencséjére ezek nem számviteli szabályok voltak.

Természetesen kollégáink az ókori Görögországban is szorgalmasan vezették a nyilvántartásokat.  Sőt, az „államháztartási ágazatban” is nélkülözhetetlenek voltak: az állam már olyan tisztségviselőt is alkalmazott, akinek az államszövetség pénztára zárszámadását  kellett elkészítenie. Ráadásul az ennek alapján kiszámított tizedet is ő fizette be Pallasz Athéné istennő számára.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Kisüzemi bortermelés

Laczi Ferenc

igazságügyi jövedéki szakértő

Kölcsön kamat

Nagy Norbert

adószakértő

Ekho minimálbér alatti jövedelem esetén, arányosítás

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink