Családi kedvezmény élettársi kapcsolatban élők eltérő jogosultsága esetén, közös érvényesítés nélkül – Használati útmutató és fogalommagyarázat

Megosztás Tetszik

Ezt a kalkulátort Ön akkor válassza ki, ha élettársi kapcsolatban él, a családi kedvezményre az élettársával nem közös és – az apa esetében a magzat kivételével – közös gyermek után (is) jogosult, és azt nem kívánja, illetve a nem közös (az apa esetében ideértve a magzatot is) gyermek(ek) tekintetében jogosultság hiányában nem tudja vele közösen érvényesíteni, és nincs olyan gyermeke, aki után a családi pótlékra 50 százalékban jogosult. Amennyiben Ön bírósági ítélet alapján a Cst. szerint a gyermekét felváltva gondozó, a családi pótlékra 50 százalékban jogosult szülő, ezt a kalkulátort ne alkalmazza, mert ekkor a felváltva gondozott gyermek után a családi kedvezményt is csak 50 százalékban érvényesítheti.

Kérjük, hogy a kalkulátor első mezőjének rovataiba – a továbbiakban ismertetett tudnivalók figyelembe vételével – írja be a megfelelő adatokat, és kattintson a „SZÁMOL” parancsikonra!

Vegye figyelembe, hogy csak a saját és az élettársával közös eltartottak (kedvezményezett eltartottak) számát írja be, az utóbbiakat azonban csak akkor, ha azok után az élettársa nem érvényesít családi kedvezményt!

A kalkulátor kiszámolja a családi adóalap-kedvezmény, – az Ön döntésétől (Igen/Nem) függően – a családi járulék-kedvezmény és a nettó bér, illetve a fizetendő közterhek összegét.

Családi adólap-kedvezményre jogosult:

–        az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, kivéve azt a magánszemélyt, aki a családi pótlékot

• vagyonkezelői joggal felruházott gyámként vagy vagyonkezelő eseti gondnokként a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel,
• szociális intézmény vezetőjeként, az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel kapja;

–        a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa;
–        a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy);
–        a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

A saját jogon jogosult és a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetében a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül egy – a döntésük szerinti – minősül jogosultnak.

Kedvezményezett eltartott (aki után a kedvezmény jár):

–        az, aki esetében a Cst. szerint családi pótlékra való jogosultság áll fenn,
–        a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig),
–        az, aki a családi pótlékra saját jogon jogosult,
–        a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

Eltartott:

–        az előbbiekben felsorolt kedvezményezett eltartottak, továbbá
–        azok, akik esetében nem áll fenn a családi pótlékra való jogosultság, de a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehetőek (vagyis, akik után a kedvezmény nem jár, de akiket a kedvezményezett eltartottak után érvényesíthető mérték meghatározásánál figyelembe kell venni).

Az utóbbiak körébe az a kedvezményezett eltartottnak nem minősülő személy tartozik, aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik.

Az élettársak a nem közös gyermekek tekintetében nem jogosultak családi pótlékra, ebből következően a családi kedvezményre csak a saját és közös gyermekeik után jogosultak. Élettársi kapcsolatban a magzat után csak a várandós anya számít jogosultnak. (Emiatt esetükben az eltartottak/kedvezményezett eltartottak) száma, illetve a kedvezmény mértéke is különböző lehet.)

A családi adóalap-kedvezmény mértéke:

Az összevont adóalapból családi kedvezmény címén levonható összegnek – minden egyes kedvezményezett eltartott után, minden egyes jogosultági hónap figyelembe vételével – két mértéke van:

–        fejenként és havonta 62 500 forint, amely egy vagy kettő kedvezményezett eltartott esetén havi 10-10 ezer forint, egy kedvezményezett eltartott és egy eltartott esetén havonta 10 ezer forint adókedvezményt jelent;
–        fejenként és havonta 206 250 forint, amely három és minden további kedvezményezett eltartott esetén havi 33-33 ezer forint, illetve legalább három (vagy több) eltartott, azon belül legalább egy (vagy több) kedvezményezett eltartott esetén kedvezményezett eltartottanként havi 33-33 ezer forint adókedvezményt jelent.

Családi járulékkedvezményre jogosult:

–        a Tbj. szerint biztosítottnak minősülő,
–        családi adóalap-kedvezményre jogosult magánszemély.

A családi járulékkedvezmény mértéke:

Családi járulékkedvezmény csak akkor érvényesíthető, ha a családi adóalap-kedvezményre az összevont adóalap csak részben nyújt fedezetet. Vélelmezett járulékalap esetén (például egyéni vállalkozói kivét hiányában) családi járulékkedvezmény nem érvényesíthető.

A családi járulékkedvezmény a családi adóalap-kedvezmény 16 százalékának az a része, amelyre a szja nem nyújt fedezetet.

A családi járulékkedvezmény érvényesítése:

A családi járulékkedvezmény a 7 százalékos egészségbiztosítási járulékot és a 10 százalékos nyugdíjjárulékot csökkenti. Igénybevétele nem kötelező, de ha a magánszemély az adóelőleg-nyilatkozatában kéri, az adóelőleg-levonásra kötelezett munkáltatónak figyelembe kell vennie már az adóelőleg-levonásnál is.

A munkáltató meghatározott sorrendben először a családi adóalap-kedvezményt vonja le a megállapított személyi jövedelemadó-alapból, és ha az nem nyújt teljes fedezetet, a fennmaradó összeg 16 százalékával először a 7 százalékos egészségbiztosítási járulékot, majd a 10 százalékos nyugdíjjárulékot csökkenti. A munkaerő-piaci járulékból családi járulékkedvezmény nem érvényesíthető.