hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Vevőkijelölési jog adóvonzatai nyílt végű pénzügyi lízing lejáratakor

  • adozona.hu

Nyílt végű lízing lejáratakor a lízingbevevőnek joga van harmadik személyt kijelölni vevőként, amellyel ő lemond az opciós jogáról, hogy a lízingtárgy felett megszerezze a tulajdonjogot. Milyen adófizetési kötelezettségekkel jár egy ilyen ügylet? Olvasói kérdésre Pölöskei Pálné adószakértő és Kelemen László adószakértő, jogász válaszolt.

A kérdés részletesen így hangzik: nyílt végű pénzügyi lízing lejártakor a lízingbevevőnek joga van harmadik személyt kijelölni vevőként. A társaság tulajdonos ügyvezetője megvenné a személygépkocsit maradványértéken. A lízingszerződés szerinti maradványérték azonban lényegesen alacsonyabb az aktuális piaci árnál, ami jellemző ezekre a szerződésekre. A vételi jog ilyen ingyenes átengedésének milyen adóvonzatai vannak? Némely szakmai fórumon felvetették, hogy a vevőkijelölés vagyoni értékkel bíró jog, mivel a vevőnek lehetővé teszi a piaci ár alatti vagyonszerzést. A vagyoni jog átadása pedig – az ingyenes is – áfa szempontból szolgáltatásnyújtás, 27 százalék adó terheli. A térítés nélküli átadásnak azonban lehet taoalap-növelő (nem vállalkozási költség), szja-, szocho-, tb-vonzata is, de ilyen kérdéssel érthetetlen okból nem találkoztam eddig, pedig számtalan ilyen ügylet történhetett már.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A Ptk. 6:413. § (4) bekezdése és a Hpt. 6. § 89. pontja lehetőséget biztosít arra, hogy ha a lízingbevevő nem kívánja a lízingtárgy tulajdonjogát megszerezni, akkor kijelölheti az opciós vevőt, aki megszerezheti a lízingtárgyat maradványérték megfizetésével vagy anélkül. A lízingbevevőt a vevőkijelölésért (vételi jogért) díjazás illetné meg, hiszen lemondott arról a lehetőségről, hogy piaci ár alatt szerezze meg a lízingtárgy tulajdonjogát.

Áfakérdésekben tájékozójon az Adózóna „Áfa – speciális esetek” című kiadványából!

Az ellenértékért történő tulajdonszerzési lehetőség (vételi jog) átengedése az áfatörvény alapján szolgáltatásnyújtásnak tekintendő. Az áfatörvény 14. § (2) bekezdése szerint ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtás, ha az adóalany saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére másnak ingyenesen nyújt szolgáltatást, feltéve, hogy a szolgáltatáshoz kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg. Az adó alapja az áfatörvény 67. § (1) bekezdése szerint a szokásos piaci ár abban az esetben, ha a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása nem független felek között történik, és teljesül az e rendelkezésben felsorolt feltételek valamelyike.

Az áfatörvény 255. § (1) bekezdése szerint szokásos piaci ár az a teljes pénzösszeg, amelyet az adott szolgáltatásnyújtással összehasonlítható körülmények között a teljesítés helye kér szerinti államban és a teljesítés időpontjában a beszerzőnek vagy az igénybe vevőnek fizetnie kellene egy tőle független félnek. Szakértők szerint (és logikusan) ez a vételi jog révén megszerzett személygépkocsi piaci értéke és a vételi jogért fizetett (ha lenne ilyen) összeg, valamint a megfizetett maradványérték különbözete.

A vételi jog – adott esetben – nem szerepel a lízingbevevő nyilvántartásában, így a jog átruházásakor ráfordítást nem számol el, így nem merül fel a Tao. törvény 8. § (1) bekezdés d) pont alapján adóalap-növelési kötelezettség.

Tekintve, hogy nem forgalomképes, önmagban a vételi jog ingyenes átvétele következtében az ügyvezetőnek nem keletkezik jövedelme [szja-törvény 4. § (2) bekezdés b) pont]. Ugyanakkor az szja-törvény 28. § (7) bekezdés b) pont alapján a vételi jog gyakorlása esetén a joggyakorlás tárgyának a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből a megszerzésért adott ellenértéket meghaladó rész, csökkentve a jog megszerzésére fordított összeggel (ha van ilyen) adóköteles jövedelemnek minősül. A jövedelem jogcímét a felek (a bevételt szerző magánszemély és a vele az ügyletben szerződő személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani, és a közterheket (szja, tb-járulék, szocho) ennek megfelelően kell megállapítani és megfizetni. Például, ha az ügyvezető e tisztséget munkaviszonyban látja el, és a vételi joga gyakorlásakor a személygépkocsit maradványértéken szerzi meg, a személygépkocsi szokásos piaci értékének a maradványértéket meghaladó része munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

2023 HIPA

Szipszer Tamás

adószakértő

Főfoglalkozású átalányadózóból katás

Szipszer Tamás

adószakértő

Osztalékfizetés katából visszatért bt.

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2023 január
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
hirdetÉs