Szja, áfa, adóellenőrzés - mozgalmas hét előttünk, utánunk

Megosztás Tetszik

Eseménydús hét volt ez az adózás szempontjából: a kormány a személyi jövedelmadót érintő terveiről beszélt, a szakértők számoltak és kételkedtek, az áfa-visszatérítésről döntött a parlament, miközben a NAV az elkövetkező hónapkra tervezett fokozott áfa-ellenőrzéseket jelentette be. Heti összefoglaló.

Az egykulcsos szja megteremtésének lépései címmel tette közzé a Nemzetgazdasági Minisztérium szeptember 20-án kora este azt tervezetet, amely az adóváltozások irányát kijelöli. A kormány jelezte, elképzeléseit szeptember 28-én véglegesíti.

A tervezet - az adójóváírás és a félszuperbruttó kivezetése mellett - egy "átmeneti hozzájárulás" bevezetését is ígéri. Annak érdekében ugyanis, hogy az egykulcsos adó bevezetésével senkinek se csökkenjen a jövedelme, átmeneti jellegű hozzájárulást kell fizetni a havi bruttó 202.000 forint feletti jövedelemmel rendelkező munkavállalóknak. Az intézkedés csak az értékhatárt meghaladó részt érinti – szerepel a közleményben.

Szijjártó Péter szerdán azt mondta: meg akarják szüntetni a „torz” adórendszert, és „eszük ágában” sincs a többkulcsos adó bevezetése. Azt mondta: azok esetében, akik havi bruttó 202 ezer forint alatt keresnek, mind az adójóváírást, mind a félszuperbruttót kivezetik, azoknál pedig, akiknek 202 ezer forint feletti a havi jövedelmük, a félszuperbruttó kivezetése két lépésben - 2012-ben, majd 2013-ban - történik meg. A 202 ezer forint alatt keresők egy részével előfordulhatna, hogy veszteséget szenvednének el, ám őket kompenzálni fogják, mégpedig abból a forrásból, ami a 202 ezer forint felett keresők félszuperbruttójának két lépcsőben történő kivezetéséből marad a rendszerben - ismertette, hozzátéve, hogy 202 ezer forint felett mindenki többet fog keresni.

A félszuperbruttó megszűnésével kapcsolatban Surányi Imréné, az Adózóna szakértője azt írta: ez esetben az összevont jövedelmeket az adó kiszámításához nem kell 27 százalékkal megnövelni. Ez azt jelenti, hogy a bérek, megbízási díjak és egyéb összevont jövedelmek minden ezer forintjának számított adója kerekítve 43 forinttal csökken. A tervezett változásokkal kapcsolatban jelezte azt is: mindez sokaknak már nem annyira jó hír (ők vannak többen), mert annak például, akinek a fizetése havi 180 ezer forint, jövő februárban a „szuperbruttó” eltörlése miatt 7740 forinttal csökkenne ugyan az adója, de ha nem lesz adójóváírás, nem vonhat le havonta 12 100 forintot, ezért 4360 forinttal (éves szinten több mint 52 ezer forinttal) több adót kell majd fizetnie.

Bár a kormány következetesen cáfolja, hogy a tervezet tulajdonképpen többkulcsos adórendszert jelent, szakértőnk, Angyal József írásában arra hívja fel a figyelmet: „amikor a kormány „átmeneti hozzájárulás” néven olyan pluszterhet tervez bevezetni, amelyik egy adott jövedelem sávban 16 százalékosnál magasabb adóterhelést jelent, akkor tulajdonképpen már kétsávossá alakítja az adótáblát. A másik oldalról, amikor úgy próbálja kompenzálni, hogy az alacsony keresetűek egy adott jövedelemszint alatt az adóhatóságtól visszakapnak a befizetett szja-ból, akkor ők a 16 százalékos adótehernél egy alacsonyabb adóterhet viselnek. Ez már egy harmadik adósáv, harmadik (mozgó) adókulccsal".

Egy célzott kompenzációs rendszer bevezetését is előrevetíti a tervezet. Eszerint "az érintett munkavállalóknak a Nemzeti Adó és Vámhivatal felé kell igazolniuk a pozícióromlást, valamint nyilatkozni arról, hogy nincsen egyéb, be nem vallott, vagy nem megfelelően bevallott jövedelmük. Ezt követően a NAV juttatja számukra a kompenzációt. A kompenzáció végső összege az éves jövedelem alapján lesz meghatározva, de a munkavállalók előlegben részesülhetnek". Angyal József írásában ugyanakkor azt vette sorra, mi mindent kérdezhet majd a hatóság az érintettektől (például egy hálapénzt kapó nővértől, vagy a szomszéd gyerekére időről-időre vigyázó nőtől), s miként szűkülhet így a jogosultak köre. A szakértő azt is hangsúlyozza: a jelenleg ismert javaslat alapján nem lehet kiszámítani egyetlen alacsony keresetű dolgozó nettó jövedelmét sem. Az is jövedelemsávonként eltérő lenne, hogy meddig kellene fenntartani a kompenzációt.

Az is kiderült a héten, hogy a kormány 92 ezer forintra emelné a minimálbért és garantált bérminimum pedig 108 ezer forint lenne. Több kalkuláció is készült - a jelenleg ismert tervezet alapján - arra, hogy a családokat, gyerekszámtól függően, miként érinthetik a módosítások, ki járhat jól és ki kevésbé.

Az eva és az ekho megszüntetése is szóba került a héten, mégpedig azért, mert a Heti Válasz című lap Varga Mihályt, a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, volt pénzügyminisztert idézve azt írta, hogy Varga elképzelhetőnek tartja ezen adónemek megszüntetését. Vámosi-Nagy Szabolcs a hírre úgy reagált, mindkét adónem indokolatlan kedvezményt biztosít. Az evával kapcsolatban úgy fogalmazott: azoknak a vállalkozásoknak indokolatlan kedvezmény, ahol nincs igazi költség. Vadász Iván szerint pedig sérti az adósemlegességet ez a két kedvezményes adó, s azt is hozzátette: kérdésesnek tartja, hogy az eva és az ekho megszüntetésével a most legálisan adózok az adóelkerülők körét bővítenék-e.

Az is kiderült a héten, hogy Magyarország gond nélkül emelheti 27 százalékra az áfakulcsot. Erre ugyan nincs példa az Európai Unióban, de olyan szabályozás sem, amely ezt lehetetlenné tenné. S ha már az áfáról van szó: hétfőn döntött a parlament, a visszatartott áfát kifizetik az érintett vállalkozásoknak. A vállalkozások október 20-ig külön kérelemmel igényelhetik vissza a nekik az Európai Unió bírósága által hozott ítélet alapján járó általános forgalmi adót, illetve később áfa-bevallásukban is megtehetik ezt - teszi lehetővé a törvénymódosítás. Vannak azonban, akik csak október 20-ig igényelhetik vissza az áfát, szakértőnk, Szolnoki Béla cikkét a témáróll itt olvashatják. Arról azonban nem rendelkezik a jogszabály, hogy jár-e kamat az eddig visszatartott áfára.

2011 utolsó negyedévében nem csak a visszaigénylések és az áfa-kulcs emelése miatt lesz főszereplő az áfa. A Nemzeti Adó és Vámhivatal azt is jelezte a héten, hogy az áfa-ellenőrzések számát megnöveli. Ennek indoka az lehet, hogy szeptemberig a költségvetési törvényben meghatározott áfa-bevételeknek csupán 55 százaléka folyt be. A NAV az arány javítása érdekében elsősorban formai és tartalmi szempontok figyelembe vétele mellett az adóalanyok számlázási gyakorlatát, illetve az értékesítési láncokat, és azok áfa-kezelését kívánja fokozottan górcső alá venni. A hatóság pénteken azt is közölte: szigorú ellenőrzésre számíthatnak azok a "kétes adózói múlttal rendelkező" vállalkozások, is amelyek székhelyüket az ország más területéről Budapestre, illetve Pest megyébe helyezik át, illetve azok az adózók is, akik a régió székhelyszolgáltatói által biztosított címekre vannak bejelentkezve.

Az adóellenőrzéseknél pedig fontos, hogy tisztában legyünk a határidőkkel, azzal, hogy mikor és meddig végezhet ellenőrzést a hatóság, s milyen esetekben lehet a határidőt meghosszabbítani. Kenyeres Sándor, az Adózóna szakértője az adóellenőrzésekről szóló cikksorozat eheti részében erről ír részletesen.

Ha lemaradt róla, az Adózóna eheti cikkeiben szó volt még arról, hogy:

- egy 1954-ben született nőre milyen nyugdíjszámítási szabályok vonatkoznak, olvassa el itt 
- a reálhozam-kifizetések akár 2012 januárjáig is elhúzódhatnak, s a PSZÁF újabb panaszáradatra  számít, olvassa el itt
- az adótörvények és a módosítások időzítésével mi a probléma, olvass el itt