adozona.hu
Mit tehet az APEH a felszámolási eljárás során? I.
//adozona.hu/archive/20071218_apeh_felszamolas
Mit tehet az APEH a felszámolási eljárás során? I.
Tetszik
Az adóhatóság a felszámolási eljárás során egyszerre lehet hitelező, illetve közhatalommal bíró szervezet, amelynek hatósági jogkörei vannak. Ez az ellentmondás sok furcsasághoz vezet a felszámolás során.
A fizetésképtelenség miatt indított felszámolási indítvány benyújtása előtt az adóst - az alaki és tartalmi követelményeknek megfelelően - írásban kell felszólítani a tartozás kiegyenlítésére. Eredménytelen végrehajtás esetén azonban ezt nem kell megtennie az adóhatóságnak. Amennyiben a tartozásról jogerős határozat született és azt az adós bíróságon megtámadta, akkor fizetésképtelenségi okra nem lehet hivatkozni. Az adós ugyanis a bevallott, de meg nem fizetett tartozást - az önadózás elvéből következően - nem vitathatja.
A felszámolásra vonatkozó kérelmet az adóhatóság az adós székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bírósághoz nyújtja be. A kérelemhez az adóhatóságnak csatolni kell az abban felsorolt - a fizetésképtelenségi okokat bizonyító - okiratokat, különös tekintettel az adós folyószámla-kivonatára, valamint a végrehajtás eredménytelenségét igazoló végrehajtási iratok másolatát. A bíróság a felszámolási kérelmet mellékelve szólítja fel az adóst, hogy elfogadja-e az abban foglaltakat, vitatja-e, illetve kíván-e a tartozásra haladékot kérni. A kérelemből az is kiderül, hogy milyen adónemben és mennyivel tartozik az adózó a költségvetésnek.
Vitatni a tartozás összegét és jogcímét lehet, például amikor a már elévült tartozásokat is követelésként érvényesítené az adóhatóság. Érdemes tehát a kérelmet alaposan áttanulmányozni. Rendkívüli jelentősége van annak, hogy időben reagáljon az adózó, mert ha nem teszi, akkor kétszeri kézbesítés után a bíróság vélelmezi, hogy elfogadja a felszámolási kérelemben foglaltakat, és ezt követően elrendeli a felszámolást. Amennyiben az adós vitatja a tartozás jogcímét vagy összegszerűségét, bírósági tárgyaláson mutathatja be bizonyítékait. Érdemes a tárgyalásig pénzforgalmi egyeztetést kérnie az adóhatóságtól, hogy pontos adatokkal szolgálhasson a tárgyaláson.
A felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt követően a felszámolás kezdő időpontjáig a hitelező (az adóhatóság) kezdeményezheti, hogy a bíróság ideiglenes vagyonfelügyelőt rendeljen ki az adós mellé. Tekintettel arra, hogy az ideiglenes vagyonfelügyelő díját meg kell előlegezni, az adóhatóság ezzel a lehetőséggel csak kivételesen esetben él. A felszámolási eljárás kezdő időpontja az a nap, amikor a felszámolási indítvány a bírósághoz megérkezik.
Felszámolási megállapodás
Szüneteltetést is lehet kérni a felszámolási eljárásban. Amennyiben a tartozás rendezésére fizetési átütemezést vagy haladékot kér az adós, illetve fizetési megállapodást ajánl, akkor a felszámolási eljárás szüneteltetése mellett az adóhatóság a tartozás rendezésére megállapodást köthet.
A megállapodás megkötése során az adóhatóságnak figyelembe kell vennie, hogy az átütemezés időtartama lehetőleg ne legyen hosszabb a szünetelésének idejénél. Amennyiben erre az időre a tartozás megfizetését vállalni nem tudja az adós, akkor az adóhatóság megteheti, hogy hosszabb futamidejű átütemezést kínál, de ebben az esetben - a megállapodás szerinti teljesítés esetén - a szünetelési határidő lejárta után a felszámolási indítványt az adóhatóságnak vissza kell vonnia.
Felszámolási megállapodás esetén tőketartozás elengedésére nem kerülhet sor.
[[ Oldaltörés: Lehet-e egyezséget kötni felszámolási eljárás alatt? ]]
A felszámolás elrendelése és jogkövetkezményei Amennyiben a bíróság az adós fizetésképtelenségét megállapítja, végzéssel elrendeli a felszámolást, a végzés jogerőre emelkedését követően intézkedik, s ezt a Cégközlönyben közzéteszik. A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős bírósági végzés közzétételének napja. A felszámolás kezdő időpontjától az adóssal szemben végrehajtási eljárás nem folytatható. A folyamatban levő végrehajtási eljárásokat mind az adóhatóságnak, mind a bírósági végrehajtónak meg kell szüntetnie, a felszámolót erről értesítenie kell.
A lefoglalt vagyontárgyakat az adóhatóság átadja a felszámolónak, illetve ha ezek az adósnál maradtak, akkor ezt a felszámolóval közli. Ekkor az adós lefoglalt ingóságait és ingatlanait - a foglalás hatálya alatt (vagyis amikortól elkezdődött a végrehajtás, de a felszámolás még nem) - adja át az adóhatóságnak.
Az adóhatóság a végrehajtási eljárás során az adós követeléseit lefoglalhatja. Ez azt jelenti, hogy az adósnak lehet követelése másfelé is: akár egy értékpapír összege és hozama valamely brókercégnél. Az értékpapír lejártakor a brókertársaság köteles az értékpapír ellenértékét a hozammal együtt kifizetni. Amennyiben az adóhatóság ezt mint követelést lefoglalta, a brókercég elismerte, hogy valóban van az adósnak nála értékpapírja, s arra szerződést kötöttek, akkor lejáratkor nem az adósnak, hanem egyenesen az adóhatóságnak köteles fizetni a brókercég. Viszont, ha időközben az adós társaság ellen felszámolást indítottak, akkor ezt a követelés-lefoglalást az adóhatóság feloldja a végrehajtás alól, mivel maga a végrehajtás a törvény erejénél fogva a felszámolás beálltával megszűnik. Másrészről, nem a követelés lesz a felszámolói vagyon tárgya, hanem az értékpapír.
A felszámolás kezdetétől az adós gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet: az adós törvényes képviselője ettől az időponttól a felszámoló. A felszámolás alatt az adózót terhelő adókötelezettségeket a felszámoló köteles teljesíteni, és gyakorolja az őt megillető jogokat.
Egyezségre is van mód a felszámolási eljárás során. Az adós és a hitelezők között a felszámolási eljárásban a hitelezői igények bejelentésére rendelkezésre álló 40 nap eltelte és a felszámolási zárómérleg benyújtása közötti időszakban bármikor van erre mód. Az egyezségséget az adós gazdálkodó szervezet kezdeményezheti (tehát nem a felszámoló) a bíróságnál, nevében a cég legfelsőbb szerve által meghatalmazott személy jár el.
Az egyezségkötés feltétele, hogy az adós cég egyezségi javaslatot tegyen, kiegészítve azt a fizetőképesség helyreállításáról szóló programmal. Az egyezség fontos eleme, hogy valamennyi hitelezői csoportban meg kell állapodni a tartozások rendezésének módjában - ez lehet például átütemezés vagy elengedés.
Az egyezségi tárgyalások során az adóhatóságnak különös figyelmet kell fordítania arra, hogy a vele azonos hitelezői kategóriában lévőkkel szemben - az igény-kielégítés mértéke és módja tekintetében - hátrányos helyzetbe ne kerüljön. Kényszeregyezség esetén azonban az egyezség hatálya az adóhatóságra is kihat.
Az adóhatóság az egyezségkötés során - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - dönt az elengedés mértékéről, illetve az átütemezés futamidejéről. Egy éven túli átütemezésre, illetőleg a tőketartozás mérséklésére azonban csak kivételesen indokolt esetben kerülhet sor.
A felszámoló az egyezségkötés napjával felszámolási zárómérleget, bevétel-költség kimutatást és záró adóbevallást készít.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
